Impakt díjak - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Impakt díjak
Menü megjelenítése
Impakt díjak
Utolsó frissítés: 2024 október 14.
A MATE megalapította az Impakt Díjat a harmadik missziós tevékenysége erősítésére
Napjaink olyan meghatározó kihívásaira, mint például a klímaváltozás vagy a globalizációs és demográfiai krízisek, a felsőoktatási intézményeknek is reflektálniuk kell. A MATE az elszigetelődés helyett a társadalmi problémák megoldásában történő aktív részvételt, a gazdasági, civil és állami szereplőkkel való szoros együttműködést támogatja. A társadalmi felelősségvállalásra történő törekvést az egyetem harmadik missziója képviseli, mely az oktatási és kutatási tevékenységen túl, bár azokkal átfedésben és erős szinergiában, az intézmény új funkcióját jelenti. A harmadik missziós tevékenységek gyakran túlmutatnak az egyetem falain és nagy társadalmi hatással rendelkeznek, ami nem csak az egyetem megítélését, de a jobb pályázási lehetőségeken keresztül a vezető egyetemekre jellemző vegyes finanszírozás megvalósítását is elősegítik.
A MATE 2030 stratégia kiemelt célja, hogy az Egyetem számos olyan nagyhatású impakt tevékenységgel járuljon hozzá a társadalom jólétéhez, melyek konkrét problémákra jelentenek megoldást, illetve előmozdítják a tudásalapú társadalom víziójának elérését. Az egyetemi munkavállalók elismerése és motiválása céljából az Egyetem megalapította a négy kategóriából álló Impakt díjrendszert, melynek keretében bármely egyetemi dolgozó nyerhet díjat négy kategóriában, aki széleskörű társadalmi és/vagy környezeti problémák megoldásain dolgozik, legyen szó akár innovációs, kutatás-fejlesztési, közösségteremtő vagy kommunikációs területről.
A jelöltállítás és a díjazás részletes szabályait a MATE Impakt Díjak Adományozásának Szabályzata tartalmazza, amely az intézményi honlap Munkatársak felületére belépve, a Szabályzatok/Szenátus által kiadott szabályzatok menüpontban érhető el.
Az elnyerhető négy díjkategóriáról bővebben itt olvashat:
Innovációs Impakt díj
Az Innovációs Impakt díj a munkavállalók kreatív ötleteit és azok megvalósítását hivatott díjazni, ideértve a kutatás és fejlesztés terén elért eredményeket, szabadalmak benyújtását vagy a piaci innovációt. Az értékelés során fontos szempont a díjazott tevékenység újszerűsége, a tevékenység impaktja, illetve széles körben, a társadalom javára történő hasznosulása. Az elbírálás során alkalmazott metrikák közé tartoznak a kiemelkedő minőségű publikációk, a szabadalmak száma, de a nívós projektekben való részvétel is az értékelés egyik szempontját képezi.
Fenntarthatóságért díj
A Fenntarthatóságért díjban azon munkavállalók részesülhetnek, akik kutató- és fejlesztőmunkájukkal, tudományos szaktudásukkal, akár globális vagy lokális problémákra adott megoldásaikkal segítik a zöld átállást, a természeti értékek és környezetünk megóvását. Kimondottan azokat az impakt tevékenységeket hivatott a díj elismerni, melyek valamely fenntarthatósági fejlődési cél elérése érdekében zajlanak (az ENSZ fenntarthatósági fejlődési céljairól bővebben itt). Az elbírálás során a kiemelkedő minőségű publikációkat, valamint a nívós projektekben történt/történő részvételt is figyelembe veszik.
Agóra díj
Az Agóra díj célja a szervezői tevékenység elismerése. Olyan munkatársak részesülhetnek a díjban, akik programokat szerveznek, szakmai közösségeket, fórumokat hoznak létre vagy tartanak fenn, ezáltal serkentik az intellektuális életet és bővítik az Egyetem kapcsolatrendszerét. A díjazott tevékenységek köre tág és vonatkozhat akár az egyetemi polgárság, akár az egyetem falain túlmutató közösségek diskurzusainak, együttműködéseinek előmozdítására. Minden tudományos igényű vagy egyéb projektekben végzett tevékenység segíti a pozitív elbírálást, csakúgy, mint a tevékenység társadalmi felelősségvállaláshoz köthető tematikája.
MATE Médianagykövet díj
A MATE Médianagykövet díj a népszerűsítő munka elismerését célozza. Ezt a díjat az a személy nyerheti el, aki oktatómunkáján és tudományos publikációin túl, hatékonyan népszerűsíti az Egyetem oktatási és kutatási területeihez köthető ismereteket, tudományos eredményeket. A nagy elérést lehetővé tevő információs felületeken keresztül emeli az Egyetem hírnevét. A társadalmi felelősségvállaláshoz vagy fenntarthatósági célokhoz köthető tematika előnyt jelent. A díjazott kiválasztása során a kiemelt médiaszereplések eléréseit, valamint az írásos ismeretterjesztő publikációk számát is figyelembe veszik.
Modellválltás a MATE-n: a harmadik misszió
A „harmadik misszió” (3M) kifejezést az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) vezette be 1978-ban. Az egyetemek a 80-as évek végétől kezdték el a 3M megközelítést alkalmazni, és csupán az elmúlt pár évtizedben vált széles körben elterjedtté. A 3M kezdetben a regionális társadalmi és gazdasági igények előterébe helyezését takarta. Jelentése azóta lényegesen kibővült. Az egyetemek társadalmi felelősségvállalása ma már a globális problémákra is ki kell, hogy terjedjen, legyen szó akár a technológiai forradalomról, a globalizációs és demográfiai folyamatokról, vagy a növekvő társadalmi igények mellett szűkülő erőforrásokról. A 3M nehezen körbeírható gyűjtőfogalom. Mindenképp multidiszciplináris, komplex és folyamatosan fejlődő jelenségről beszélünk, mely az egyetemek esetében a korábbi tevékenységek feltérképezésével, illetve a tudás és technológia széles társadalmi rétegekhez történő eljuttatásával jár. A harmadik missziós tevékenységek közé sorolható például a felnőttképzés, szaktanácsadás, szakmai konferenciák szervezése, tudománynépszerűsítés, szakkollégiumok, diákszervezetek támogatása, illetve az egyetemi erőforrások, például a könyvtárak szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tétele, valamint minden, a társadalom érdekében, gazdasági, állami, vagy civil szereplőkkel közösen végzett projekt, legyen az kutatási, fejlesztési, oktatási vagy innovációs fókuszú.
A társadalmi felelősségvállalás terén a világ különböző egyetemei nagyban eltérő hagyományokkal rendelkeznek. Az USA-ban például az országos lefedettségű agrárkutató állomások, legtöbbször az egyetemekkel összefogva, már 1914-től végeznek széles körű ismeretterjesztést és technológiatranszfert. Ezt a munkát speciális munkakörben dolgozó alkalmazottak látják el (extension specialist), de a további munkatársaknak is jelentős százalékban kell az oktatás és kutatás mellett harmadik feladatként a társadalmi szerepvállalással foglalkozniuk. A nyugati modellt a világ számos országában, többek közt Délkelet-Ázsiában is alkalmazták, ahol a magas hozamú fajták terjesztésében jelentős sikereket értek el. Sok esetben azonban nem az egyetemek, hanem civil, vagy állami szervezetek vállalják föl a szélesebb társadalmi rétegek elérését, ahogy az hazánkban is jellemző, gondoljunk akár a szaktanácsadói hálózatra (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), vagy a különböző felnőttképzésekre, melyekhez az egyetemek sokszor csak közvetve járulnak hozzá.
Az egyetemek modellváltásához (harmadik, vagy újabban negyedik generációs egyetemi modellek) az elszigetelt „elefántcsont torony”-ból való kilépésre, az állami, gazdasági és civil szereplőkkel való fokozott együttműködésre van szükség. A vonatkozó tanulmányok szerint a 3M tevékenységi kör az elmúlt évtizedekben a civil szférával való fokozottabb együttműködéssel, valamint a fenntarthatósági célok átfogó szem előtt tartásával bővült ki.
A fenntarthatósági fejlődési célokat (Sustainable Development Goals, SDGs) szintén az ENSZ határozta meg 2015-ben (2030 Agenda for Sustainable Development). Az egyetemek ezen célok irányába tett lépései nem csak az egyetemi rangsorokban, de a pályázati lehetőségekben is visszaköszönnek, hiszen a kiírások is figyelemmel kísérik azokat. Jelenleg 17 globális célkitűzést számolhatunk, melyek többek között magukban foglalják a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség, a klímaváltozás okozta problémák 2030-ra történő felszámolását vagy ellensúlyozását (https://sdgs.un.org/goals).
Irodalom
Compagnucci, L., Spigarelli, F. (2020). The Third Mission of the university: A systematic literature review on potentials and constraints. Technological Forecasting and Social Change, 161, 120284.
König, J., Suwala, L., Delargy, C. (2020). Helix models of innovation and sustainable development goals. In Industry, innovation and infrastructure. Encyclopedia of the UN sustainable development goals (pp. 1-15). Berlin, Heidelberg: Springer.
Szabó-Tóth, K. (2022). Harmadik misszió és negyedik generáció? Felsőoktatás és társadalmi szerepvállalás. Szellem és tudomány, 13(1), 215-226.