A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Pályázatkezelési és Innovációmenedzsment Igazgatóság Innovációs Központja szervezésében létrejött Innovációs Hét három napon át kínál válaszokat olyan kérdésekre, mint például az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének lehetőségei vagy a MATE 2030 stratégia kutatás-fejlesztési prioritásai.

Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetője rámutatott arra, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ 30 ezer egyeteme közül a legjobb 5 százalékban, a világ 150 legjobb egyeteme között van. Ezen eredmény mögött – véleménye szerint – a tudatos építkezés, a flexibilitás és a teljesítményalapú ösztönzés áll. Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a teljesítményösztönzésnek köszönhetően „mind az oktatási, mind a kutatási, mind pedig a nemzetköziesítési szempontok esetében minden második forint teljesítményalapon jut el az egyetemekhez. Ezáltal egy olyan megújult dinamikus egyetemi fejlődést láthatunk, amely sok-sok ellenhatás mellett is töretlenül halad előre” – húzta alá. A teljesítmény mérésének illusztrálására Dr. Hankó Balázs előadásában négy innovációs indikátort is felsorolt: a MATE indulásakor nem voltak védjegybejegyzések. A tavalyi évben már kilencre is sor került. Az indulás évében éves szinten három szabadalmi bejelentése volt a gödöllői központú egyetemnek, a legutóbbi évben ezt már az ötszörösére növelte 17 szabadalmi bejelentéssel. A KFI forrás bevonzása az elmúlt évek során megduplázódott, a szabadalmakból, védjegyekből befolyt bevétel pedig immáron 1,25 milliárd forintnál tart. Aláhúzta, hogy „a MATE, hasonlóan más egyetemekhez, élt a lehetőséggel arra vonatkozólag, hogy rugalmasan és teljesítmény alapon lépjen előre.” 

Prezentációjában kitért arra is, hogy Magyarország célkitűzése az, hogy 2030-ra legalább egy olyan egyeteme legyen, amely a világ 100 legjobbja közé tartozik és több olyan felsőoktatási intézménnyel is büszkélkedhessen, amelyek az európai kontinens top 100-as közösségét gazdagítják. „Ehhez elengedhetetlen az innováció, az innovációs teljesítmény. A magyar innovációs cél 2030-ra pedig az, hogy Magyarország Európa 10 leginnovatívabb országa között legyen. Ha ezt megugrottuk, akkor további cél, hogy 2040-ig a világ legjobb 10 innovátorországa közé kerüljünk” – szögezte le. Előadásában rámutatott azokra az innovációs területekre is, amelyek terén hazánk már most is a legjobb 10 közé tartozik. „Globális szinten tizedikek vagyunk a kutatási tehetségek vonatkozásában. Azaz a fiatalokban benne van az a tudás és képesség, amely innovációs nagyhatalommá tehet bennünket. Kilencedikek vagyunk a high-tech export vonatkozásában és hetedikek a high-tech gyártásban” – mondta Dr. Hankó Balázs.

A rendezvény megnyitóján Dr. Posta Katalin tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettes úgy fogalmazott, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen számos, az innovációs és vállalkozói szemléletet formáló program működik, de a legnagyobb érdeklődés minden évben az egyetemi innovációs hetet övezi. Mint hozzátette, ez azért van így, mert „ez a rendezvény nemcsak az aktuális helyzetet mutatja be, hanem egyben inspirációt is kínál a következő lépésekhez. Legyen szó egyéni kutatói pályákról, intézményi stratégiáról vagy akár a hazai innovációs rendszer egészéről.” Felidézte azt is, hogy a MATE 2021-es megalakulásával új korszak kezdődött, amely a kutatás, fejlesztés és innováció területén is megnyilvánul. Az integrációt követően ugyanis kiemelt feladattá vált a tudás és a szellemi tulajdon rendezett kezelése, valamint az ezekre épülő szervezett tudástranszfer megfelelő működtetése.

Dr. Posta Katalin szólt a napjainkat meghatározó társadalmi és környezeti kihívásokról is, amik kapcsán kiemelt szerepe van az éghajlati és környezeti változásokhoz való alkalmazkodásnak, a digitalizációnak és a tudásátadásnak. „Ezek mindannyiunk jövőjét alakítják át. Ezért is külön értékes, hogy együtt gondolkodhatunk az innováció jövőjéről, a tudás hasznosulásának új formáiról, valamint azokról a közös célokról, amelyek nemcsak az egyetemünk, hanem a teljes hazai innovációs ökoszisztéma fejlődését is szolgálják” – húzta alá.

Az október 14-16. között megrendezett Egyetemi Innovációs Hét részletes programtervezete itt tekinthető meg.