Hírek

A velős megállapítás többször elhangzott, nem is indok nélkül, hiszen az Entz-féle rozmaring alma a Gellérthegy lejtőjéről vált ismertté az országban. A tudós iskolaalapító ük- és szépunokái mai teljesítményeikkel bizonyítják az emberekre vonatkoztatott bölcs megfigyelés igazát.

Az eseményt Nyitrainé Dr. Sárdy Diána campus-főigazgató nyitotta meg, örvendezve, hogy most látogattak el a legtöbben az Entz Napra.

Dr. Entz Géza művészettörténész, az ünnepi ülés levezető elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy napjaink gyors változásai között felbecsülhetetlenül fontos az emlékek őrzése, átadása. A múlt nem mögöttünk van, hanem rajta állunk. Az okos hagyományőrzés azt az alapzatot erősíti, amiről a jövőt építhetjük.

Entz Béla Géza a családtörténet eseményeiről tartott élvezetes előadást. Hazai és külföldi levéltárakban rendre felmerülnek új ismeretek a rokonság eredetéről. Ám olyan emlékeket is megosztott az érdeklődőkkel, amiket a családi szájhagyomány örökített és örökít ma is generációról generációra.

A Budai Campus alapítója az 1848-49-es szabadságharcban honvéd főorvosként vett részt, amiért annak leverése után eltiltották hivatásának folytatásától. Addigi kedvteléséből, a kertészetből teremtett új egzisztenciát, megnyitva a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet Pesten, a mai Rottenbiller utcától délre. Ez az iskola került át Budára, ahol Vinczellér és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet néven folytatta úttörő munkáját.     

Entz Boldizsár Péter, a Ghánai Köztársaság tiszteletbeli főkonzulja Az Entz család lábnyomai Afrikában című előadásában felidézte édesapja, Dr. Entz Béla (1919-2012) hidrobiológus, limnológus munkásságát, aki 1966-69 között FAO-szakértőként dolgozott Ghánában, az 1970-es években pedig Egyiptomban. Mivel mellette nőtt fel, Entz Boldizsár Péter az ő nyomdokain tért vissza a kontinensre gazdaságdiplomáciai feladatokkal. Szervezett magyar üzleti fórumot az ország fővárosában, Accrában, népszerűsítette a Stipendium Hungaricum ösztöndíjat, részt vett nagykövetségünk újra nyitásán is. A ghanai konzervipar rekonstrukcióját elősegítendő látogatást szervezett a kecskeméti konzervgyárba.

Az emlékülésen Dr. Rimóczi Imre professzor előadása bemutatta, hogy milyen tudományos életút befutására nyújtott lehetőséget számára a Budai Campus. A gombákkal foglalkozó tudományág kiemelkedő művelője éppen 50 éve vizsgáztatja a hallgatókat. Történeteim című előadása egy igen gazdag életpálya izgalmas és tanulságos epizódjait ismertette. Amikor 1965-ben egy sikertelen felvételi után a Csepel Vas- és Fémművekben találta magát, megfogadta, hogy a következő évben, ha csak egy ember is jut be a kertészmérnök szakra, az ő lesz. Mesélt találkozásáról Dr. Csapody Vera állami díjas botanikussal, aki egy-egy növényfajnak mindig a lényegét rajzolta meg művészi értékű munkáiban. Megható történeteket mesélt a székelyföldi kihelyezett képzésekről.   

Entz Ferenc szépunokája, a háromgyermekes Dr. Entz Zsófia a Villányi úton végzett borász. A Nyitrainé Dr. Sárdy Diánával közösen folytatott Finomseprőn tartás hatása a borok biogén amintartalmára című kutatásukról a campus-főigazgató, egyben a Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója tartott előadást. Őt követően Dr. Kállay Miklós professzor emeritus értekezett a mértékletes borfogyasztás egészségvédő hatásáról.

Az emlékülés meglepetéseként Dr. Szabolcs Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömbjének szívsebészeti profilvezetője köszöntötte a 75 éves Dr. Entz László érsebész professzort. Mint mondta, neki 40 éve minden nap Entz Nap, hiszen egy szobában dolgoznak a kórházban.   

Az eseményen egy örvendetes bejelentésre is sor került. Kardos Tamás harmadéves szőlész-borász hallgató arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Budai Campuson megalakították az Entz Ferenc Kertészeti, Szőlészeti és Borászati Szakkollégiumot.

Az emlékülést követően újra hagyományos eseményre került sor a Budai Arborétumban, megkoszorúzták Entz Ferenc mellszobrát.