Képzések

Tartalom listázó

Utolsó frissítés: 2024 december 07.

Környezetvédelmi szakirányú továbbképzés

Gödöllő

Szarvas

szakirányú továbbképzés

MIND

Képzés munkarendje:

levelező

Képzési idő:

4 félév

Önköltség díja levelező munkarenden:

250000 Ft/félév

Virtuális képzési központ:

MATE ENVI-NAT


Szakirányú továbbképzéseink elektronikus jelentkezési felülete a meghirdetéseket tartalmazó gyűjtőoldalon érhető el.

Képzésért felelős intézet: Környezettudományi Intézet

A képzés célja
A szakirányú továbbképzési szak célkitűzése környezetvédelmi szakterületre olyan szakemberek képzése ill. továbbképzése, akik a korábban megszerzett felsőfokú szakképzettségük és szakismereteik birtokában képesek a környezetvédelem szakterületén építési, üzemeltetési, szakértői, tervezési és fejlesztési eredmények követésére és alkalmazására, specialisták a víz-, a levegő-, valamint a hulladékgazdálkodás területén. A képzés elősegíti a környezetszennyeződés és a környezetvédelem alapvető és átfogó hazai, valamint nemzetközi kérdéseinek elmélyült megismerését, ennek alapján a különböző környezetvédelmi problémák felismerését és megoldását. A kurzus fontos feladata a megfelelő szemlélet kialakítása, ezért a képzés a szükséges elméleti alapokat és a kiegészítő gyakorlati ismereteket egyaránt magában foglalja.

Képzési terület: agrár
Kreditek száma: 120 kredit
Képzés indításának féléve: őszi félév
Képzési hely: Gödöllő, Szarvas
Munkarend: levelező
Képzés nyelve: magyar
Finanszírozási forma: önköltséges
Önköltségi díj: 250.000 Ft/félév
Képzési idő: 4 félév
Minimális indítási létszám: 15 fő
Maximális felvehető létszám: 25 fő
Képzés gyakorisága: félévente háromszor 1 hét

Részvétel feltétele: BSc vagy főiskolai végzettséggel rendelkező agrármérnök, állattenyésztő mérnök, erdőmérnök, növénytermesztő mérnök, kertészmérnök, földmérő- illetve földrendező mérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, kertészmérnök, környezetmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, mezőgazdasági mérnök, meliorációs mérnök, vadgazda mérnök, gazdasági mérnök, mezőgazdasági gépészmérnök, tájgazdálkodási mérnök, tájrendező és kertépítő mérnök, természetvédelmi mérnök, továbbá a környezetvédelemben közreműködő egyéb főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkező mérnök.

Az ideális jelentkező:

  • Az ideális jelentkező alapos természettudományi, agrár vagy műszaki ismeretekkel, gyakorlattal és ennek megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
  • Elhivatott a környezetvédelem ügye iránt, képes a környezeti és természeti folyamatok tanulmányozására és értelmezésére, nyitott a környezetvédelem folyamatosan fejlődő és változó intézményrendszerének megismerésére, a jogi szabályozás részleteinek elsajátítására.

Szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve: környezetvédelmi szakmérnök.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben

  • A végzett, naprakész és színvonalas szakmai tudással, jó fellépéssel, megfelelő kapcsolatteremtési készséggel rendelkező hallgatókra a vállalkozások, államigazgatási, hatósági szervek és önkormányzatok is számítanak.
  • Az oktatott ismeretanyag az EU tagországokban működtetett környezetgazdálkodási programok támogatott területeivel foglalkozik, a jól felkészített szakembereknek meghatározó szerepük van a programok elfogadtatásában és sikerességében.
  • A termelő tevékenységgel, a szennyezett területek ártalmatlanításával kapcsolatban, illetve a védelmi és gazdálkodási szempontok összehangolásában egyre szigorodó követelmények indokolják a képzésből kikerülő szakemberek alkalmazását közép- és felsővezetői munkakörökben vállalati, önkormányzati, valamint hatósági területeken.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték:

  • Az alapozó tantárgyak (27 kredit) keretében az általános környezetvédelmi ismeretek mellett átfogóan tárgyalásra kerülnek a természeti erőforrások, a szennyező tevékenységek, az erőforrások környezetkímélő használatának szempontjai és módszerei. Megismerik a fenntarthatóság alapelveit, az Európai Unióhoz történő csatlakozásból fakadó kötelezettségeket. Pontos képet kapnak hazánk környezeti állapotáról, az állapotot javító technológiákról, a környezet és társadalom összefüggéseiről. Megismerkednek a természetvédelem fogalomrendszerével, kutatási módszereivel és gyakorlati alkalmazásával. Elsajátítják a természetvédelmi kezelés és helyreállítás ökológiai módszereit, a fajvédelmi tevékenység alapjait. Betekintést kapnak azokba a környezeti információs rendszerekbe, amelyek a környezeti monitoring és modellezés eszközei.
  • A szakmai specifikus tantárgyak (50 kredit) részletes betekintést nyújtanak a talaj, a víz és a levegő szennyező anyagainak megismerésére, rendszerezésére. Sorra kerülnek a természeti erőforrások védelmével kapcsolatos korszerű, komplex műszaki megoldások, tervezési összefüggések. Átfogóan tárgyalásra kerülnek a szennyezés-csökkentés input és output módszerei, a proaktív szemlélet kialakítása a környezethasználat terén, a környezeti károk megelőzése érdekében. Áttekintik a környezetvédelmi igazgatás rendszerét, a hatósági jogköröket, az ellenőrző, engedélyező, felügyeleti tevékenységet, az eljárásjogi szabályokat. Foglalkoznak a klímaváltozás következményeivel, a természetes és az épített környezet kölcsönhatásaival, a környezettudatos építészet lehetőségeivel. Tanulmányozzák a hazai gyakorlatban törvényileg kötelezett, sokféle területen alkalmazott környezeti kockázatbecslés, környezeti hatásvizsgálat előkészítésének, kidolgozásának eszközeit, gyakorlati módszereit.
  • A szakmai gyakorlati tárgyak (33 kredit) keretén belül a hallgatók ismereteket szereznek az ökológiai rendszerek különböző résztartományainak kvalitatív és kvantitatív összetételéről, az összetétel időbeli változásáról. Megismerik a reprezentatív mintavétel szabályait (vízből, talajból, levegőből), a minta előkészítés folyamatát, a fontosabb vizsgálati módszereket. Átfogó ismeretekhez jutnak a környezettervezési feladatkörről, a települések számára kötelezően előírt környezeti program készítéséről. Áttekintik az energiagazdálkodás fogalom rendszerét, az energiaellátás szerkezetét, az alternatív lehetőségeket. Megismerik az egyéni és csoportos kommunikáció módszereit, a kommunikációs készség fejlesztésének eszközeit, az írásos kommunikációs formák követelményeit. Foglalkoznak a környezetvédelmi beruházások finanszírozási kérdéseivel, az európai uniós társfinanszírozású és hazai pályázati rendszer működésével, illetve a pályázatírás és a pályázati menedzsment módszereivel. Elsajátítják a környezetminőség, a környezetszennyezők és az emberi egészség közötti alapvető összefüggéseket.

A szakdolgozat/diplomadolgozat típusa és kreditértéke: szakdolgozat, 10 kredit

Jelentkezési határidő: 2025. augusztus 15.

Jelentkezés módja: az egyetemi honlap https://uni-mate.hu Felvételi – Szakirányú továbbképzések menüpontja alatt elérhető jelentkezési lapon.

Csatolandó dokumentumok:

  • oklevél szkennelt változata, kétnyelvű oklevél esetén mindkét oldal szkennelt változata.

Képzés kezdete: 2025. szeptember 20.

Kapcsolattartó/szakfelelős:
Név: Dr. Kardos Levente egyetemi docens
Cím: 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
E-mail cím: Kardos.Levente@uni-mate.hu
Adminisztratív kérdésekben: Csibi Melinda (csibi.melinda@uni-mate.hu)
Telefonszám: 06 28 522-000 / 1722 mellék
Honlap: https://uni-mate.hu