Amint az a szakmai workshop megnyitóján is elhangzott, a rendezvény célja a tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok megosztása volt a fenntartható agrárium érdekében. Dr. Kovács Zoltán, a MATE tudományos és nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta a KKP és KKCS programok fontosságát az egyetem működésében. Mint fogalmazott: „a megszerzett tudás, az elért nemzetközi tudományos láthatóság és a publikációs teljesítmény az a valuta, az az érték, amit senki nem vehet el tőlünk.” Hozzátette, hogy napjainkban különösen aktuális, hogy a kutatók által felhalmozott tudást közös építkezéssé formálják. „A hazai agrárium, élelmiszeripar és vonatkozó kutatási és innovációs térségek újragondolása és jövőállóvá tétele elképzelhetetlen széleskörű szakmai összefogás nélkül. Közös felelősségünk, hogy ebben a nemzeti szintű együttműködésben szakmai útmutatást és biztos pontot jelentsünk” – mondta. Kiemelte továbbá, hogy a MATE ma már 69 KKP-s és 111 KKCS-s kutatót és csoportot támogat az egyetem öt campusán.

Dr. Varga Mónika, a KKP és KKCS programok projektvezetője beszédében rámutatott arra, hogy a program egyik legfontosabb célkitűzése mindig is az volt, hogy az egyébként is kiváló teljesítményt nyújtó kutatóknak segítséget nyújtson abban, hogy kutatási céljaikat megvalósítsák, tudományos teljesítményüket javítsák és ezzel növeljék a nemzetközi elismertségüket, mindezzel hozzájárulva az egyetem nemzetközi láthatóságának és reputációjának növeléséhez. 

„A mai nap célja, hogy a kutatók megosszák egymással tapasztalataikat, miközben a piaci szereplők bevonásával erősítjük a párbeszédet, és közelebb hozzuk egymáshoz a kutatást és a gyakorlatot” – szögezte le. 

A plenáris ülés előadói rávilágítottak arra, hogy a globális környezeti változások miként alakulnak át közvetlen hazai kockázatokká, és milyen technológiai válaszokat igényel a szántóföldi, illetve a kertészeti termesztés a fokozódó aszály és a kiszámíthatatlan időjárás ellenében. 

A délutáni program során a MATE szakértői mellett más hazai felsőoktatási intézmények, köztük az ELTE és a Debreceni Egyetem szakemberei, valamint gazdasági szereplők, a Délkertész és a FruitVeb is bekapcsolódtak a szakmai párbeszédbe. Az interaktív kerekasztal-beszélgetés és workshop az elméleti kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolására is fókuszáltak, többek között a növényélettan, a növényi stresszkutatások, a szőlő-, zöldség-, gyümölcs- és szántóföldi termesztés, valamint a piaci kihívások területén.

Míg a kerekasztal résztvevői a termesztési rendszerek jövőbeli kutatási irányait elemezték, addig a Yuri Andrei Gelsleichter, KKP résztvevő által vezetett párhuzamos workshop a modern tudományos kommunikáció eszközeire, a Quarto rendszer használatára fókuszált, segítve a kutatási eredmények hatékonyabb és átláthatóbb publikálását.

A rendezvény ismételten igazolta a MATE meghatározó szerepét a hazai agrárinnovációban, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő tudományos megoldások fejlesztésében.