Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszédében leszögezte, hogy Magyarország kormánya számára kiemelt terület a kultúra támogatása, amely határokon átívelő módon egyesíti a nemzetet. „A Millennium óta nem volt akkora volumenű kulturális fejlesztés Magyarországon, mint ami az elmúlt bő egy évtizedben megvalósult. Nem kevesebb, mint 650 milliárd forintot fordítottunk nemzetünk kultúrájának fejlesztésére, aminek köszönhetően mintegy másfél millió négyzetméternyi kulturális tér újult meg. És további másfél millió négyzetméternyi kulturális tér megújulása van folyamatban” – mondta, hozzáfűzve, hogy ezen 800 milliárd forint összértékű beruházások egyik legjelentősebb tétele a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gödöllői fejlesztése, kialakítása. A Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetője rámutatott arra is, hogy az intézménynek otthont adó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jelentősen lép előre a megújult egyetemi modellnek köszönhetően. „Ezúton is gratulálok nemzetünk agráriumának egyik meghatározó felsőoktatási intézményének, amiért immár a világ 100 legjobb agráregyeteme között jegyzik” – hangsúlyozta Dr. Hankó Balázs.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár kapcsán Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora kijelentette, hogy a hazai agrárium egyik legfontosabb tudás- és értéktára új korszakba lép, s az alapkő elhelyezése nem csupán egy beruházás kezdete, hanem egy olyan közös jövő alapja, amelyben a hagyomány, a tudomány és az innováció egy térben, egymást erősítve jelenik meg. Rávilágított, hogy az elmúlt időszakban számos beruházás kezdődött és fejeződött be a MATE életében, amelyek az oktatás-kutatás mellett a kultúra és a sport lehetőségeinek fejlesztését is célozzák. „A mai nap igazi mérföldkő, hiszen összekapcsoljuk a múltat a jelennel és a jövővel” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy „az a célunk, hogy azt a munkát, amit itt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen végzünk az oktatás, a kutatás, a sport, a kultúra területén, azt most egy még magasabb szinten tudjuk végezni. Hiszen olyan múzeumot akarunk létrehozni, ami a XXI. század követelményeinek megfelel, korszerű, interaktív, nemcsak a múltba réved, hanem a jelen és a jövő technológiáit is be tudja mutatni, nemcsak múzeumi keretek között, hanem szabadtéren.” Dr. Gyuricza Csaba rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság a világ legszebb hivatása, amit meg kell tudni mutatni a legkisebbeknek is. E célt szolgálja a Gödöllőn újjászülető múzeum is.

L. Simon László, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár költöztetéséért felelős miniszteri biztos tájékoztatójában részletezte, hogy az az elképzelés, ami a megújuló múzeum koncepciójában szerepel, a világ bármelyik vezető intézményével képes lesz felvenni a versenyt. „Összesen 22 ezer négyzetméteren jönne létre új múzeumi kiállítótér, iroda és raktár, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységek, 2 800 négyzetméteren lenne egy fedett nyitott gépcsarnok” – mondta. Mindezeken túl a tervek szerint egy 2 400 négyzetméteres növényház átrium is létrejönne, amiket tanösvény, belső élményrámpa, illetve egy 3 400 négyzetméteres vásártér és egy hozzá kapcsolódó 1 700 négyzetméteres szabadtéri géppark is kiegészítene. „Az új épület tetejére egy olyan speciális üvegházat álmodtunk meg, amely 9 100 négyzetméteren képes bemutatni a növénytermesztés számos területét és irányát, szoros összeköttetésben egy élménygazdasággal” – folytatta L. Simon László a tervek bemutatását. Végezetül hozzátette: egy olyan látogatóközpont épülne meg, amely nemcsak az itt dolgozó tudósok, az itt tanuló diákok, az ide látogató turisták és múzeumba járók számára nyújtana örömet és lehetőséget, hanem azon mezőgazdasági vállalkozók számára is, akik korszerű tudáshoz akarnak hozzájutni.

„Az idén 130 éves Magyar Mezőgazdasági Múzeum hungarikum. Hungarikum azért, mert Európában nincs még egy olyan múzeum, amely a mezőgazdaság minden területét bemutatná a szántóföldi növénytermesztéstől a kertészeten, a gyümölcsészeten át a szőlészet-borászatig az állattenyésztésnek minden ágát, az erdészetet és ezen kívül természetesen az élelmiszergazdaságot is” – mondta Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója. Beszédében elmondta, hogy bár az intézmény fontos, alapvető feladata a hagyományőrzés, de a világ változik, és így a múzeumnak is változnia kell. „Így volt ez a múltban is és így van ez ma is: meg kell tudni felelni a jövő kihívásainak. Fontos feladatunk az értékeink továbbörökítése a jövő számára, de ugyanilyen fontos az innováció is” – jegyezte meg. Estók János kijelentette, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum az élet múzeuma, éppen ezért azt reméli, hogy a jövőben is nagy népszerűségnek fog örvendeni a családok körében, továbbra is fontos kutatóhely lesz, s olyan sokrétű intézmény marad, ami a mezőgazdálkodást igazán megélhetővé, átélhetővé teszi.

Az alapkőletétellel egyidejűleg a rendezvény résztvevői egy – az intézmény alaprajzát és rövid leírását tartalmazó – időkapszulát is elhelyeztek a majdani múzeum területén.