"A Georgikon gazdasági oskola 1797-1848" állandó kiállításának ünnepélyes megnyitója

Fotó: Mészáros Annarózsa

A Georgikon a magyar agrártörténet kiemelkedő jelentőségű helyszíne, amely két évszázada hirdeti a tudás, a tenni akarás és a hazaszeretet értékeit. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, valamint a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely szervezésében nyílt meg „A Georgikon Gazdasági Oskola 1797–1848” című állandó kiállítás. Az új tárlat a Festetics György által alapított iskola és tangazdaság történetét idézi fel, és azt a szellemiséget állítja a középpontba, amely a magyar mezőgazdasági felsőoktatás alapjait fektette le, és amit a mai napig őriznek és gazdagítanak a Georgikon campus oktatói és diákjai. Az esemény méltó alkalom volt arra, hogy a múlt értékeiből merítve a jövő lehetőségeiről is szó essen.

Az élő múlt: új állandó kiállítás a Georgikon szellemiségében

– Nagy pillanat ez a mai nemcsak a múzeum, hanem a magyar agrárkultúra történetének szempontjából is – kezdte köszöntőbeszédét dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója, majd hozzátette: – A keszthelyi Georgikon Majormúzeum új állandó kiállítása nemcsak egy tárlat, hanem híd múlt és jelen között: olyan szemléletes, élményszerű formában mutatja be a Georgikon gazdasági oskola 1797 és 1848 közötti történetét, amely méltó módon tiszteleg a magyar mezőgazdasági felsőoktatás kezdetei előtt.
A főigazgató hangsúlyozta, bár nem ez az első alkalom, hogy a Georgikon története kiállításon jelenik meg, most újragondolt, közérthetőbb és élményszerűbb formát öltött a bemutatás, hogy a látogatók ne csupán adatokat kapjanak, hanem valódi történetet halljanak. A kiállítás különlegessége, hogy a korabeli tárgyi emlékek hiányát makettek és vizuális rekonstrukciók pótolják, így idézve meg a Festetics-uradalom mindennapjait, az iskola eszközkészletét és szellemiségét. 

– Én egy élő kiállításnak gondolom mindazt, amit itt látnak – mondta Dr. Estók, kiemelve, hogy a múzeumi bemutatásnak ma már alkalmazkodnia kell a mai közönség elvárásaihoz, miközben hitelesen és érdekfeszítően kell közvetítenie a múlt értékeit. A tárlat kialakítása során fontos szerepet kapott a Georgikon campushoz fűződő szoros kapcsolat is, amely lehetőséget teremt arra, hogy az agrárszakma jövő generációja is aktívan részt vegyen e gazdag örökség ápolásában. A beszéd végén a főigazgató köszönetet mondott a kurátor, Rajnai Éva Virág, valamint számos más közreműködő szakember munkájáért, akik lehetővé tették, hogy a Georgikon története méltó módon, korszerű eszközökkel kerüljön bemutatásra.

Az élő örökség egy barokk magtár falai között

– Abban a szerencsés és megtisztelő helyzetben vagyok, hogy most nemcsak mint kiállítási vezető, hanem mint a tárlat kurátora köszönthetem önöket – kezdte beszédét Rajnai Virág Éva, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely igazgatója, aki a most megnyíló állandó tárlat mögötti szellemi és szakmai koncepció megalkotója is egyben. A kurátor hangsúlyozta, ez a kiállítás jóval több puszta történeti bemutatásnál: a magyar szakoktatás és agrármegújulás egyik legjelentősebb intézményének, a Georgikonnak állít emléket, mégpedig ott, ahol a legautentikusabb – az 1825-ben épült barokk magtárban, a keszthelyi Tangazdaság szívében. – A Georgikon egy szellemiség – fogalmazott Rajnai Virág Éva, majd így folytatta: – Ez a szó magában foglal követendő örökséget, mutatja a tudás és a tenni akarás erejét. Példa az értékeken alapuló gyarapodásra.
A tárlat célja, hogy megelevenítse ezt a szellemiséget, és átörökítse a látogatók felé azokat az értékeket, amelyeket Festetics György alapító gróf hirdetett meg a 18. század végén: a gyakorlati tudás, a közösségi felelősség és a nemzeti fejlődés szolgálatát. Rajnai Virág Éva kiemelte, a Georgikon öröksége nemcsak az oktatási intézmények falai között él tovább, hanem a város életének szerves része: a Festetics-kastélyban, a zeneiskolában, a Helikon-ünnepségek eseményeiben és természetesen a Majormúzeum programjaiban, emlékfáiban és pedagógiai foglalkozásaiban is megjelenik. 

– Óvjuk és védjük a múlt értékeit, a tudást és a hagyományokat élővé téve örökítjük át azokat a jövőbe – hangsúlyozta a kurátor, hozzátéve, a Georgikon jelmondata - „Úgy élj és cselekedjél, hogy becsületünk őrzője légy” - nem csupán díszes múltidézet, hanem élő erkölcsi útmutatás mindannyiunk számára, a jelenben és a jövőben egyaránt. A kiállítás így nemcsak történelmi panorámát kínál, hanem lelki és szellemi útravalót is – a látogatónak, a diáknak, a közösségnek.

A múltból építkezve a jövőért

– A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon campusa nevében állok most Önök előtt, mint annak az intézménynek a jogutóda, amely 1797-ben itt, Keszthelyen, Európa első mezőgazdasági felsőfokú tanintézeteként nyitotta meg kapuit – ezekkel a szavakkal köszöntötte a megjelenteket dr. Szabó Péter, a MATE Georgikon campus főigazgató-helyettese. – A Georgikon öröksége ma is közöttünk él – nemcsak a falakban, hanem a gondolatainkban, a közösségi szellemiségben is, amely azóta is meghatározza campusunk légkörét – hangsúlyozta, rámutatva, hogy ez a kiállítás sokkal több puszta múltidézésnél. – Kivételes értékű tárlat ez, amely méltó lenyomata gazdag múltunknak, és tisztelgés mindazok előtt, akik az agrárszakma, az oktatás, a gazdálkodás és a tudás átadásának állították szolgálatába tehetségüket – mondta a főigazgató-helyettes, kiemelve, a látogatók e kiállításon keresztül bejárhatják azt az utat, amely Festetics György bátor kezdeményezésével vette kezdetét, és amely a magyar agrárképzés alapkövévé vált. 

– A kiállítás tárgyai, dokumentumai, jegyzetei nemcsak muzeális értékek, hanem üzenetek is a múltból – folytatta. – Arról mesélnek, hogyan lehet egy intézmény egyszerre gyökereiben hagyományos és jövőbemutató, szilárd alapokra építkező, de mindig megújulásra kész. A Georgikon mindig is ilyen volt, és ilyen maradt a 21. században is.
Szabó Péter kiemelte, a Georgikon campus a Zöld Szív közepén helyezkedik el, és a szó legnemesebb értelmében olyan hely, ahol a természetközeli tudományágak – az agrár- és környezettudomány, a természetvédelem s a turizmus – kéz a kézben jár az emberközpontú oktatással. 

– A tantermekből kilépve itt szántók, állattartó telepek, gyümölcsösök, a Balaton és az élő hagyomány fogadja a diákokat, akik így nemcsak tudást, hanem közösséget, jövőképet és otthont is találnak – hangsúlyozta. Az új korszak, amely a MATE megalakulásával köszöntött be, a hagyományok tisztelete és a jövő iránti elkötelezettség kettősére épít. A MATE küldetése világos: egy modern, 21. századi egyetemet építeni, amely oktatóhely, kutatóműhely és szellemi központ is egyben – s a múlt értékeit megőrizve a jövő kérdéseire keresi a választ. Ebben a munkában a Georgikon öröksége és ez a kiállítás is kiemelt pillér. Ma is hidat építünk korok és generációk között, a múltból erőt merítve, a jelen lehetőségeit kihasználva, a jövő irányába haladva. Az a kiállítás, amelyet most megnyitunk, éppen ezt üzeni: összeköti azokat, akik valaha itt tanultak, azokkal, akik ma tanítanak, tanulnak, és azokkal is, akik a jövőben lépik át a Georgikon kapuját. Arra ösztönöz, hogy a múlt értékeiből építkezve, a jövő számára is gazdagabb, maradandóbb alapokat teremtsünk – zárta gondolatait a főigazgató-helyettes, köszönetet mondva mindazoknak, akik a kiállítás létrejöttében közreműködtek.

A tudás és a haza iránti elkötelezettség jelképe

– A Georgikon Keszthely és Zala vármegye büszkesége, a magyar mezőgazdasági hagyomány és innováció megtestesítője – kezdte köszöntőjét dr. Varga Andrea, a Zala Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója. Kiemelte, hogy gróf Festetics György 1797-es alapítása messze túlmutatott a birtokok hatékonyabb gazdálkodásán: az első magyar mezőgazdasági felsőoktatási intézmény a nemzetépítés, a hazafiság és a magyar nyelvű oktatás fontos mérföldköve lett. – Festetics György igazi hazafi volt, aki iskolák, könyvtárak, sajtó és kórház alapításával, a magyar hadsereg ügyének támogatásával, a korszerű agrártudás terjesztésével a haza felemelkedését szolgálta – hangsúlyozta. 

Az iskola tanárai és diákjai az 1848–49-es szabadságharcban is példát mutattak, amikor a haza védelmében közösen ragadtak fegyvert. Az 1865-ben újranyitott Georgikon azóta is töretlenül őrzi és gazdagítja az alapítók örökségét. Ma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként a Georgikon Campus a magyar agrárfelsőoktatás vezető intézménye, amely a legkorszerűbb tudás és a hagyományok tiszteletére neveli a jövő generációit. A Georgikon tehát több mint iskola: jelkép, amely a tudás, a tenni akarás és a hazaszeretet örök üzenetét hordozza, zárta beszédét dr. Varga Andrea.

Az eseményt a Nagyváthy Néptáncegyüttes fergeteges hangulatú előadása és a MATE Georgikon campusának végzős hallgatóinak dalcsokra színesítette.

Forrás: zaol.hu