Bemutatkozik a Vidékfejlesztési agrármérnöki szak

Utolsó frissítés: 2024 október 17.

A vidék szó hallatán sokaknak egy békés falusi kép jut eszébe, tulajdonképpen minden, ami nem város. A vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakos hallgatók viszont arról tanulnak, hogy milyen problémákkal küzdenek a vidéki településeken élők, valamint arról is, hogy miként tudnak javítani az életkörülményeiken, a gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeiken. Milyen helyi lehetőségek, hagyományok, történeti és természeti értékek állnak ehhez rendelkezésükre? Hogyan lehet olyan új lehetőségeket teremteni, amelyek valódi változást tudnak hozni egy településnek vagy akár egy régiónak? A képzés megismerésében Dr. Koncz Gábor egyetemi docens, valamint Végh Bence végzett hallgató segít.

A Károly Róbert Campuson elérhető képzési szint: mesterképzés
Képzési idő: 4 félév

A hallgatókból a képzési idő végére olyan szakemberek válnak, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési, irányítási, adminisztratív, logisztikai, valamint termelési feladatok ellátására. De mit is jelent ez pontosan? Mi mindent tanulnak a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakos és a vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakos hallgatók?

Koncz Gábor: A képzés során a hallgatók elsajátítják az agrártermelés fontosabb technológiai ismérveit, emellett nagy hangsúlyt fektetünk a mezőgazdaság szélesebb társadalmi, gazdasági és környezeti kapcsolatrendszerének megismertetésére is. A vidéki tereket sok esetben még ma is a mezőgazdasággal azonosítjuk, amely valóban alapvetően határozza meg azok karakterét, azonban a statisztikai adatsorok azt mutatják, hogy ezekben a terekben is gyors ütemben zajlik a gazdaság átalakulása, új szakismeretek elsajátítását, innovációk megvalósítását követelve meg. Az agrárszektor versenyképességét a precízen elvégzett termelési feladatok mellett alapvetően befolyásolja, hogy milyen piacok állnak rendelkezésre a termékek értékesítéséhez. A versenyben maradáshoz jól irányzott fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek sok esetben külső források bevonását igénylik az EU-s támogatási rendszerből. A vidékfejlesztő szakemberek feladata elsősorban az, hogy a különböző menedzsment feladatok elvégzésével egy fenntartható keretrendszert biztosítsanak a gazdálkodók számára. Emellett pedig arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a vidéki terekben megvalósuló projektek minél nagyobb mértékben szolgálják az ott élő lakosság egészét.

Kik számára ideális az alapképzés és kiknek érdemes a diploma megszerzését követően mesterképzésen folytatni tanulmányaikat?

K. G.: Annak ellenére, hogy a vidékfejlesztésről gyakran hallhatunk a médiában, sokan kevésbé tudják beazonosítani, hogy mivel is foglalkoznak a vidékfejlesztő szakemberek. Ez egy igazán színes szakmaterület, hiszen az egyébként is sokrétű agrármérnöki tudásbázis speciális gazdaság- és társadalomtudományi ismeretkörökkel egészül ki. Emellett nagyon fontos kiemelni a vidékfejlesztő szakma szintetizáló megközelítésmódját, amely révén a szakemberek komplexen képesek kezelni a vidéki térségekben felmerülő problémákat. Amellett, hogy ezekre az ismeretekre és kompetenciákra napjainkban egyre nagyobb szükség van, ezzel a széleskörű látásmóddal az alapszak elvégzését követően számos lehetőség nyílik a továbblépésre, a mesterdiploma megszerzése pedig alkalmassá teszi végzett hallgatóinkat vezető pozíciók betöltésére is.

Jellemzően milyen területeken helyezkedhetnek el a vidékfejlesztési agrármérnöki szakon végzettek?

K. G.: Hallgatóink számára a legkézenfekvőbb elhelyezkedési lehetőséget azok az agrárszakigazgatási intézmények (pl. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a megyei kormányhivatalok Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztálya) jelentik, ahol közvetlenül kapcsolódhatnak be a vidékfejlesztési támogatáspolitika operatív feladatainak megvalósításába. Másoknak a vidékfejlesztés sokszínű szakmaterületének egy-egy speciálisabb ismeretköre tetszett meg és célirányosan azokkal foglalkoznak (pl. megújuló energiaforrások hasznosítása, helyi termékek értékesítése stb.). A mesterszak elvégzésével gyakran már az a fő célkitűzés, hogy az aktuális munkájuk során (családi gazdaságban, önkormányzatnál) hasznosítsák hallgatóink a pályázatíráshoz és projektmenedzsmenthez kapcsolódó tudásbázist.

Miért döntöttél úgy, hogy a vidékfejlesztési agrármérnöki szakot választod?

Végh Bence: A felvételi eljárás során a különböző egyetemek által meghirdetett szakok böngészése közben találtam rá erre a képzésre és megtetszett. Végül azért a vidékfejlesztési agrármérnöki szakra esett a választásom, mert felkeltette az érdeklődésemet az agrárium, de nemcsak egy része (pl. állattenyésztés, növénytermesztés, gépi munkafolyamatok), hanem az egész szakterület. Úgy éreztem, hogy ez a képzés a legmegfelelőbb arra, hogy átfogó tudással gazdagodjak, új látásmódot kapjak, valamint bíztam benne, hogy a segítségével meg fogom találni azt a szakterületet, ami igazán érdekel.

 

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján beváltotta a képzés a hozzá fűzött reményeidet?

V. B.: Legnagyobb örömömre jól döntöttem, amikor végül a Károly Róbert Campus ezen képzése mellett tettem le a voksomat. Azt kaptam, amit elképzeltem a felvételi eljárás során. Nagyon komoly tudást szereztem az agráriummal kapcsolatban és azt érzem, hogy ma már átfogóan tudom értelmezni a gazdasági változásokat és vannak elképzeléseim bizonyos kialakult helyzetek megoldásával kapcsolatban is.

Mik a terveid a végzést követő időszakra?

V. B..: A fő célom most az, hogy sikeres záróvizsgát tegyek. A tanulást viszont ezt követően sem szeretném abbahagyni, vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzésen bővíteném tovább az eddig megszerzett ismereteimet. Ezt a képzést viszont már levelező munkarendben szeretném elvégezni, mivel az a tervem, hogy a záróvizsgát követően munkába állok, hogy az egyetemen megszerzett tudás mellett a való életben is tudjam gyűjteni a tapasztalatokat.

A vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzésről további információk ITT találhatók.