A díj névadója, Adorján János, Magyarország egyetlen agrárgazdasági hetilapjának első főszerkesztője volt. A Magyar Mezőgazdaság első száma 1946. október elsején látott napvilágot a következő mottóval: „A tudomány erejével segíteni a parasztságot!”  
„Ehhez a mondathoz, gondolathoz vagyunk hűek ma is, amikor az immáron nyolcvanadik évfolyamában lévő Magyar Mezőgazdaságot szerkesztjük és kiadjuk hétről-hétre” – fejezte ki gondolatait Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója, majd a Magyar Mezőgazdaság folyóirat elmúlt nyolcvan évének egyes korszakait és azok politikai hátterét mutatta be. Ezek ismerete nélkül nehezen értelmezhető egy szaklap története, mivel ezek komolyan befolyásolták az újság működését. 

 
A történelmi áttekintés után zárszóként elmondta: „A lap ezalatt a hosszú idő alatt is megőrizte – nemcsak egyedülálló hetilap – szerepét, de hitelességét is. Az információ nélkülözhetetlen és a tájékozatlanság ma már megengedhetetlen a gazdák számára. Egy azonban nagyon fontos: hogy honnan, kitől szerezzük az információkat. Özönlenek a hírek, a szakmai tartalmak és az ebben való eligazodás ma komoly kihívást jelent. Úgy gondolom, hogy mi, a Magyar Mezőgazdaságot szerkesztők ebben próbálunk segíteni. Mi a titkunk? Elsősorban az elmúlt 80 évfolyam és ennek súlya, amit ma is átérzünk. Munkánkat ma is áthatja a szakma szeretete, a föld illata és a gazdák, gazdálkodók belénk vetett bizalma, amit igyekszünk megszolgálni. Munkánk nemes, küldetésünk elhivatott és ha utolsó mohikánként is, de valljuk: Csak olvasni kell.”

​​​​​​

 
Kihívások sokasága
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a díj alapítása óta hatékonyan segíti a díj népszerűsítését és széleskörű megismertetését. 
A díj fővédnöke Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora gratulált a 80 éves jubileumát ünneplő agrárfolyóiratnak, ami a kihívások és a hektikus politikai és gazdasági körülmények között is képes talpon maradni és a magyar mezőgazdaságot tudja szolgálni. Külön köszöni és üdvözli a Magyar Mezőgazdaság azon törekvését és küzdelmét, hogy ebben a digitális és sokszor ellenőrizetlen információk halmazában tudatosan konzekvensen és folyamatosan képviselte azt az álláspontot, miszerint a magyar mezőgazdaság fejlesztése tudás nélkül nem valósítható meg. „Az Adorján-díj azért is jött létre, hogy olyan embereket díjazzunk, akik arra törekszenek a munkájuk során, hogy a szakmai tudást közérthető módon osszák meg az olvasóval.” Dr. Gyuricza Csaba külön kiemelte az első díjazottat, Dr. Birkás Mártát, aki már a többiekkel ellentétben nem ülhetett a kitüntetettek sorában. „Ő a szakmaiság közérthető közvetítésének ikonja volt.”
Gratulált az idei díjazottnak, Vajda Györgynek és örömét fejezte ki, hogy „kiléptünk a határon túlra, mert a tudomány és a közös szaknyelv megőrzése közös érdekünk”. 

 
Adorján János öröksége tovább él
A díjátadó ünnepségen Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára beszédében Eötvös Lórántot idézte: „Amit az egyik kezd, a másik folytatja, s végül az eredményt magáénak mondhatja mindaz, aki annak létesítésén közreműködött. Amikor ezek a szavak elhangzottak, a tudomány a többség számára elérhetetlen, olykor érthetetlen dolog volt. Adorján János azonban a parasztság kezébe olyan időben adott tiszta, érthető, megbízható tudást, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Útmutatása egy olyan ország számára jelentett kapaszkodót a mindennapi munkához, ahol a háború mély sebeket ejtett. Ez a lap abban az időben született, amikor az országban élelemhiány volt és a mezőgazdaság újjászervezése létkérdés volt. A lap alapításakor a lakosság több mint fele a mezőgazdaságból élt, így a Magyar Mezőgazdaság indulásától fogva egy egész társadalmi réteg mindennapi kérdéseire kereste a választ.” 

Az információkért nem kell a határon vámot fizetni
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke örömét fejezte ki, hogy erdélyi magyar újságíró kaphatta ezt a kitüntetést, mert számukra fontos a kapcsolat az anyaországgal. Hálás, hogy a tudás és az információ ma már nem áll meg a határoknál. Külön köszönetét fejezte ki annak a sokfajta együttműködésnek, ami a magyar földhöz, a magyar tudáshoz és a szakmai kapcsolatokhoz köti őket, ami lehetővé teszi, hogy külhoniként is magyarok maradhassanak. 

 
Vajda György a köz szolgálatában
Az újságíróként és fotósként tevékenykedő Vajda György 2016 óta vesz részt és közvetíti a magyar olvasók felé a mezőgazdasági témájú külhoni híreket. Mint hangsúlyozta, „írásaimmal vállaltam azt a kapcsot és kapcsolatápolást az erdélyi és az anyaországi gazdák között, amely megerősít bennünket. Igyekeztem objektíven megismertetni a romániai, s azon belül az erdélyi mezőgazdasági életet, gazdáink gondjait, eredményeit, hogy egymástól tanuljanak, úgy a határon innen és túl is. Úgy gondolom, hogy tíz év alatt e lapban a mezőgazdaság szinte minden területét érintettem írásaimban.”

Forrás: Magyar Mezőgazdaság