Mi az, ami összeköti Csokonai Vitéz Mihályt, Gróf Festetics Györgyöt és Nagyváthy Jánost? Természetesen Csurgó, hiszen mindhárman otthon vannak a Somogy vármegyei kisvárosban, s tették maradandóvá ottlétüket. Nagyváthy Jánosnak iskolák, egyesületek, alapítványok, díj, utca viselik ma is nevét. A Magyar Kultúra Napján, Nagyváthy születésének 270. évfordulóján ünnepségen emlékeztek meg a magyar nyelvű agrárszakirodalom megalapítójáról.

Az 1755. január 19-én, Miskolcon, elszegényedett nemesi családba született, jogot, valamint teológiát tanult Nagyváthyról nem gondolták volna, hogy a mezőgazdasági oktatásban, az agrárium gyakorlati művelésében máig ható lesz munkássága.

A katonaság szolgálatában 1782-től élelmezési titkárként több ország fejlettebb mezőgazdaságával ismerkedett (Német-, ill. Olaszország, Ausztria, Belgium), tanulmányozta a szakirodalmat is.

Bécsben ismerkedett meg Festetics György gróffal, aki 1792-ben meghívta teljhatalmú jószágkormányzójának, az akkor alakult központi birtokirányítási szerv, a Keszthelyen működő gazdaság vezetőjének. Azok a talajjavítási és egyéb eljárások, gazdasági utasítások, amelyekről a Festetics-birtok ismert volt, Nagyváthy nevéhez fűződnek. Három év alatt az elhanyagolt uradalmat nagy jövedelmet termelő gazdasággá fejlesztette, s ő vezette be elsőként hazánkban a kettős könyvelést. 1791-ben megjelent A szorgalmatos mezei gazda két darabban, összesen 1213 oldalon, a „verejtékező magyar gazda részére ajánlva. Művébe belesűrítette tapasztalatait, a fejlődő természettudományok által felfedezett, állatokra és növényekre vonatkozó törvényszerűségeket.

Nagyváthy rábeszélésére 1797-ben minden más európai államot megelőzve nyitotta meg Festetich gróf a keszthelyi Georgikont, földrészünk első rendszeres gazdasági szakiskoláját.

Ő kezdeményezte és vette rá Festeticset a csurgói gimnázium és a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, a Georgikon alapítására is. Ez időtől fogva csaknem kizárólag a gazdászati irodalomnak élt.

A Georgikonnak hat hónapig igazgatója és tiszti székének haláláig elnöke maradt. Egy időben Zala és Somogy megye táblabírája volt. Kezdettől fogva magyar nyelven írt, számos, mezőgazdasági kötet került ki tolla alól. 1797-ben saját kérésére nyugalomba vonult, s Csurgón gazdálkodva, mintagazdaságot létesített.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

A cikk az alábbi linken folytatódik...