Hírek

Amint az a rendezvényen – melynek kiemelt célja volt bemutatni az idén záruló Vidékfejlesztési Program keretében elnyert támogatásokból megvalósított beruházások és fejlesztések eredményeit – is elhangzott, a MATE és a Pilze-Nagy Kft. között hosszú évek óta kiváló szakmai partnerség áll fenn, amit megerősítendő a két szervezet Dr. Szabó István rektorhelyettes és Somosné dr. Nagy Adrienn ügyvezető aláírásával együttműködési megállapodást kötött.

 

Dr. Szabó István beszédében rámutatott arra, egy egyetem számára fontos az, hogy ne csak elméletben jelenjen meg az innováció, hanem a gyakorlatban is realizálhatóak legyenek a tudományos gondolatok. „Egy ilyen típusú fejlesztés jó példája annak, hogy hogyan tud együttműködni egy felsőoktatási intézmény és egy termelőüzem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy minden egyetem, így a MATE is alapvetően három területen keresi a kapcsolatot a vállalatokkal és a gazdasági szféra szereplőivel. „Egyrészt szeretnénk nagyon jó szakembereket biztosítani a piac számára, akik lehetővé teszik egy ilyen üzem jó működését és sikerét is. De számunkra az is nagyon fontos, hogy hallgatóinknak és kutatóinknak valós, gyakorlati tudást is biztosítsunk” – mondta Dr. Szabó István. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem feladatkörét jellemezve kiemelte: fontos szempont, hogy a tudományos munkával hozzájáruljanak a hazai agrárvállalkozások hatékonyabb működéséhez olyan technológiák fejlesztésével, amelyeket az egész agrárium kamatoztathat. „Ezért is van kiemelt fontossága a mai megállapodás aláírásának, hogy ha úgy tetszik, az eddigi bemelegítés után most magasabb sebességfokozatba kapcsolva, megerősítve folytassuk a közös munkát” – húzta alá.

Az üzemátadó ünnepségen Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kijelentette, hogy Magyarország Kormánya számára az agrárium nemzetstratégiai ágazat. „Ennek szellemében kiemelten kezeljük az ágazat szereplőinek támogatását. Magyarországon ma soha nem látott mértékű fejlesztési forrás áll rendelkezésére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára, háromszor több, mint amennyi az előző ciklusban” – szögezte le. Rámutatott arra is, hogy a laskagomba-termesztés az egyik legfiatalabb kertészeti ágazat, hiszen mindössze 60-70 éve fejlődött ki az intenzív termesztéstechnológia, ezért nagy szüksége van a technológiai feltételek megteremtésére és fejlesztésére, amik komoly beruházásokat igényelnek. „Felismerve az igényeket, az agrártárca támogatást nyújtott az érintett üzemek korszerűsítésére és pályázati forrásokat rendelt el számukra” – jelezte tájékoztatójában. A Pilze-Nagy Kft. kapcsán hozzátette: „jó látni azt, hogy a korábbi projekteknek és a vidékfejlesztési támogatásoknak köszönhetően e családi vállalkozás komoly, több lábon álló céggé nőtte ki magát. A termelés hatékonyságának növelése és korszerűsítése európai szintű üzemegységet eredményezett.” Tájékoztatójában kitért arra is, hogy az új támogatási ciklusban a tárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a kertészeti növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók számára.

Az ünnepségen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ünnepi beszédében felidézte, hogy már a mostani beruházás terveit látva is nagyszerűnek találta a fejlesztést. A most átadotthoz hasonló beruházásokat kiemelten fontosnak és szükségesnek nevezte, mert megtestesítik a körforgásos gazdálkodást, ezzel meghatározó értéket teremtve.

Somosné dr. Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője felidézte, hogy hosszú út vezetett el a mai napig. Édesapja, Nagy László 1991-ben kezdte meg azt a munkát, aminek gyümölcse most mérföldkőhöz érkezett. „A termelés körforgásos alapon történik nálunk, aminek az a nagyszerűsége – és hitem szerint ettől a jövő szakmájává válhat a gombatermesztés –, hogy egy hektár termőterületről lehordott mezőgazdasági melléktermékek szármaradványaiból mi képesek vagyunk 2 tonna friss gombát előállítani,  ami mellett 1000 kilowattóra villamos energiát és 800 kilowattóra hőenergiát is nyerünk, valamint 29 köbméter biotrágyát is vissza tudunk vinni a termőföldekre” – mondta. Az ügyvezető kijelentette, hogy az elnyert támogatásoknak is köszönhetően mára már elmondható, hogy a cégcsoport Közép-Kelet-Európa egyik legerősebb laskagomba-termesztési vállalkozásává vált, ami képes az egész régió gombaigényeit kiszolgálni, a már említett körforgásos gazdálkodás rendszerében.

A MATE Kertészettudományi Intézetével immár évtizedek óta tartó kutatási együttműködés számos sikeres szakmai projektet eredményezett már, s mindemellett a cégcsoport folyamatosan és kitartóan támogatja az egyetemi képzések gyakorlati megvalósítását. Utóbbi keretein belül évente 3-5 hallgatói csoport ismerheti meg az alapanyaggyártás és laskagomba-termesztés gyakorlati ismereteit. Jelenleg épp Dr. Fehér István professzor szervezésében az Agrárlogisztika, Kereskedelem és Marketing Tanszék amerikai vendégei tartanak látogatást az üzemben, Horváth Ádám tanársegéd és Taninecz Olga közreműködésével. Az együttműködés továbbá kiterjed több szakmai probléma megválaszolására, valamint a gombatermesztés higiéniájának fejlesztésére is. A most megújított közös munkának további aktualitását adja az a tény is, hogy 2024-ben a MATE és a cégcsoport konzorciuma egy kétéves kutatás-fejlesztési pályázatot nyert el, amit az NKFIH KKV Fókusz néven írt ki. Mindezen felül a vállalatcsoport ügyvezetője szerzőként részt vesz egy készülő, a laskagombával foglalkozó szakkönyv készítésében is, ami a maga nemében hiánypótló alkotásnak ígérkezik, lévén, hogy a témát ilyen részletesen tárgyaló kötet még a nemzetközi piacon sem érhető el.

Dr. Geösel András, a MATE Kertészettudományi Intézet igaztatója a szakmai nappal egybekötött átadóünnepség keretében tartott előadásán úgy fogalmazott, hogy a gombatermesztés az elmúlt 20-25 év egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, aminek köszönhetően világszinten ma már évente 50-52 millió tonna gombát állítanak elő, ebből a hazai termelés közel 27 ezer tonnát ölel fel. Mindez azért is fontos, mert a klímaváltozás számos, ma még természetes mezőgazdasági termény végét jelentheti. Az élelmezési nehézségekre pedig kiváló megoldást nyújthatnak a különböző gombák, hiszen termesztésükhöz rendkívül kevés víz szükséges. Példaként említette, hogy egy kilogramm csiperkegomba termesztéséhez annak teljes életciklusa alatt mindössze 4-5 liter vízre van szükség, míg ugyanennyi paprika ennek a mennyiségnek több, mint a tízszeresét igényli. Dr. Geösel András intézetigazgató után Somosné dr. Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője pedig a laskagomba-termesztés innovációjának jelenéről és jövőjéről tartott beszámolót.