Hírek

A kimagasló minőségű elemzés és az azt megelőző teljes hallgatói életpályája elismeréseként – a gödöllői székhelyű, gazdaságtudományi képzési területre járó hallgatók közül elsőként – Lőrinc Balázs november 24-én Pro Scientia Aranyérem kitüntetést vehetett át a Magyar Tudományos Akadémián az Országos Tudományos Diákköri Tanácstól (OTDT).

​​​​​​​A fiatal kutató társadalmi-demográfiai, gazdasági-munkaerőpiaci és infrastrukturális mutatók alapján, egyedülálló részletességgel vizsgálta a 42 települést, köztük a négy járásszékhelyt, így a mintegy 150 ezer fős népességszámot felölelő Paksi Gazdasági és Fejlesztési Övet. Az elemzés során az egyes népesedési, vándorlási és jövedelmi adatok, köztük a nyilvántartott vállalkozások, az adófizetők, az álláskeresők száma, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek száma is éppúgy górcső alá került, mint a lakásállomány, a közüzemi ivóvízhálózatba kapcsolt lakások száma, valamint a személygépkocsik és a szélessávú internetelőfizetések száma.

Az eredmények szerint a térség városai igen markánsan vannak jelen a terület fejlődése szempontjából, Paks ugyanis gazdasági ereje alapján gazdasági centrumként, Szekszárd pedig társadalmi-demográfiai és infrastrukturális centrumként definiálható a téregységen belül. A vizsgált térség dunántúli települései összességében fejlettebbnek és versenyképesebbnek bizonyulnak, mint a kalocsai terület települései, mindemellett arra is fény derült, hogy a Duna elválasztó szerepe jelentős gazdasági és társadalmi különbségeket okoz a térségben.

„Ami a centrumokat illeti, a gazdasági-munkaerőpiaci adatok elemzésével Paks centrum szerepe egyértelműen kirajzolódik. A jövedelmi helyzet, az adófizetők aránya, az alacsony munkanélküliség és a vállalkozások magas száma egyaránt arra enged következtetni, hogy Paks képes leginkább befolyásolni a térség gazdasági fejlődését. Paks jelenlegi fejlettségi szintje ráadásul a közvetlen szomszédságában lévő településekre, azaz többek között Dunaszentgyörgyre és Madocsára is kiterjed, ahol az átlagosnál magasabb jövedelmi helyzetet vagy alacsonyabb munkanélküliséget sikerült kimutatni” – hangsúlyozza a fiatal kutató, aki Dr. Káposzta József egyetemi tanár témavezetésével végzi kutatásait.

A másik pólusként viszont megjelent a „kalocsai gyűrű” (azaz Dunaszentbenedek, Drágszél, Géderlak, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek és Uszód) mint elmaradott, átlag alatti településegyüttes, de kimutathatók voltak a gazdasági öv ÉNY-i településeinek (azaz Bikács, Györköny, Kajdacs, Németkér, Pálfa, Pusztahencse és Sárszentlőrinc) leszakadó értékei is. Az is kiderült, hogy a vizsgált térségben az országos trendeknél nagyobb léptékben csökken a települések népességszáma, a társadalom pedig elöregedő státuszban van. Ugyanakkor a centrumok gazdasági és infrastrukturális fejlődésének üteme alapján a jövőben lehetőség nyílhat az elmaradottabb települések felzárkózására is.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről Vitális Flórát szintén Pro Scientia Aranyérem, Pásztorné Huszár Klára és Geösel András egyetemi docenseket, valamint Müller Tamás tudományos főmunkatársat Mestertanár Aranyérem kitüntetésben, Sütő Zoltán professzort pedig Máriási Antal díjban részesítette az OTDT.