Hírek

Tartalom megjelenítő

Létrehozva: 2022 október 27.

A tehetség olyan társadalmi tőke, ami túlmutat az egyetem falain

A MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének Tehetség Napját október 26-án rendezték meg a Szent István Campuson. Mint azt Dr. Gyuricza Csaba rektor, intézetigazgató a megnyitón hangsúlyozta, a tehetség olyan társadalmi tőke, aminek jelentősége túlmutat az egyetem falain, hiszen a volt diákkörösök a tudományos, gazdasági és politikai életben egyaránt kiemelkedő szerepet töltenek be.


​​​​​„A MATE számára kiemelten fontos a tehetséggondozás, és itt, a Növénytermesztési-tudományok Intézetben is régi hagyomány a kutatások iránt érdeklődő hallgatók felkarolása” – kezdte köszöntőjét Dr. Gyuricza Csaba. Mint kiemelte, a vendégek közt helyet foglaló Dr. Szendrő Péter örökös rector emeritus több évtizeden át volt elnöke az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak (OTDT), amely túl a hetedik évtizedén, igen sokat tett ezért az ügyért. Hasonló élharcosa az egyetemi és intézeti tehetséggondozásnak Dr. Birkás Márta professzor emeritus is, aki több generáció legkiválóbb képviselőinek tudományos pályára lépéséhez nyújtott segítséget.


​​​​​​Az intézet Tehetség Napja kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amin Dr. Szendrő Péter és Dr. Birkás Márta, valamint három Pro Scientia Aranyéremmel kitüntetett volt hallgató – Dr. Gyuricza Csaba, Dr. Saláta-Falusi Eszter és Dr. Mikó Péter – osztotta meg tehetséggondozással kapcsolatos gondolatait. A beszélgetést Dr. Farkas Alexandra, a MATE Médiaközpont tudománykommunikációs munkatársa vezette, aki szintén e kitüntetés birtokosa lett 2013-ban.   
Mint elhangzott, az OTDT 1988-ban határozta el, hogy megalapítja a Pro Scientia Aranyérem kitüntetést, amelyet azóta minden OTDK-t követően, azaz kétévente immár 45 kiemelkedő fiatal tehetség kaphat meg. A nívós elismerés nemcsak az adott konferencián nyújtott teljesítményt veszi figyelembe, hanem az addig mutatott teljes hallgatói összteljesítményt, minden addigi versenyeredményt, a publikációkat, a nyelvtudást, azaz tulajdonképpen a huszonegynéhány éves fiatalok addigi teljes életpályáját.


​​​​​​A kitüntetés alapításának célja az volt, hallhattuk Dr. Szendrő Pétertől, hogy „a jéghegy csúcsát is megteremtsük”. Mint azt az OTDT-t 1987-től 35 éven át vezető professzor kifejtette, a felsőoktatás akkor válik személyessé, ha valaki talál egy mestertanárt, majd olyan feladatot vállal, ami nem kötelező. Mivel az élet nagyon rövid, érdemes kihasználni az egyetemi évek adta időt minél több tudás megszerzésére, már csak azért is, mert a kutatás fiatalon tartja az embert. Ezt a tanácsot tudtán kívül már most rengeteg fiatal megfogadta, hiszen 1988 óta már közel ezer aranyérmese van a mozgalomnak.

Ráadásul maga a díjátadó is hihetetlen élményt jelent, hiszen a díjat az OTDT elnöke és az MTA elnöke adja át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a magyar tudomány fellegvárában. Nem véletlen, hogy Dr. Gyuricza Csaba számára az aranyérem átvétele élete egyik meghatározó élménye volt. Mint felidézte, Kosáry Domokos, az MTA elnöke, a múlt század meghatározó történésze adta át számára a díjat 1995-ben, ami egy fiatal számára szinte elképzelhetetlen pillanat volt. Az esemény után ráadásul Dr. Dimény Imre gratulált az agrárterületen kitüntetetteknek, az egyetlen agrár-felsőoktatási rektor, aki előtte miniszter volt. Kapcsolatuk ezt követően évtizedeken át tartott, sőt külön elismerés volt számára, hogy lányának, Dr. Dimény Judit professzornak helyettese lehetett dékáni megbízása idején Gödöllőn.  


​​​​​​Dr. Mikó Péter – aki Dr. Gyuricza Csaba témavezetésével lett aranyérmes 2005-ben – nagy megtiszteltetésnek és felelősségnek tekintette a kitüntetést. Hozzátette, egykori segítői a mai napig fogják a kezét, irányítják a pályáját. Többek között azzal, hogy tagja lehet a Dr. Szendrő Péter által vezetett Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testületnek.

Dr. Saláta-Falusi Eszter Dr. Penszka Károly témavezetésével 2003-ban lett aranyérmes. Mint kifejtette, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon való részvétel és a rendezvények hátterének megteremtése nagyon fontos feltétele az esemény sikerének. Ez azért is lényeges, mert érzelmileg is intenzív az a pillanat, amikor sokszor évek munkája kap értékelést, elismerést. Arról is szólt, hogy a hallgatói önszerveződések, a szakkollégiumok jó indítópontjai lehetnek a tudományos diákköri munkának. Végül pedig az is lényeges, hogy a hallgatók és oktatók együtt olyan kutatásokra törekedjenek, amelyek eredménye gyakorlati alkalmazhatóságot ígér.


​​​​​​Dr. Birkás Mártáról a kerekasztal-beszélgetésen megtudtuk, hogy az elmúlt évtizedekben 70 hallgató 65 TDK-dolgozatának volt témavezetője, akik közül öt nyert OTDK 1. díjat. Iskolateremtő és témavezetői sikereinek titkáról úgy vallott, kettőn áll a vásár. Kell ugyanis a hallgatói szándék és akarat, de kell a befogadó közeg, a szellemiségében támogató egyetem is. A közös munkában, mint egy tandemben, szükség van kitartásra és türelemre. Szakterülete, a földműveléstan pedig még mindig hatalmas lehetőségeket kínál a kutatásra.


​​​​​​A kerekasztal-beszélgetést követő oktatói és hallgatói előadások arra is lehetőséget kínáltak, hogy az egyetem gödöllői, budai, gyöngyösi, kaposvári és keszthelyi campusain működő műhelyekben tevékenykedők megismerjék egymás munkáját, majd diskurzust folytassanak a lehetséges együttműködésekről.