Hírek

​​​​​​​Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszédében hangsúlyozta, hogy a MATE folyamatos megújulása mellett az egyetem vezetése kardinális fontosságúnak tartja a hagyományok megőrzését és a nagy elődök munkásságára történő emlékezést. A rektor kifejtette, Mitterpacher Lajos az agrártudományok méltatlanul feledésbe merült, azonban nagyformátumú és számos tudományterületen kiemelkedő munkát hátra hagyó alakja és az első pesti agrártudományi tanszék vezetője. Az egyetem a jelen szobor elhelyezésével tiszteleg a tudós emléke előtt, és állít példát a jelen ifjúsága számára, tette hozzá a rektor.

Mitterpacher Lajos méltatását L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója folytatta. Beszédében taglalta a tudós rendkívüli tudományos pályafutását, példákat említve a teológusból lett oktató kutatásaiból, illetve publikációiból. Kiemelte, Magyarország méltán büszke lehet az olyan kivételes szellemi nagyságaira, mint Mitterpacher Lajos, akinek a munkásságát magáénak tekinthetik – a teológusok mellett – filozófusok, matematikusok és csillagászok is. Legnagyobb teljesítményét azonban a mezőgazdasági oktatásban és kutatásban érte el, tankönyveiben az elavult ugaros gazdálkodás ellen és a terményváltó, azaz mai szóhasználatban vetésforgó gazdálkodás bevezetése mellett foglalt állást.

Lantos Györgyi szobrász- és üvegművész alkotását Dr. Gyuricza Csaba és L. Simon László közösen leplezte le, melyen ezután Szendrő Péter rector emeritus, a MAETE Bölcsek Tanácsának korelnöke és Gludovátz Ferenc, a MATE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke helyezett el koszorút.

Mitterpacher Lajos 1734-ben született a ma Horvátországhoz tartozó Bellyén, német eredetű nemesi családban és Pesten halt meg 1814-ben.

A pécsi gimnázium elvégzése után 1749-ben, Trencsénben lépett be a jezsuita rendbe. 1755-ben a soproni gimnáziumban latint oktatott, majd két évig a bécsi egyetemen felsőbb matematikát hallgatott. 1758-tól a győri gimnáziumban retorikát tanított. 1759-ben ismét Bécsbe küldte a rend, ahol a Pázmány-intézetben 4 év alatt elvégzett teológiai tanulmányai után doktorátust szerzett és az intézet kormányzója lett. 1761-ben szentelték pappá.

1762 folyamán Batthyány Lajos herceg mellett volt nevelő. Érdemes megemlíteni, hogy a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Intézetet, a Budai Campus jogelődjét megalapító Entz Ferenc a reformkorban a Batthyány család alsó-ausztriai, majd enyingi birtokán vállalt orvosi állást.

Mitterpacher Lajost 1762-ben a bécsi Theresianumba nevezték ki hitoktatónak, emellett még filozófiát, latin nyelvet és később mezőgazdaságtant is oktatott. Ekkor jegyezte el magát életre szólóan az agrártudománnyal.

Az idén 100 éve született Walleshausen Gyula, egyetemünk néhai tudós könyvtárosa és agrárhistoriográfusa mutatott rá arra, hogy az egyik legmodernebb tantárgynak és tudománynak a Landwirtschaftslehre, azaz a mezőgazdaságtan számított a Theresianumban, amely a páduai és göttingeni egyetemeken is ekkor vált önálló diszciplínává.

A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után Mitterpacher Lajos pécsi címzetes monostori apáti rangot nyert. 1774-ben a Nagyszombati Egyetemen megszerezte a bölcsészeti doktorátust is. Később, mikor az egyetemet Nagyszombatról Budára, majd innen Pestre helyezték át, őt bízták meg az agrártudományok és mellette a természetrajz és a technológia oktatásával. Ő lett az első, 1785 őszéig létező agrártudományi tanszék, az Oeconomica ruralis vezetője és az agrártudományi oktatás első professzora. Ugyancsak előadott a mezőgazdasági tárgyakból az 1784/85-ben, a bölcsészeti kar keretében felállított Mérnöki Intézetben, ugyanis a mérnökhallgatók utolsó évfolyamukon agrártudományt is tanultak.

A mezőgazdaságtan egész rendszerét az Elementa rei rusticae című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki. A talajművelés részletes ismertetése mellett a növénymorfológia, a növénytermesztés, a szőlészet és a kertészet mellett az állattenyésztés, sőt a gyógyászat is helyet kapott benne, pótlólag kidolgozott 3. kötetében pedig az ipari növények termesztésével és azok feldolgozásával foglalkozik. A mű valójában egyetemi előadásainak részletes leírása volt.

Egyetemünk Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltárában is vannak Mitterpacher-kötetek. A katalógus szerint 8, köztük a "Elementa rei rusticae" című említett nagy munkája. Mivel a könyvei 1850 előtt jelentek meg, régi ritka könyveknek számítanak, s így az állományból kiemelve, a könyvtár Régi Ritka Könyvek külön-gyűjteményében vannak elhelyezve.

​​​​​​​