A megjelenteket Dr. Béres András campus-főigazgató köszöntötte. Ezt követően a hallgatóság megismerkedhetett a növényvédelem három nagy tudományterületével: a növénykórtannal, a növényvédelmi állattannal és a gyomszabályzással. Dr. Körösi Katalin elmondta, hogy növényvédelem nélkül a különböző kórokozók, például a gombák, vírusok és baktériumok betegségeket okozhatnak és a növény legyengüléséhez vezethetnek. A betegségek terjedéséhez hozzájárul a rovarok jelenléte, hiszen rágják, szívják a növényt, miközben a gyomok megjelenésével a haszonnövények kevesebb tápanyaghoz, vízhez és fényhez jutnak. Növényvédelemre tehát mindenképpen szükség van az egészséges kultúrnövények, a megfelelő termésátlagok és így a biztonságos élelmiszer- és takarmány-előállítás érdekében.

Docens asszony a gombák mint az egyik legfontosabb kórtani károsító csoport részletes ismertetésével folytatta előadását, melyek mikroszkópikus méretű spórák formájában szinte mindenhol jelen vannak, így sajnos az élelmiszer alapanyagokban is előfordulhatnak. Mint elmondta, a fonalas gombák olyan kórokozók, amelyek megtámadva a növényt fonalaikkal behálózzák azt, miközben mikotoxint is termelhetnek. A mikotoxinok a fonalas gombák másodlagos anyagcsere termékei, olyan sav-, lúg- és hőálló molekulák, amelyek a szervezetben negatív hatást gyakorolnak a szervek és a sejtek egészséges működésére. Emiatt az élelmiszer és takarmány alapanyagokat rendszeres ellenőrzésnek vetik alá, mikotoxin szennyezettségüket határértékek alatt kell tartani. A legismertebb mikotoxinokat az Aspergillus, Fusarium és Penicillium nemzetség fajai termelik. Veszélyességük miatt az ellenük folytatott védekezés elengedhetetlen már a szántóföldön. 
Dr. Körösi Katalin előadása végén kitért arra, hogy a modern, felelős növényvédelem - bár sokan azt gondolnák - nemcsak kémiai növényvédelemből áll, azt megelőzi a rezisztens fajták használata és a megfelelő agrotechnikai, valamint biológiai védelem. A kémiai védelem csak ezeket követve, a sorban negyedik lehetőségként jön szóba.

Az előadást követően a megjelentek ismét kérdezhették az előadót, majd a legszerencsésebb résztvevők a MATE Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeumba és a MATE Botanikus Kertbe szóló páros belépővel távozhattak.

A MATE Szabadegyetem következő rendezvénye 2026. május 26-án 17 órakor lesz a Szent István Campus V. előadójában, ahol Dr. Bodrogi Lilla, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézetének tudományos főmunkatársa „Bevezetés az állatbiotechnológiába – transzgenezis, genomszerkesztés, lehetőségek és dilemmák” című előadását hallgathatják majd meg az érdeklődők.