A világ leggyorsabb fogyókúrája, legendás tanárok és lehetséges alkalmazások Gyöngyösön - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Tartalom megjelenítő
Létrehozva: 2025 november 20.
A világ leggyorsabb fogyókúrája, legendás tanárok és lehetséges alkalmazások Gyöngyösön
Idén 11. alkalommal szervezték meg a Femtoszkópia Napjai nevű tudományos konferenciát a MATE Károly Róbert Campusán, a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratóriumának, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontnak és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatói. A rendezvényen bemutatták az Amerikai Fizikai Társulat vezető magfizikai lapjában, a Physical Review C-ben szerkesztői ajánlással megjelent cikket az egyik részecske villámgyors közegbeli tömegcsökkenésének közvetett megfigyeléséről, megemlékeztek Kiss Lajosról és a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium számos legendás tanáráról, valamint megvitatták a femtoszkópia lehetséges gyakorlati alkalmazási területeit is.
A 11. Femtoszkópia Napok programjában immár hagyományos módon, nemcsak személyes jelenléttel, hanem távolról, az interneten keresztül is részt vehettek a kutatók és diákok. A kétnapos rendezvényen 3 kontinens 7 országából összesen 31 résztvevő volt jelen, köztük számos fiatal kutató. Az ismeretterjesztő szekción részt vettek a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Természettudományos Önképzőkörének tanárai és diákjai is. A két nap során összesen 25, angol és magyar nyelvű tudományos előadás hangzott el.
Az immár 11. alkalommal megrendezett gyöngyösi Femtoszkópiai Napok résztvevőit Dr. Zörög Zoltán, a MATE Károly Róbert Campus főigazgató-helyettese köszöntötte, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az intézmény örömmel ad otthont a Femtoszkópia Laboratórium világszínvonalú kutatásainak. Reményét fejezte ki, hogy a Femtoszkópia Laboratórium kutatói jó kapcsolatokat építenek ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem számos vezető kutatójával és tovább bővítik a hazai és nemzetközi kutatócsoportokkal való kiváló nemzetközi együttműködéseiket. Ehhez az irányhoz járultak hozzá K. Ozawa (KEK, Tsukuba, Japán), R. Pasechnik (Lundi Egyetem, Svédország) és Ch. Royon (Kansasi Egyetem, USA) professzorok világszínvonalú előadásai is. A MATE kutatásainak nemzetközi hatását, ezen belül a gyöngyösi Femtoszkópia Laboratórium szerepét Dr. Vitális Flóra, a MATE tudománystratégiai elemzője foglalta össze előadásában.
A 11. Femtoszkópai Napok programjának fontos része volt a Bose-Einstein korrelációk kutatásának vizsgálata. A legújabb eredmények szerint a részecskék a halakhoz, madarakhoz vagy más ragadozó emlősállatok mozgásához hasonló, Lévy-típusú mozgást, repülést mutatnak. A kutatások egyre több kísérletben, a LEP gyorsító L3 kísérlete és a BNL RHIC gyorsító PHENIX kísérlete után a CERN SPS NA61, a RHIC gyorsító STAR és az LHC gyorsító CMS kíséretében is megfigyeltek hasonló mozgást, és megmérték a Lévy repülést jellemző fizikai mennyiségeket. Ezek közül a Lévy kitevő egy újfajta, régóta keresett halmazállapot-változás jele is lehet. Ezeket az új kísérleti eredményeket és értelmezéseiket elsősorban Csanád Máté, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára és tanítványai ismertették.
A Lévy témájú kutatási eredmények között kiemelkedett a Novák Tamás tanszékvezető, habilitált egyetemi docens (MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratórium, Gyöngyös) által ismertetett PHENIX kísérleti eredmény, amely a legutóbbi femtoszkópai napok óta jelent meg az Amerikai Fizikai Társulat vezető lapjában, a Physical Review C-ben. Ráadásul a folyóirat szerkesztői kiemelték ezt az eredményt az átlagos cikkek közül. Ajánlásukat magyar fordításban idézzük.
„Az erős kölcsönhatás elméletének, a QCD-nek régi, több évtizedes jóslatai szerint különlegesen magas hőmérsékleten a színes kvarkok kiszabadulnak fehér börtöneikből, a hadronokból, valamint helyreáll közöttük egy, a bal és a jobb kéz közötti hasonlóságra emlékeztető, királisnak nevezett szimmetria is. A színes kvarkok kiszabadulását és a közel tökéletes kvarkfolyadék megfigyelését a RHIC gyorsító mind a négy kísérlete jelezte, már 2005-ben. A PHENIX kísérlet egyik legújabb közleményében a pion-párok Lévy-stabil Bose-Einstein korrelációs függvényeit határozta meg a RHIC legmagasabb ütközési energiáin, arany-arany nehézion-ütközésekben. Közleményükben közvetett módszerekkel azt is jelzik, hogy az egyik részecske, az úgynevezett 𝜂′ mezon tömege jelentősen lecsökken a fehéren forró, színeket bezáró hadronanyagban. Ebből következik egy második QCD anyagforma, egy második QCD átmenet gerjesztése és az úgynevezett tékozló bozon (szaknyelven Nambu-Goldstone bozon) hazatérése is, a királis szimmetria helyreállásának egyik különleges eseteként. A PHENIX publikáció további, kihívásokat jelentő méréseket indokol, melyek célja az 𝜂′ mezonok spektrumainak közvetlenebb módszerekkel történő további részletes tanulmányozása a nagy energiás nehézion-ütközésekben.”
Ez az eredmény egy régóta várt részecskefizikai szimmetria helyreállását jelzi az USA Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumának RHIC gyorsítójában, a PHENIX kísérlet által mért arany-arany nehézion-ütközésekben. Ennek az eredménynek a lényege az, hogy a Világegyetem ősanyagát alkotó, forró és sűrű, erősen kölcsönható anyagban nem csupán a kvarkok közel tökéletes folyadékát figyelhetjük meg, hanem egy ikertestvér részecskepár egyik túlsúlyos tagja egy szempillantásnál jóval rövidebb idő alatt tömegének közel 40 %-át elveszti és ikertestvérével közel azonos tömegűvé válik.
A PHENIX kísérlet által jegyzett, magyar kutatók által előkészített teljes szakcikk itt olvasható. A PRC szerkesztői ajánlása pedig ezen az oldalon tekinthető meg.
Erről az eredményről hamarosan egy külön, hosszabb beszámoló is várható. Azt azonban már most is hangsúlyozzák, hogy a PHENIX mérés módszere közvetett és nem pedig közvetlen megfigyelésen alapul. Noha közel 15 éve folyó kutatómunka sikeréről számolhattak be, amelyet nemcsak a gyöngyösi Femtoszkópia Napjai konferencián, hanem számos más vezető szakmai konferencián is bemutattak a magyar kutatók: például Budapesten, Moriondban Olaszországban, Krétán és Korfun, Görögországban is, mégis a módszer indirekt módja és kiemelkedő szakmai színvonala ellenére más, alternatív magyarázatok is lehetségesek: többféle dolognak is lehet ugyanolyan az árnyéka. Az egyik lehetséges alternatív magyarázatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem két fiatal kutatója, Árpási Emese és Kovács László előadásában vitatták meg.
A lehetséges magyarázatok tisztázása további méréseket és számításokat, a kutatómunka folytatását igényli. Az eredmény jelentősége hosszú távon lesz majd megállapítható, de a Physical Review C szerkesztőinek ajánlása figyelemre és közérdeklődésre méltó, hiszen mint írták, a PHENIX eredményekből következik egy második QCD anyagforma, egy második QCD átmenet gerjesztése és az úgynevezett tékozló bozon hazatérése is. Tehát nem csupán egy, hanem legalább két átmenetet figyelhetnek meg a nagyenergiás nehézion-ütközések kutatói. A tékozló bozon tömegcsökkenése villámgyors, de sajnos csak átmeneti, a másodperc milliomod részének a milliomod részének a milliomod részének a százezred része alatt, nagyságrendileg 10-23 másodperc alatt véget is ér. Mai ismereteink szerint ez a leggyorsabb, közvetett módszerekkel meghatározott tömegváltozás a fizikában: ha más módszerekkel is sikerül igazolni, akkor Guinness rekord is lehet belőle.
A 11. Femtoszkópia Napok fontos témája volt a MATE kutatói közötti együttműködési lehetőségek és a modell-független kutatási eredmények lehetséges alkalmazásainak feltérképezése is: ezen a területen kiemelkedő volt Lakner Zoltán professzornak, a MATE tanszékvezető egyetemi tanárának gazdaságtudományi, mezőgazdasági témában tartott előadása, melynek témája a mesterséges intelligencia alkalmazásai a magyar mezőgazdaságban. Ez az előadás is részletesen megtekinthető a konferencia honlapján.
Hagyományos céljaikon, a részecske- és magfizika speciális, femtoszkópiai szakterületének áttekintésén, a legújabb kutatási eredmények megismerésén túl az idén megemlékeztek a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Természettudományos Önképzőkörének tagjaival közösen Kiss Lajosnak, a Berze Nagy János Gimnázium legendás fizikatanárának halálának 30. évfordulójáról is. Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, Berzés öregdiák, a Femtoszkópiai Napok elnöke előadásában kiemelte, hogy Kiss Lajos tanár úr számos kiváló Berzés tanár munkájára épített, azaz számos legendás tanár között volt kiemelkedő. Kiss Lajos tanár úr élen járt az önképzésben is. Élő szellemi hagyatékára példa tanár utódjainak kiváló munkája, és a Berze Természettudományos Önképzőkör, a BerzeTÖK munkája is.
A 2025-ös Femtoszkópiai Napok programjának mintegy lezárásaként Csörgő Tamás 2025. november 14-én, pénteken emlékbeszédet tartott a BerzeTÖK-ben, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Kiss Lajos termében, „In memoriam: Kiss Lajos és a Berze legendás tanárai” címmel. A legendás Berzés tanárok köréből, a bőség zavarával küszködve, kiemelte Kiss Lajos, a Fizika Tanára mellett Hejjel Lászlót, aki a szárnyaláshoz szükséges matematikai alapokat fektette le példamutató alapossággal, Vályi-Nagy Károlyt, a Berze három generáción átívelő, példamutató, legendás testnevelő tanárát, dr. Czinder Károlyné Kati nénit, a magyar irodalom legendás tanárát és elődjét, Szuromi Lajost, aki a pályája elején a Berze jogelődjének, a Vak Bottyán Gimnáziumnak volt 5 évig középiskolai tanára, majd a Debreceni Egyetem Magyar Irodalmi Intézetének docenseként vált a tudományos tisztesség és példamutatás élő legendájává. Csörgő Tamás előadásában kiemelte témavezetőinek, Németh László lányának, Németh Juditnak és Zimányi Józsefnek, az MTA rendes tagjainak emberi tisztességét, példamutató helytállását az embert próbára tevő időszakokban is, és kiemelte a legendás Vlagyimir Naumovics Gribov, a fizikai Nobel-díjas Roy J. Glauber és az iskolaalapító Jenkovszky László fizikusok jelentős nemzetközi hatását és a magyar femtoszkópiai iskola kibontakoztatására gyakorolt kiemelkedő hazai hatását is. Csörgő Tamás Berzés emlékelőadása utólag is megtekinthető és meghallgatható a 11. Femtoszkópia Napok honlapján.
Így vezetettek át a 2025-ös Femtoszkópiai Napok a múltból a jelenen át a jövőbe.
szöveg: Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja
fotók: Nagy Réka