Az intézet génbanki tevékenysége kiemelkedő jelentőségű, hiszen jelenleg összesen 6.116 tételt kezelnek, amelyek gyógy- és aromanövényeket, gyümölcstermő növényeket, valamint zöldségnövényeket foglalnak magukba, tíz különböző gyűjteményben rendszerezve. A hatalmas adatállomány hatékony és átlátható kezelése érdekében a MATE Informatikai Igazgatóságával közösen létrehozták a Genotéka elnevezésű génbanki nyilvántartó felületet. A rendszer lehetővé teszi, hogy a génbanki adatok bárki számára ingyenesen, online módon hozzáférhetők legyenek, miközben a nyilvántartás hiteles és folyamatosan bővülő adatbázison alapul, amelynek feltöltése már megkezdődött.

A kutatás-fejlesztési tevékenységek terén az intézet több pályázati projektben is aktívan részt vesz. A 2024 óta futó MATE Proof of Concept pályázat keretében például illóolaj-lepárló cégekkel együttműködésben vizsgálják a fajspecifikus eljárások kidolgozásának lehetőségeit. Emellett a GINOP PLUSZ (2022–2025) program célja a körforgásos gazdálkodás erősítése, különös tekintettel a gombaszedési hulladék csökkentésére, valamint a rovarok melléktermékeinek hasznosítására. A kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az anyagok hosszabb távon kertészeti célokra is felhasználhatóvá váljanak, elősegítve a fenntartható gazdálkodási modellek kialakítását.

Az esemény egyik kiemelt eleme az új növényfajták bemutatása és bejelentése volt. A Kertészettudományi Intézet több új, nemesítési eredményét ismertette, köztük a Ceglédi bájos kajszibarackot, a Fertődi maxima málnát, a Fertődi alfa bodzát, a Fertődi parázs csipkebogyót, a Pillangó cseresznyét, a Magdolna cseresznyét, az Elvira cseresznyét, a Marika hibrid levendulát, valamint a Soroksári 50 orvosi székfüvet. Az új fajták a nemesítési programok eredményeként jöttek létre, céljuk, hogy hozzájáruljanak a hazai termesztés sokszínűségének növeléséhez, valamint a termelők versenyképességének erősítéséhez.

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte az egyetem szerepét az agrárinnováció és a kutatás-fejlesztés támogatásában: „A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem öt campus együttműködésére épül, és ezek közül a Kertészettudományi Intézet kiemelt szerepet tölt be kiváló szakmai hátterével. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelent alacsonyabb presztízst, éppen ellenkezőleg: az egyetem ereje a campusok közötti szoros együttműködésben rejlik. Öröm számunkra, hogy a sajtótájékoztatót a Budai Campuson tarthatjuk, amely jól szimbolizálja ezt a kapcsolatot, valamint azt is, hogy az intézet munkájának eredményeként számos új fajta kerülhet a piacra.”

Az Agrárminisztérium képviseletében Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára gratulált a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem elért eredményeihez. Hangsúlyozta, hogy az intézmény munkája jelentős szakmai sikereket mutat, amelyek jól példázzák az egyetem kutatási és innovációs teljesítményét, valamint hozzájárulnak a hazai agrárium fejlődéséhez.

Dr. Geösel András, a Kertészettudományi Intézet igazgatója bemutatta az új fajtákat, kiemelve a nemesítési munka gyakorlati jelentőségét. A Kertészettudományi Intézet tevékenysége jól mutatja a kutatás, az innováció és a gyakorlati alkalmazás összekapcsolásának jelentőségét. A digitális génbanki megoldások, az új növényfajták és az ipari együttműködések egyaránt hozzájárulnak a hazai kertészeti ágazat fejlődéséhez, valamint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedéséhez.