Hírek

Az ünnepséget megnyitó Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora az egybegyűltek által hitelesített vallomással kezdte: „Egyidejűleg vagyok könnyű és nehéz helyzetben, mert az egyetem vezetőjeként úgy köszönthetem az ünnepeltet, hogy a tanítványa vagyok, hiszen Professzor asszony másodéves egyetemista koromtól kezdve egyengette a pályámat.”

Dr. Gyuricza Csaba elmesélte, az éjszaka Üzbegisztánból repülőgépen hazafelé tartva beszélt útitársa arról a gödöllői professzorról, aki nagy becsben tartja a termőföldjük minőségét kímélő és javító gazdákat. Ez a találkozás is bizonyítja, tette hozzá a rektor, hogy Dr. Birkás Márta egyetemi brand, egyetemi márka lett, hívják az intézményt Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek, Szent István Egyetemnek vagy Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek.

Az alma materből kikerült több ezer tanítványa jól tudja, hangsúlyozta, kihez kell fordulni talajművelési, talajvédelmi problémáival vagy a tudós mely kötetét kell fellapoznia, hogy választ találjon gyakorlati kérdésére. A hazai szántóterület mind nagyobb hányadán alkalmazzák az iránymutatásait. Ha nem így lenne, akkor a „Birkás és én” című könyv sem születhetett volna meg, amit az Egyetem vezetője ajánlott a közönségnek, jórészt a szerzőknek. Az igényesen elkészített kis kötetben azok írtak róla, s azoknak a fotói láthatók, akikkel együtt dolgozik az egyetemeken és a szántóföldeken.      

Az ünnepelt a megnyitó perceit követő előadásában is hű maradt önmagához: tanítva tekintett vissza eddigi pályafutására.

Birkás Márta 1951-ben született Jászapátiban. Gazdag életútjából csak néhány elemet tudunk e helyt kiemelni. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemet elvégezve 1974-ben üzemgazdasági gyakornokként kezdte pályafutását Fenyőharaszton, majd Pogácsás György professzor titkára lett, aki az egyetem tangazdaságát is igazgatta. Tanulóévei 1974-től 1983-ig tartottak. Ebben, a Sipos Sándor professzor fémjelezte szakmai életszakaszában többek között magágykutatással, szántott talajokon végzett télhatás-vizsgálattal, őszi és tavaszi művelések talajállapotra és termésre gyakorolt hatásának vizsgálatával foglalkozott. 1977-ben kezdett oktatni.

Az 1983-1990-ig tartó korszak, amikor Antal József professzor vezette a Földműveléstani és Növénytermesztéstani Tanszéket, a próbák és tanulságok évei voltak számára. Ezen évek eredményei közé sorolja a tarlóművelés-hibák befolyásának bizonyítását, a bolygatott talajok felszín-elmunkálásának szükségességét, a nyári művelési változatok rangsorának megállapítását a nedvességveszteség alapján, a gyakorlattal való kapcsolat szélesítését, a nemzetközi megméretés kezdetét. 1987-ben védte meg A talajművelés minőségét befolyásoló agronómiai tényezők értékelése című kandidátusi értekezését.

A múlt évezred utolsó évtizede lehetővé tette számára a szélesebb kitekintést, például a talajtömörödés, talajállapot kutatások területén és vizsgálta a hagyományos és a bakhátas kukoricatermesztés hatását a talajállapotra, az erózióra, a gyomosodásra és a kukorica termésére.

Az ezredfordulót követő két évtized megítélése szerint a jó feladatok teljesítésével telt. Folytatta a talajtömörödés kutatásokat, tartamkísérleteket indított Józsefmajorban. 2001-ben védte meg A talajtömörödés helyzete Magyarországon. Következményei és enyhítésének lehetőségei című MTA doktori értekezését. 2017-ben jelent meg a „Talajművelési ABC” című könyve, 2019-ben a „Talajművelők zsebkönyvének” harmadik kiadása.

Bírálója hazai és nemzetközi lapok tudományos cikkeinek.  Az Agrofórum 1991 és 2021 között 96, a Magyar Mezőgazdaság 1984-2022-ig 33 publikációját közölte, 1981 és 2021 között 495 szakmai előadást tartott.

Tehetséggondozó munkáját 111 hallgató diplomaterve, 14 doktorhallgató PhD értekezése, a tanítványai által Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon elért 9 első helyezés fémjelzi.

Dr. Birkás Márta a hatszázat meghaladó számú gazdatanító előadásaival a gyakorlatot segítette a tudomány hátterével hazánkban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában, Dél-Szlovákiában és Szerbiában.

A kutatásai nyomán meghatározott új fogalmak közé tartozik az áttelelésre alkalmas talajfelszín, az első, második, harmadik védőréteg aratás után, a mulcshagyás, a szervesanyag kímélő művelés, a talajba keverésre alkalmas szecskaméret aratáskor. Összefoglalta azt is, hogy mi az, amit ma már máshogyan tanítanak, mint korábban. A példa kedvéért említjük a talajművelés célját, az aszálykár enyhítést, a nyári szántást, az őszi szántást elmunkálás nélkül, az aprómorzsás magágyat és a „zöld energiát”.

A jubileumi ülés méltatásokkal folytatódott. Az ország más-más részéből érkezett szakemberek idézték fel és osztották meg személyes és szakmai élményeiket egymással, virágcsokrokkal, ajándékokkal kedveskedve tanáruknak.

Laudációt mondott Dr. Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Dr. Árendás Tamás, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Bárdos B. Edit, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője, Dr. Bottlik László, a Talentis Agro Zrt. növénytermesztési divíziójának vezetője, Braun János, a Bóly Zrt. növénytermesztési egységének vezetője, Dr. Helyes Lajos, az MTA doktora, a MATE doktori iskolák főigazgatója, Dr. Neményi Miklós, az MTA doktora, akadémikus, Dr. Pepó Péter, az MTA doktora, Dr. Tóth Zoltán, a MATE Agronómiai Tanszék vezetője és Dr. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézet igazgatója.