Képzés - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Képzések
Tartalom listázó
Utolsó frissítés: 2024 január 23.
Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak
Keszthely
Kaposvár
Gyöngyös
Gödöllő
Szarvas
alapképzés (BA/BSc)
MIND
Komárom (SK)
Székelyudvarhely (RO)
Képzés munkarendje:
nappali
levelező
Képzési idő:
7 félév
Önköltség díja nappali munkarenden:
385000 Ft/félév
Önköltség díja levelező munkarenden:
385000 Ft/félév
Virtuális képzési központ:
MATE AGRI-FOOD
1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (Agribusiness and Rural Development Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
- szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agribusiness and Rural Development Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
- a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
- intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési, irányítási, adminisztratív és logisztikai, valamint termelési feladatok ellátására. Az elsajátított agrártudományi, ökonómiai, menedzsment, üzemtani, elemzési-tanácsadási, agrár-kereskedelmi, agrármarketing, környezetvédelmi, regionális és térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A vidékfejlesztési agrármérnök
a) tudása
- Ismeri a mezőgazdasági termelés és az agrárgazdaság egészére vonatkozó vidékfejlesztési térbeli alapfogalmakat, tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket, a releváns agrárgazdasági szereplőket, funkciókat és folyamatokat hazai és nemzetközi szinten.
- Ismeri az élelmiszerlánc-biztonság alapvető összefüggéseit.
- Rendelkezik a vidékfejlesztés és mezőgazdaság szakterületén az alapvető jogi és etikai szabályok ismeretével.
- Ismeri az agrárgazdaságot és vidékfejlesztést működtető intézményhálózatot, valamint a hozzá kapcsolódó hazai és nemzetközi jogszabályi hátteret.
- Ismeri a vidékfejlesztésben és az agráriumban végbemenő folyamatok közgazdasági, pénzügyi összefüggéseit, kölcsönhatásait.
- Tájékozott az agrár- és vidékfejlesztési politika hazai és nemzetközi funkcióiban és összefüggéseiben.
- Ismeri a vidékfejlesztésben alkalmazható menedzsmentismereteket a gazdálkodó egység méretétől függetlenül.
- Ismeri a vidékfejlesztési és mezőgazdasági problémák azonosításához szükséges statisztikai módszereket, a releváns információgyűjtési, elemzési és probléma-megoldási metódusokat, marketing folyamatokat.
- Ismeri az agrárgazdaság tervezési, termelésprogramozási, kereskedelmi és logisztikai módszerei, ismeri az élelmiszerlánc folyamatait és szereplőit.
- Ismeri a vidékfejlesztés szakmai szókincsét, annak sajátosságait, a hatékony kommunikáció formáit, módszereit és eszközeit.
- Ismeri a vidékfejlesztési problémák megoldásához szükséges fenntartható agrárgazdálkodási termelési feladatok egészségszempontú meghatározó megoldásait.
- Ismeri a mezőgazdasági (növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti) ágazatok tereléséhez kapcsolódó természeti és műszaki összefüggéseket.
- Ismeri a vidéki társadalmi változásokat, azok összefüggéseit és a vidék-társadalom-mezőgazdaság egymásra hatásának aspektusait.
- Ismeri a korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási irányokat, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
b) képességei
- Képes a vidékfejlesztés és az agrárium területén önálló szakmailag megalapozott álláspont kialakítására és annak átadására.
- Képes a vidékfejlesztés, az agrárium és a a környezetvédelem területén komplexen átlátni a szakmai előrelépéshez szükséges feltételrendszert.
- Képes vidékfejlesztési programok megtervezésére, lebonyolítására, erőforrások elosztására, szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában való részvételre, következtetések levonására, nemcsak operatív szinten.
- Ismeri, érti és alkalmazza a környezet és természet megóvásának alapelveit, azok vidékfejlesztéssel kapcsolatos előírásait.
- Képes a vidékfejlesztéssel kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére, és speciális szakkifejezéseinek aktív alkalmazására.
- Képes az írásbeli és szóbeli kommunikációt segítő eszközök hatékony alkalmazására, felismeri az IT nyújtotta lehetőségek használatának előnyeit és hátrányait, ha szükséges, képes ezek tudatos és szakszerű használatára.
- Képes a vidékfejlesztéshez kapcsolatos agrármérnöki feladatok ellátására és az ehhez szükséges informatikai (adatbázis kezelés, programalkalmazás) ismeretek alkalmazására.
- Képes az emberi egészséget, az élelmiszerlánc-biztonságot támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.
c) attitűdje
- Nyitott a vidékfejlesztés és a kapcsolódó tudományterületek társadalmi szerepének képviseletére.
- Vidékfejlesztési kérdésekben kezdeményező, fogékony az újdonságokra.
- Befogadó mások véleménye, a vidékfejlesztés ágazati, regionális, nemzeti és európai értékei iránt.
- Fogékony a környezettudatosság és az emberi egészség iránt, és érzékeny a vidékgazdasággal kapcsolatosan felmerülő problémákra.
- Együttműködési szándékkal közeledik a felmerülő vidékfejlesztési, minőségbiztosítási problémák megoldásához.
- Nyitott a tértudományok alapvető eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára egyaránt.
- Nyitott a (családi) gazdaságok menedzsmentjére.
d) autonómiája és felelőssége
- Felelősségtudata a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai, egészségszempontú normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
- Önállóan tervezi meg saját szakmai előmenetelét.
- A termelés-szervezeti egységek középszintjén önállóan gyakorolja a menedzsment funkciókat, döntéseiért felelősséget vállal.
- Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért.
- Felelősséggel vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.
- Vidékfejlesztésre vonatkozó ismeretek és módszerek alapján részletes önálló elemzést, alapvető összefüggések feltárását végzi, önálló következtetéseket von le.
- Szakmai irányítás mellett képes vidékfejlesztési kutatási projektben a projekt részfeladatainak operatív szinten történő, közvetlen irányítására.
- Önállóan képes a gazdálkodásirányítási folyamatok tervezésére, beszerzési, értékesítési folyamatok irányítására.
- Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- gazdaságtudományi alapismeretek (gazdaságtudományi, jogi és közigazgatási ismeretkörök a gazdasági folyamatok megértéséhez, elsajátításához) 25-35 kredit, amelyből
- gazdaságmatematikai, informatikai ismeretek 5-15 kredit,
- közgazdaságtani, statisztikai ismeretek 10-15 kredit,
- agrár- és gazdasági jogi ismeretek, közigazgatási alapismeretek 5-15 kredit;
- agrártechnológiai és agrár-természettudományi alapismeretek (az egyes mezőgazdasági ágazatok termelési folyamataihoz szükséges agrár-természettudományi és mezőgazdasági alapismeretek) 35-45 kredit, amelyből
- növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési, élelmiszerlánc-biztonsági alapismeretek 15-25 kredit,
- mezőgazdasági műszaki alapismeretek 4-10 kredit,
- talajvédelmi, vízgazdálkodási, környezetgazdálkodási ismeretek 4-15 kredit,
- agrártermelés természettudományi alapismeretek 4-15 kredit;
- agrárgazdasági és vállalkozási alapismeretek (a gazdasági, agrárpolitikai, vállalkozástervezési folyamatok megértéséhez szükséges agrárgazdasági és vállalkozásfejlesztési ismeretek) 35-45 kredit, amelyből
- földhasználat, integrációs, agrár- és birtokpolitikai ismeretek 4-10 kredit,
- természeti erőforrások, fenntarható vidékfejlesztés, gazdaságtani ismeretek 4-10 kredit,
- pénzügy és számviteli, pályázati, támogatási ismeretek 5-15 kredit,
- mezőgazdasági üzemtani ismeretek 5-15 kredit,
- szaktanácsadási és agrárkereskedelmi ismeretek 5-10 kredit,
- marketing, logisztikai ismeretek 5-10 kredit;
- regionális és vidékfejlesztési alapismeretek (a vidéki tér gazdasági összefüggéseinek megértéséhez szükséges regionális és vidékfejlesztési ismeretkörök) 35-45 kredit, amelyből
- regionális gazdaságtani és vidékpolitikai ismeretek 5-15 kredit,
- regionális elemzési módszerek ismeretei 4-10 kredit,
- vidékfejlesztési ismeretek 4-15 kredit,
- területi és projekttervezési ismeretek 4-10 kredit,
- menedzsment és emberi erőforrás gazdálkodási ismeretek 5-10 kredit.
8.1.2. A vidékgazdaság működésének, annak gazdasági-, társadalmi összefüggéseinek elméleti és gyakorlati kérdéseihez kapcsolódó, választható speciális ismeretek 25-35 kredit, amelyből
- speciális térinformatikai ismeretek 5-8 kredit,
- vállalatirányítási és szervezési ismeretek 5-8 kredit,
- vidék- és civilbiztonsági ismeretek 5-8 kredit,
- környezetvédelmi és politikai ismeretek 5-8 kredit,
- közösségfejlesztési, szociológiai ismeretek 5-8 kredit,
- versenyképesség fejlesztési ismeretek 5-8 kredit.
8.2. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább három hét gyakorlati képzésből, valamint egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból áll, amely külső gyakorlati helyen is megszervezhető.