A Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat szerkesztőbizottsága küldetésének érzi, hogy a laphoz köthető szakmai teendőkön kívül aktív szereplője legyen a hazai agrárgazdaság elméleti és gyakorlati szakemberei közötti párbeszéd elősegítésének. Ennek megvalósítása érdekében minden évben egy tematikus szakmai konferenciát szervez.

A gyöngyösi rendezvényt Kapronczai István agrárszakértő, a Gazdálkodás folyóirat főszerkesztője nyitotta meg. Hangsúlyozta, a globális kihívásokra csak globális válaszokat lehet adni. Ezért a közös agrárpolitika és az EU meghatározó szereppel kell, hogy bírjon a magyar agrárpolitikában is, mert így tudunk csak sikeres jövőképet felvázolni.

Ezt követően sor került a Nívódíjak átadására, amiket a Gazdálkodás szerkesztőbizottságának értékelése alapján 3 cikk szerzői kaptak meg. Nívódíjat vehetett át:

• Éliás Boglárka Anna (A Magyarország élelmezése válság idején c. cikkért)
• Pinke Zsolt, Ács Tamás, Fabók Veronika, Kalicz Péter, Jámbor Attila (A magyar mezőgazdaság modernizációs törekvései és kudarcai az aszálykárok és a globális mezőgazdasági alapanyag túltermelési válság kapcsán c. cikkért)
• Kránitz Lívia, Gál Tamás, Goda Pál (Agrártudás és innovációs rendszerek többdimenziós értékelése c. cikkért)

Az elismeréseket Székely Csaba, a Gazdálkodás folyóirat elnöke adta át.

Az elmúlt években lezajlott változások és az általuk generált környezeti kihívások új helyzetet teremtettek a magyar élelmiszertermelés résztvevői számára. A konferencia plenáris előadásain és egy kerekasztal-beszélgetés során a téma elismert hazai szakértői fejtették ki álláspontjukat szakterületükről.

Vajda László, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztály társelnöke előadásában összegezte az uniós csatlakozáshoz fűződő víziókat, elvárásokat és a valóságot, valamint bemutatta a nemzeti agrárpolitika és a közös agrárpolitika viszonyának alakulását is. Mindezek mellett beszélt az agrárgazdasági támogatások mezőgazdaságra és élelmiszeriparra gyakorolt hatásairól is.

A gazdaságok jövedelemtermelő képességéről, eszköz- és tőkehatékonyság változásairól beszélt Keszthelyi Szilárd. Az Agrárközgazdasági Intézet tudományos tanácsadója ismertette a közvetlen agrártámogatások alakulását a 2004-2024 közötti időszakban. Elmondta, Magyarországon a megvalósuló beruházásokat jellemzően nem a hatékonyságot növelő szempontok határozzák meg, hanem az, hogy éppen milyen támogatások érhetők el.

Tóth Péter, a KSH Természeti erőforrások főosztály vezetője Birtokstruktúra, birtokkoncentráció, üzemstruktúra című előadásában a magyar gazdatársadalom elöregedésére hívta fel a figyelmet, emellett többek között ismertette a hazai állatállomány alakulását és megoszlását, valamint a gazdaságok számának alakulását a legfőbb tevékenységük szerint és gazdaságtípusonként.

Vásáry Miklós, a Metropolitan Egyetem főiskolai tanára a 2001-2023 közötti agrárkereskedelmi folyamatokat ismertette. Volt szó az ország import és export tevékenységéről, a legfontosabb kereskedelmi partnerekről, valamint a magyar agrárkereskedelem legfontosabb export és import termékeinek piaci részesedésének alakulásáról is.

Térségi differenciálódás című előadásában Káposzta József, a MATE Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet egyetemi tanára beszélt a hazai és nemzetközi területi különbségek alapvető okairól (pl. természeti erőforrások, közlekedés, szolgáltatások elérhetősége) és az új társadalmi szakadékokról is. Volt szó a hazai munkanélküliség alakulásáról, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányáról és országon belüli eloszlásáról, valamint a jövedelmi viszonyok alakulásáról is.

A rendezvény záró kerekasztal-beszélgetésén Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója és Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke vitatta meg, hogy közös lesz-e az agrárpolitika a jövőben.

szöveg, fotók: Nagy Réka