Hírek

​​​​​​​​​​​Dr. Friedrich László intézetigazgató köszöntőjében összefoglalta az élelmiszertudományi képzés jubileumi évének eseményeit és arról is beszámolt a hallgatóságnak, hogy október 25-én Gödöllőn felavatták Dr. Dimény Imre akadémikus mellszobrát. Hozzátette, a Budai Campus egykori professzora, a MATE jogelőd Kertészeti Egyetem rektora ellátásilánc-szemlélettel vezette 1967-1975-ig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot.

A konferencia témaköreit ismertetve az egyetemi tanár kiemelte, hogy az előadások áttekintik a termelőket közvetlenül érintő költségszerkezet átalakulását. Hozzátette, a kényszerek kicsit mindig előbbre is viszik az élelmiszeripar fejlesztését, amiben Magyarországnak van mit pótolnia. Hasonlóan aktuális téma az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata.

​​​​​
​​​Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára Az energiaválság hatása az élelmiszergazdaságra című előadásában a magyarországi élelmiszerinfláció fő okai közé sorolta a modernizáció hiányát, a forintárfolyam és az energiaárak változásait, a 2021-es alacsony árszintet, az első félév expanzív költségvetési politikáját és magas gazdasági növekedését. Az inflációt növelte az is, hogy a magyar gabona termelői árak az év nagy részében elszakadtak a tőzsdei áraktól, az állati termékek hazai és európai termelése pedig jelentősen csökkent az idén.

​​​​​​Az agrártárca legfontosabb fejlesztési prioritása az erőforráshatékony, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtése. Kiemelt helyen jelenik meg a tervekben a digitális, precíziós technológiák alkalmazásának ösztönzése, a gazdaságok digitális átállásának támogatása.

​​​​​​​​​​​​​​Szécsényi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara igazgatója olyan élelmiszeripari jövőképet vázolt fel, amiben a fogyasztói igényeket kielégítő, végtermékspecifikus integrált mezőgazdasági termelés keretében előállított alapanyagokra épülő, optimális üzemméretben szakosodott termeléssel feldolgozott élelmiszerek gyártása és kereskedelme valósul meg. A cél eléréséhez figyelembe kell venni a beszerzési lehetőségeket és az eltarthatóságot, a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot, a táplálkozástudományi megfontolásokat, továbbá a nyomon követhetőséget.
Az előadó ismertette az élelmiszertermelés villamos-energia és gázfelhasználási igényét. Kiemelte, nagyon fontos, hogy adatokra alapozott döntéseket hozzanak az üzemek. Az élelmiszer-előállítás és a melléktermék-feldolgozás során az anyagáramok és a tevékenységek egyensúlyára kell törekedni.

​​​​​​​​​​​​Mikotoxinok az élelmiszerláncban című előadásában Dr. Kovács Melinda akadémikus, a MATE Élettani és Takarmányozástani Intézetének igazgatója bemutatta a toxintermelő penészgombák megjelenésének biológiai és környezeti tényezőit, a betakarítás, a tárolás, a szállítás és a feldolgozás kockázatait. A mikotoxinok humán-egészségügyi hatásai igen kiterjedtek. Az előadó kitért többek között a rákkeltő, a mutagén hatásokra, a szaporodásbiológiai zavarokra, néhány, feltehetően mikotoxin hatásra visszavezethető (nem daganatos) megbetegedésre. Ismertette a mikotoxinok előfordulását élelmiszerekben és a mikotoxin tartalom csökkentésére az élelmiszer-feldolgozásban alkalmazható innovatív technológiákat vázolt.