Képzések

1. Az alapképzési szak megnevezése: szőlész-borász mérnöki (Viticulture and Oenology Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

-    végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat

-    szakképzettség: szőlész-borász mérnök

-    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineer of Viticulture and Oenology

3. Képzési terület: agrár

4. A képzési idő félévekben: 7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

-    a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

-    a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

-    intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit

-    a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja szőlész-borász mérnökök képzése, akik megszerzett szőlőtermesztési-borászati és ezzel összefüggő piaci ismereteik birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó szőlészeti-borászati munka szervezésére és irányítására, a K+F+I tevékenységben történő részvételre a szőlészet és borászat területén. Alkalmasak önálló borászati gazdaságok létrehozására és azok üzemeltetésére, valamint borászati termékek forgalmazására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.

  7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  7.1.1. A szőlész-borász mérnök

a)    tudása

-    Ismeri az agrárgazdaság egészére, a mezőgazdasági termelésre és az élelmiszerlánc-biztonságra vonatkozó alapfogalmakat, azok főbb jellegzetességeit és összefüggéseit, valamint a szőlészeti és borászati ágazat szereplőinek szerepét, azok funkcióit és az ágazathoz kötődő folyamatokat.

-    Tisztában van a szőlészetet és borászatot megalapozó természettudományi (matematika, biometria, fizika, alkalmazott informatika, kémia, növénytan, növényélettan, genetika, általános mikrobiológia) és mérnöki alapismeretekkel, valamint a szakma műszaki és gazdaságtudományi alapjaival (közgazdaságtan, üzemtan).

-    Birtokában van a szőlész-borász szakma általános szakmai ismeretköreivel az élelmiszer- és borászati kémia, az analitika, az egészségtan, az élelmiszerlánc-biztonság, a mikrobiológia, az élelmiszer-ipari alapműveletek (mérés és automatizálás, munkavédelem, hő- és anyagátadás), a géptan területén.

-    Tisztában van a rovartan, a kórtan, az agrometeorológia, a talajtan, az agrár- és élelmiszer-ipari gazdaságtan szőlészeti és borászati vonatkozásaival.

-    Birtokában van a szőlészet és borászat ágazatához kapcsolódó vezetési, szervezési és marketing ismereteknek, valamint a minőségbiztosítás vonatkozó szakterületeinek.

-    Ismeri a szőlőtermesztés és borászat történetét.

-    Jártas a szőlőtermesztés biológiai és ökológiai alapjaiban, a termőhelyismeretben, szőlőtermesztés-technológiai ismeretekben, (hagyományos, organikus, biodinamikus, integrált) művelési irányzatokban.

-    Ismeri a szőlőtermesztés gépesítését, a borászati technológia (borkészítés, erjesztésirányítás, borkezelések, borstabilizálás), a minőségszabályozás, az organoleptikus értékelés és a kóstolástechnika fontosabb elemeit.

-    Tisztában van a szőlő növényvédelmével, a szőlő-fajtaismerettel és -használattal, a szőlőnemesítés és a biotechnológia alapjaival, a szőlőszaporítás ismereteivel.

-    Ismeri a szőlő- és borágazat jogi szabályozását.

-    Tisztában van a szőlészet és borászat gyakorlatának elemeivel (műszerek, gépek, berendezések működési alapelveivel, a melléktermékek kezelésére vonatkozó ismeretekkel).

-    Ismeri a szőlészet és borászat területének alapvető etikai szabályait.

-    Ismeri a mezőgazdaság, ezen belül a szőlő- és bortermelés intézményhálózatát, az ágazat működésének jogszabályi hátterét és a kapcsolódó menedzsment-ismereteket (függetlenül a gazdálkodó egység méretétől).

-    Ismeri az agrárpolitika valamint a vonatkozó szakpolitikák (támogatási, adózási stb.) alapvető elemeit és összefüggéseit.

-    Birtokolja a szakterületi problémák azonosításához szükséges ismereteket és a releváns információgyűjtési, elemzési és probléma-megoldási módszereket.

-    Tisztában van a K+F+I tevékenység szerepével és az agrárgazdaságban – különösen a szőlő és bor ágazatban – betöltött szerepével.

-    Rendelkezik a tevékenységi területén alkalmazható olyan korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismeretekkel, amelyekkel képes erősíteni a munkaszervezetek egészséget támogató voltát.

-    Ismeri a hatékony kommunikáció formáit, módszereit és eszközeit.

b)    képességei

-    Képes a szőlészet és borászat területén önálló szakmai álláspont kialakítására, annak megvédésére; szakmailag megalapozott vélemény megalkotására.

-    Értelmezni tudja az agrárgazdasági szereplők viselkedésének, az agrárium intézményi hátterének formális és informális kapcsolatrendszerét.

-    Átlátja a szakmai előrelépéshez szükséges feltételrendszert.

-    Képes szőlészeti és borászati eljárások megtervezésére, lebonyolítására, az erőforrások elosztására, részt tud venni a szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában és a következtetések levonásában (nemcsak operatív szinten).

-    Képes a szőlészet és borászat területén működő vállalkozások, vállalatok, termelőüzemek ágazati, valamint kis-és középvállalkozások irányítására, és ezek gazdálkodásának szakszerű működtetésére, figyelembe véve a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi előírásokat is.

-    Létre tud hozni és fenn tud tartani korszerű szőlőültetvényeket.

-    Képes ültetvény-beruházási tervdokumentációk, termesztési és borászati technológiai tervek készítésére, a szakterületi fejlesztésre.

-    Magas szinten képes végezni, irányítani és fejleszteni korszerű, gépesített termesztéstechnológiákat.

-    Tudja alkalmazni az ismert szőlőtermesztés-technológiai irányzatokat.

-    Felismeri a szőlő kórokozóit, kártevőit és az ültetvényben előforduló gyomnövényeket, növényvédelmi mérnökkel együttműködve képes az ellenük való hatékony és élelmiszerlánc-biztonságot nem veszélyeztető védekezési módszerek kidolgozására, alkalmazására.

-    El tudja látni a megtermelt alapanyag feldolgozásával és a késztermék forgalmazásával kapcsolatos teendőket, a megtermelt szőlő minőségét megtartó borkészítést.

-    Képes irányítani a szőlőfeldolgozás és borkészítés folyamatát.

-    Képes bormarketing végzésére, annak segítésére.

-    Tud borkezelést végezni.

-    Alkalmazni képes a borharmónia létrehozására irányuló módszereket.

-    Képes alkalmazni a korszerű borászati technológiákat, a minőségbiztosítás és minőség-ellenőrzés lépéseit.

-    Korszerű, ökonómiai szemlélettel tudja értékelni a termesztési módszereket és a borkészítést.

-    Szakmai irányítás mellett részt vesz kutatási projektben a projekt részfeladataiban, képes annak operatív szintű, közvetlen irányítására.

-    Megérti a szakterülettel kapcsolatos idegen nyelvű információkat, a speciális szakkifejezéseket aktívan alkalmazza, az írásbeli és szóbeli kommunikáció eszközeivel együtt.

-    Képes a szőlészeti és borászati szakterület tudásanyagának összegző értékelésére anyanyelvén valamint annak szóbeli és írásos közvetítésére szakmai közönség számára is.

-    Magas szinten képes alkalmazni a szőlészeti és borászati szakma szókincsét anyanyelvén és egy idegen nyelven.

c)    attitűdje

-    Együttműködő-készség és kapcsolatteremtő képesség jellemzi.

-    Döntési és kezdeményező készséggel bír.

-    Etikus szakmai felelősségtudat jellemzi.

-    Birtokában van az önképzés iránti igénynek, nyitott a szakmai innovációk befogadására.

-    A szőlész-borász szakma iránti problémaérzékenység jellemzi, törekvő azok megoldásában.

-    Elkötelezett a minőség és az élelmiszerlánc-biztonság mellett.

-    Elkötelezett a környezettudatos szőlészeti és borászati tevékenység iránt.

-    Nyitott a szőlő-bor ágazat alapvető eredményeinek és jellemzőinek hiteles közvetítésére szakmai és nem szakmai célcsoportok számára.

-    Elfogadja és képviseli a szőlész-borász szakma legfontosabb értékeit.

-    Különös gondot fordít az egészség- és környezettudatos technológiák alkalmazására és hulladékkezelésre.

-    A mérnöki munka során előnyben részesíti az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldásokat.

d)    autonómiája és felelőssége

-    A termelés-szervezeti egységek szintjén önállóan gyakorolja a menedzsment funkciókat, döntéseiért felelősséget vállal.

-    Felelősséget vállal a saját és az irányítása alatt álló munkatársak munkájáért, valamint felelősséggel vállalja nyilatkozatainak, véleményének következményeit.

-    Önállóan tervezi meg saját szakmai fejlődési útját.

-    Hatékony önképzésre törekszik, az ehhez szükséges forrásokat felkutatja a szőlészet és borászat területén.

8. Az alapképzés jellemzői

  8.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

-    általános természettudományi (matematika, biometria és informatika, fizika, kémia, biológia, mérnöki (közgazdaságtan, üzemtan) alapozó diszciplínák 44-58 kredit;

-    a szőlész-borász szakmát megalapozó szakmai tudományterületek (élelmiszer-kémia és analitika, mikrobiológia, élelmiszer-ipari alapműveletek, mérés és automatizálás; munkavédelem, hő- és anyagátadási borászati műveletek, szőlészeti és borászati gépek; agrometeorológia, talajtan, gazdaságtan; vezetési, szervezési és marketing ismeretek, minőségbiztosítás) 47-57 kredit;

-    a szőlész-borász specifikus szakterületek (a szőlőtermesztés és borászat története, a szőlőtermesztés biológiai és ökológiai alapjai, termőhelyismeret, kapcsolódó jogi ismeretek, technológiai és géptani ismeretek, termesztéstechnológia, művelési irányzatok, a szőlő kórtana és növényvédelme; szőlőfajtaismeret és -használat, korszerű nemesítési ismeretek; borászati technológia, minőségszabályozás, organoleptikus értékelés) 39-65 kredit.

  8.2.    A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze. Egy legalább három alkalommal megszervezett, egyenként egy hét időtartamú, a szak kiemelt tárgyköreit (szőlészet, borászat) érintő, a szorgalmi időszakba beépített szakmai gyakorlat, amelyeknek hallgatói munkaigényét a megfelelő tantárgyak kreditértékébe kell beépíteni, továbbá egy fél évig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlat.