Képzések

1. A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Science and Technology Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles élelmiszermérnök

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Science and Technology Engineer

választható specializációk: élelmiszer-biotechnológia, élelmiszeripari folyamattervezés, élelmiszergazdasági termékkezelés és logisztika, élelmiszertechnológia és termékfejlesztés, borászat és borgazdálkodás

3. Képzési terület: agrár

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az élelmiszermérnöki alapképzési szak.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a mezőgazdasági mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, műszaki képzési területről a biomérnöki, a vegyészmérnöki és a környezetmérnöki alapképzési szak.

  4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit

az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 541/0721

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja élelmiszermérnökök képzése, akik az élelmiszer-tudományi területen a szakmájuk iránt elkötelezett szakemberek, rendelkeznek a megfelelő tanulási eredményekkel, ismerik és alkalmazzák a szakterület legújabb tudományos eredményeit, tájékozottak a természettudományi és műszaki tudományi területeken. Képesek megszerzett szakmai tudásuk alkotó alkalmazására a különböző élelmiszeripari ágazatokban. A megszerzett élelmiszer-tudományi és ezzel összefüggő élelmiszerlánc komplex ismeretének birtokában képesek a teljes élelmiszeripari vertikumban rendszerszemléletű munka szervezésére és irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  8.1.1. Az élelmiszermérnök

  a) tudása

Részletekbe menően és rendszer szinten ismeri az élelmiszer előállítás általános és specifikus jellemzőit, összefüggéseit, határait, élelmiszerlánc-biztonsági összefüggéseit, jogszabályi környezetét, a legfontosabb fejlődési irányait, elméleteit, az ezeket felépítő terminológiát és az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia kapcsolódását a rokon szakterületekhez.

Komplex módon ismeri és elemzi az élelmiszer-ipari nyersanyagokban az élelmiszer előállítás és élelmiszer forgalmazás során lejátszódó változásokat.

Érti és ismeri a hagyományos és újszerű élelmiszer feldolgozási technológiákat, képes a termékfejlesztés során új összetételű élelmiszerek létrehozására.

Ismeri az emberi jólét és az élelmiszeripar kapcsolatát, az élelmiszeripar kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét, hagyományait, a releváns egészségvédelmi vonatkozásokat, az élelmiszerlánc-biztonságot és az élelmiszer minőséget, valamint az emberi egészséget veszélyeztető tényezőket a teljes élelmiszerlánc folyamatában.

Részletesen ismeri és alkalmazza a teljes élelmiszerláncban használatos eszközöket és módszereket, tisztában van ezek jogi szabályozásával.

Ismeri a gazdaság, a társadalom és az élelmiszerlánc viszonyát.

Ismeri és érti az élelmiszerlánc jogszabályi környezetét, a fennálló összefüggéseket.

Birtokában van az élelmiszerlánc egészében alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek, konfliktuskezelési technikáknak, team és projektmunka sajátosságainak.

Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az élelmiszerláncban, van rálátása az Európai Unió, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, a fennálló kölcsönhatásokra.

Ismeri az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Jól ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit, eszközeit.

Ismeri, érti az élelmiszer előállítás egészére vonatkozó speciális szókincset, magyar és legalább egy idegen nyelven egyaránt.

  b) képességei

Tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói szemlélettel végzi az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, a tudomány eszköztárával képes feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.

Képes az élelmiszertudomány szakterületén a korszerű gyakorlati módszerek és megoldások, valamint a fontosabb kutatási irányok és metodikák alkalmazására.

Az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia egyes résztémáiról önálló, szaktudományos témájú összefoglalókat, elemzéseket készít.

Az élelmiszerlánc szemlélettel kapcsolatban képes szakmailag megalapozott saját álláspont kialakítására és annak vitában való megvédésére általános gazdaságpolitikai, társadalmi, valamint speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.

Képes ismeretei szintetizálására, önképzése hatékony megszervezésére, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.

Képes az élelmiszeripari vertikumban és a kapcsolódó területeken vezetési feladatok ellátására, önálló irányítására, team vagy projekt kialakítására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.

Képes az élelmiszeripari folyamatok koordinációjára, az élelmiszerláncra vonatkozó elemzéseit képes ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.

Képes részt venni kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozásában és menedzselésében.

Magas szinten használja az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia szakterületek ismeretközvetítési technikáit, értő, elemző módon követi és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait.

Képes az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén.

Képes szakterületén magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.

Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.

  c) attitűdje

Elkötelezett az élelmiszermérnöki szakma és az emberi egészség értékei iránt, ismeri és vállalja annak alapvető értékeit és normáit, törekszik azok kritikai értelmezésére és fejlesztésére, a problémák szakmai alapokon történő megoldására.

Nyitott, motivált és fogékony a korszerű és innovatív élelmiszeripari eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.

Nyitott az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia paradigmaváltozásaira.

Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő módszerek és eszközök alkalmazására.

Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, mely során jogkövető magatartás jellemzi.

Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.

Önmagával szemben is kritikus és igényes, törekszik arra, hogy az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

Véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá.

Csoportmunka során megfelelő alkalmazkodóképesség, tolerancia és kooperatív magatartás jellemzi.

Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása, valamint az egyén és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítése.

  d) autonómiája és felelőssége

Nagyfokú önállósággal rendelkezik az átfogó és speciális élelmiszeripari szakmai kérdések felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.

Nagyfokú önállósággal tervez és irányít élelmiszeripari folyamatokat.

Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek biztonságával kapcsolatban.

Egyenrangú partnerként vesz részt kutatás-fejlesztési feladatok megoldásában.

Felelősséggel tárja fel a szakterületi kapcsolódásokat, vállalja és viseli tevékenységének más szakterületeket érintő következményeit. Döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.

Projektcsoportban autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket, vállalja döntéseinek következményeit.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

az élelmiszer-tudományi ismeretek interdiszciplináris alaptudományi beágyazottságát megteremtő, a mesterfokozathoz szükséges természettudományi ismeretek (élelmiszer-kolloidika és reológia, mikrobiológiai biztonság és minőség, táplálkozástudomány, élelmiszer enzimológia) 7-12 kredit;

az élelmiszer-mérnöki szemléletet megvalósító korszerű műszaki, módszertani ismeretek (méréselmélet és kísérlettervezés, műszeres analízis, élelmiszeripari transzportfolyamatok) 8-12 kredit;

az élelmiszer-mérnöki szemléletet megvalósító korszerű technológiai innovációs ismeretek (élelmiszer-technológia és termékfejlesztés, csomagolási ismeretek, üzemtelepítés, környezet-, víz- és energiagazdálkodás) 7-12 kredit;

gazdasági és humán ismeretek (vezetési és kommunikációs ismeretek, élelmiszer-ökonómia és -marketing, élelmiszer-ipari folyamatirányítás, élelmiszergazdasági innováció) 10-14 kredit;

élelmiszerlánc szemléletet kialakító ismeretkörök (élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés, minőségirányítás és élelmiszerbiztonság, élelmiszerlánc-biztonság) 3-6 kredit.

  9.1.2. Az ágazati területeknek megfelelő, a képző felsőoktatási intézmények által ajánlható specializációk kreditaránya 33-42 kredit.

  A választható specializációk és azok szakterületei

a)    élelmiszer-biotechnológia specializáció: mikrobiális genetika, molekuláris biológia, biomérnöki műveletek, bioreaktorok és rögzített sejtek, alkoholos erjedési folyamatok, fermentált és funkcionális élelmiszerek, fehérjemérnökség;

b)    élelmiszeripari folyamattervezés specializáció: számítógépes adatfeldolgozás, rendszertervezés, mérésértékelés, élelmiszer-ipari folyamatszabályozás, optimálási módszerek, környezetvédelem;

c)    élelmiszergazdasági termékkezelés és logisztika specializáció: élelmiszeripari alapanyagok előkezelése, tárolása, beszállításszervezés és áruismeret, készlet- és raktárgazdálkodás, élelmiszer-szállítási technológiák és rendszerek, csomagolási rendszerek, termékforgalmazás pénzügytana;

d)    élelmiszertechnológia és termékfejlesztés specializáció: élelmiszeripari alapanyagok előkezelése és tárolása, élelmiszeripari technológiák és termékfejlesztés (tartósítóipari, állatitermék-, gabona-, édes- és zsiradékipari technológiák, különleges eljárások), adalékanyagok technológiai funkciói, feldolgozás-technológiák tervezése, érzékszervi minősítés, szellemei tulajdon- és iparjogvédelem;

e) borászat és borgazdálkodás specializáció: szőlőtermesztési alapok, szőlőfajta és termőhely ismeret, borászati technológiák, borászati kémia és analitika, borászati mikrobiológia, nemzetközi és magyar borjog, bormarketing, borkereskedelem, érzékszervi minősítés.

  9.2. A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú gyakorlat.

  9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:

természettudományos ismeretek legalább 30 kredit (ezen belül matematika, informatika, fizika ismeretekből legalább 10 kredit, kémia és biológia ismeretekből legalább 10 kredit, mikrobiológia és biokémia ismeretekből legalább 10 kredit);

gazdaság- és társadalomtudományi ismeretek legalább 10 kredit;

szakmai ismeretek legalább 40 kredit (biokémia, élelmiszerkémia, fizikai kémia, analitika, minőség és biztonság, műszaki ismeretek, élelmiszertechnológiai ismeretek, alapanyag-ismeret).

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.