Sike Zoltán - Károly Róbert Campus
A gyakorlatorientált oktatásban hiszek
Sike Zoltán
Utolsó frissítés: 2024 augusztus 14.
Egy új szak, a programtervező informatikus felsőoktatási szakképzés bevezetésekor került a Károly Róbert Campusra. Mindennél fontosabbnak tartja, hogy hallgatói gyakorlatorientált módon sajátíthassák el a tananyagot, hiszen a való életben is erre lesz szükségük. De mit csinál szabadidejében? Mi minden tölti fel? A digitális világ vagy a sport? A kávé vagy a tea? A könyvek vagy a filmek? Sike Zoltán mesteroktató a vele készített beszélgetésben ezekre a kérdésekre is válaszolt.
Ebben az évben, így kerültem a gyöngyösi campusra
2018-ban kerültem a Campus kötelékébe, köszönhetően talán annak, hogy középiskolás tanulóimmal a robotika bemutatókon, versenyeken többször is eredményesen szerepeltünk. Programozói ismereteim, felnőttképzési tapasztalatom éppen megfelelőnek tűnt az újonnan induló programtervező informatikus szakhoz szükséges humán erőforrás bővítéshez. Vállaltam az új kihívást, és jelenleg sajnos már nem főállásban, de továbbra is itt vagyok.
Kedvenc oktatott tantárgyam
A webprogramozás tárgyat tekintem a fő tárgyamnak, mert gyakorlati tapasztalatom is ebből a legnagyobb, amely a mi szakmánkban nélkülözhetetlen a naprakész tudás átadásához. Éppen ezért az új irányvonalamnak mindenképpen a mesterséges intelligenciának kell lennie.
Ezt tartom fontosnak az oktatásban / szerintem ilyen egy jó oktató
Az informatika területén mindenképpen a gyakorlatorientált oktatásban hiszek. Még a számonkérések esetében is azt tartom elsődlegesnek, hogy a tanórán megszerzett tudás gyakorlati alkalmazását mérjük fel, ne a bemagolt tételeken legyen a hangsúly. A munkahelyükön sem az lesz a fontos, hogy el tudják mondani, hogyan is kell csinálni, hanem sokkal inkább az, hogy végre tudják-e hajtani az adott feladatot.
Hobbim, ez tölt fel
Szenvedélyes sportrajongó vagyok, bár jelenlegi kondíciómon ez nem annyira látszik. Hetente azért legalább egyszer focizok a kollégáimmal, a Pedagógus kispályás csapatban és jó esetben még a szerda esti tollaslabda parti is belefér. Otthon pedig a társasjátékok jelentik a legfőbb kikapcsolódást, melyekből a gyermekeim születése óta tekintélyes mennyiségű gyűjteményt sikerült összeraknunk. Nincs karácsony (K…) játék nélkül!
Tengerpart, hegyek vagy városi kalandok?
Egyértelműen a hegyek! (Bakancslistán a Mount Everest alaptábor.)
Kedvenc országom
Nem vagyok nagy világjáró, legyen Szlovákia a hegyei miatt!
Kedvenc magyar városom
Korábban Egert rávágtam volna, de egy nyaralás során Gyula is nagyon megtetszett, és persze Kapolcs. (Igen, tudom, hogy nem város, de akkor is!)
Édes vagy sós (már ami a nasizást illeti)?
Sajnos bármelyik jöhet, de először az édeshez nyúlnék.
Kávé vagy tea?
Kávé (és közben egy kis Coffee Rush társasjáték).
Kedvenc íróm
Mindig más, most épp talán Grecsó Krisztiánt mondanám.
Filmek vagy sorozatok?
Színház. A másik kettőből talán inkább a film, mert kevesebb időt vesz el minden mástól.
Kedvenc zenei műfajom (együttesem, énekesem)
A népies hangzások állnak hozzám legközelebb, de az Azahriah jelenség is elkezdett érdekelni, no meg a kisebbik gyermekem zongorajátéka.
szöveg, fotók: Sike Zoltán, Nagy Réka