Hírek

A kerttulajdonosok jól tudják, hogy a meztelencsigák milyen bámulatos tempóban képesek kárt okozni szeretett növényeikben, különösen tavasszal, a lágyszárú növények palántázását követően. Egy nagyobb csigainvázió sokezer forintnyi kárt is okozhat a kertben. A csigacsapás ellen széleskörben használt növényvédő szerek hatékonyak ugyan, azonban ezekkel mindig óvatosan kell bánnunk, hiszen nemcsak a csigákra ártalmasak, hanem környezetünk egyéb élőlényeire is, így például azokra az állatokra is, amelyek tápláléka a házatlan csiga.

Dr. Pénzes Béla, a MATE Növényvédelmi Intézete Rovartani Tanszékének professzor emeritusa végezte a csigák tejsavóval történő csapdázási kísérleteit Dr. Rákóczy György gyermekorvos megfigyeléseiből kiindulva. A vizsgálatokból kiderült, a tejiparban melléktermékként keletkező savó, a növényállományba kihelyezve, csalogató hatású a csigákra, így csaliként használva kiválóan alkalmas azok csapdába ejtésére.

​​​​​​Az éhes csigahadakat a talajba süllyesztett, savóval félig töltött műanyag edényeket növényeink közé helyezve tudjuk csapdába ejteni. A sikamlós testű, falánk betolakodók az éjszaka folyamán a tejsavóból lakmároznak, és ezt követően már nem képesek elhagyni a csapdát. Az elpusztult csigákat két-három naponta leszűréssel javasolt eltávolítani, az elpárolgott tejsavót utántöltve pedig regenerálhatjuk csapdáinkat. A módszert elsősorban a házikertekben zöldségféléket és dísznövényeket termesztő, illetve szamócatermesztéssel foglalkozó kerttulajdonosoknak ajánlják a MATE szakemberei. A tejsavóval semminemű kárt nem teszünk kertünkben, további előnye pedig, hogy kereskedelmi forgalomban könnyedén hozzáférhető. De a vállalkozó szellemű kerttulajdonosok tej és citromlé segítségével akár otthon is előállíthatják a csigacsalogató folyadékot.

Hazánkban jelenlegi ismereteink szerint 26 féle házatlan csigafaj található. Ezek közül sok faj nem kártékony, sőt igen jelentős szerepet tölt be környezetünkben. Egyesek fontos tagjai a táplálékláncnak, spórákat és magvakat terjesztenek, és növelik a talaj humusztartalmát. Ezért közülük sok faj védett. A kertünkbe tolakodó, kártékony fajoktól azonban, ahogy azt a MATE kísérletei is bizonyították, a tejsavós csapdázással egyszerűen, hatékonyan és környezetbarát módon tudunk megszabadulni.