A MATE jelölése mögött mérhető és jelentős infrastrukturális beruházások állnak. Az intézmény campusain – többek között Gödöllőn, Kaposváron és Keszthelyen – kiterjedt napelemes rendszereket telepítettek, amelyek összteljesítménye meghaladja az 1,8 MWp értéket, éves szinten pedig több mint 1 millió kWh villamos energiát termelnek. Az épületállomány korszerűsítése, a hőszigetelések javítása és az energiatakarékos gépészeti megoldások bevezetése mellett az Egyetem kiemelt figyelmet fordít a zöld közlekedés támogatására is: összesen 9 elektromos töltőoszlop került telepítésre, valamint 15 tisztán elektromos gépjármű segíti az intézményi mobilitást. A fenntarthatóság az oktatásban is alapvető pillér, hiszen a QS Sustainability adatai alapján több mint 130 tantárgy foglalkozik ezzel a témakörrel, biztosítva, hogy a hallgatók ne csak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is szerezzenek az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljairól.

„A magyar egyetemi világ az egész nemzet motorja” – szögezte le beszédében Dr. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. Rámutatott arra is, hogy idén többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint másfél évtizede bármikor. Mint fogalmazott, e siker annak a megújításnak köszönhető, amit három fogalom köré szerveztek: szuverenitás, teljesítmény és innováció. „Megadtuk a magyar felsőoktatásnak a valódi önállóságát, ma már egyetemeink szabadon dönthetnek, ami lehetőség és felelősség is egyben. Mindent a valós teljesítményhez illesztettünk. Elvárjuk a fejlődést és az innovációt. Ami tegnap elég volt, az holnap már kevés lesz” – jegyezte meg Dr. Hankó Balázs. Végezetül hozzátette, a magyar felsőoktatásra ma büszkeséggel tekintenek az emberek, s a hallgatók ugyanilyen nagyra tartással ajánlják saját egyetemüket másoknak is.

 
Egy versenyképes, gyorsan fejlődő gazdaság előfeltétele a tudásalapú gazdaság. Erről Dr. Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt köszöntőjében. Mint fogalmazott, ilyen fejlett, dinamikusan fejlődő, tudásalapú gazdaság már pedig nem létezhet oktatással, kutatással és innovációval foglalkozó felsőoktatási intézmények nélkül. Hozzátette, hogy az egyetemeket érintő modellváltás nem cél, hanem eszköz volt annak érdekében, hogy ezen intézmények rugalmasabban és erősebben működhessenek, közreműködve a piaci szereplőkkel. „Az elmúlt évek igazolták e gondolatiságnak a sikerét” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy „nagyon büszke vagyok rá, hogy a MATE az első magyar egyetem, amelyik a szakterületén bekerült a világ legjobb 100 egyeteme közé. Ilyen még nem volt és azt gondolom, hogy nem is lett volna elérhető más működési modell mellett.”

 
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora beszédében úgy fogalmazott, hogy az átvett díj a MATE számára a kijelölt irány helyességét jelképezi. "Nagyon örülök, nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ebben az évben nekünk ítélték a Fenntarthatóság egyeteme díjat, hiszen a fenntarthatóság kérdése a MATE számára nemcsak egy cél a sok közül, hanem egy olyan irány, amit követünk, hiszen a Föld, a levegő, a víz, az élővilág, illetve a közösségeink iránti tisztelet meghatározza mindennapi munkánkat, oktatásunkat, kutatásunkat és a döntéseinket. Ez a díj számunkra visszaigazolása annak a munkának, hogy talán jó irányba haladunk. De inspiráció is arra, hogy folytassuk a megkezdett utat" – mondta.

 
A MATE szakmai hitelességét tovább növeli az a világviszonylatban is egyedülálló, zárt körforgású biohulladék-kezelő rendszer, amely a gödöllői Szent István Campuson üzemel. Ez a technológia lehetővé teszi a konyhai és mezőgazdasági szerves hulladékok helyben történő feldolgozását, amelyet 2025-ben egy moduláris biogázreaktorral egészítettek ki a villamosenergia-előállítás fokozása érdekében. Az intézményi stratégia sikerét a nemzetközi elismertség is igazolja: a MATE a QS Sustainability 2025-ös világrangsorában 600 helyet javítva a 607. pozícióba került, ezzel a listában rangsorolt egyetemek felső 35%-ába tartozik.