A látogatás során Dr. Gyuricza Csaba rektor és Dr. Molnár Pál, az RDHSZ elnöke áttekintették a stratégiai jelentőségű partnerség operatív lépéseit, amely szorosan illeszkedik a MATE gyakorlatorientált, innováció- és fenntarthatóság-központú stratégiájához. A szakmai egyeztetésen a MATE delegációjának tagjaként részt vett Dr. Kriszt Balázs, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet (AKI) igazgatója is. Az RDHSZ részéről a szakmai háttér megvalósítását és a Ráckevei-Duna specifikus kutatási irányait Udvari Zsolt, a szövetség szakembere is támogatta, akinek tudományos munkássága szorosan kötődik a vízterület halászatbiológiai és ökológiai vizsgálatához.

Elsőrangú gyakorlati háttér a hallgatóknak

A MATE az utóbbi időben jelentősen bővítette a halgazdálkodással, vízgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos oktatási portfólióját. Az elindult Mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki alapszak, a Haltenyésztő mérnök mesterszak, valamint a Hidrobiológus mesterszak hallgatói számára a folyamatos gyakorlati képzést az RDHSZ biztosítja. A szövetség magasan képzett szakembergárdája, 143 hektáros tógazdasága, valamint a székház alagsorában működő Halkeltető Állomása páratlan lehetőséget ad a halszaporítás és ivadéknevelés gyakorlati aspektusainak, valamint a vízi környezet védett természeti értékeinek bemutatására.

Középpontban az innováció és az RSD ökológiai egyensúlya

A megállapodás értelmében a MATE AKI kutatói és a szövetség szakemberei több évtizedes halbiológiai és ökológiai tapasztalatukkal támogatják a Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) vízrendszerének fejlesztését. A kiemelt KFI területek:

• Hagyományos és intenzív technológiák: Együttműködés a hagyományos tógazdasági rendszerbe nehezen beilleszthető fajok (folyóvízi keszegfajok, menyhal, compó, csuka, süllő, kősüllő, harcsa) szaporításában, valamint intenzív, recirkulációs (RAS) és hibrid rendszerű nevelési technológiáinak fejlesztésében.
• Génmegőrzés és rehabilitáció: Az RSD menti kisméretű, zárt, lefolyástalan vízi élőhelyek (lápszemek, mocsarak) őshonos, védett halfaunájának (lápi póc, réticsík, széles kárász) helyreállítása és in situ génmegőrzése a MATE AKI bevonásával.
• Inváziós fajok állománycsökkentése: Speciális halfogó készülékek és halászati technológiák kidolgozása a busafajok célzott gyérítésére a Kvassay- és Tassi-hajózsilipek üzemi területén, valamint a varsás törpeharcsa-halászat tér- és időbeli optimalizálása a környezeti háttérváltozók függvényében.
• Környezeti monitorozás és horgászat: A nagyműtárgyak hosszirányú átjárhatóságának és a telepítési szerkezetnek a vizsgálata jelölés-visszafogási programokkal. Emellett kiemelt terület a horgászattal kapcsolatos környezeti terhelések (horgászólom, csali, etetőanyag) hatásvizsgálata a horgászok aktív bevonásával.

Pályázati együttműködés és klímaadaptáció

A magyar halgazdálkodási ágazat legnagyobb kihívása a vízhiány és a vízszegény állapotokhoz való alkalmazkodás. A jövőben a felek olyan szemléletet képviselnek, amelyben a halgazdaságok vízmegtartóként és vizes élőhelyek fenntartóiként jelennek meg. Ezen célok elérésére az RDHSZ és a MATE közösen kíván részt venni hazai (Hu-Rizont, NKKPDR) és nemzetközi (Horizon Europe, LIFE, INTERREG) innovációs pályázatokban, hatékonyan ötvözve az egyetemi kutatói kapacitást a szövetség számára elérhető ágazati (TOP Plusz, MOHOSZ, NHTS) forrásokkal.

A találkozó zárásaként a delegáció tagjai az RDHSZ halgazdálkodási ágazatvezetőjének kíséretében szakmai bejáráson tekintették meg a székház alagsorában működő, modern Halkeltető Állomást. Az esemény hivatalos programja a szövetség Berényi János termében zárult, amely méltó emléket állít az RSD horgászvilágának és szakirodalmának egyik legnagyobb úttörője, a „Dunai horgászkalauz” társszerzője előtt. A terem szellemisége hűen jelképezi azt a tradíciót és szakmai elhivatottságot, amelynek jegyében a MATE és az RDHSZ közösen építi a jövő fenntartható halgazdálkodását.