Hírek

Tartalom listázó

Létrehozva: 2021 november 04.

A doktori cím elnyeréséhez vezető út nem is annyira rögös, mint gondolnád

Sziráki Bence 2018-ban kezdte meg felsőfokú tanulmányait Gödöllőn, a Magyar Agrár- és élettudományi Egyetem (MATE) jogelőd intézményében, a Szent István Egyetemen. Választása első ízben az Állattenyésztő mérnök alapképzésen belül a Tógazdasági haltenyésztés szakirányra esett. Még a képzés ideje alatt felvette a Vadgazda mérnök szakot, majd az első diploma megszerzése után Halászati-halgazdálkodási szakmérnök és Agrármérnök mesterképzésen vett részt. Bence jelenleg a MATE Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója. Személyes történetét és motivációját osztotta meg velünk egy rövid interjú formájában.

Miért választottad a gödöllői campust?

15 éves korom óta vállaltam diákmunkát nyaranta tógazdaságokban, itt kezdett el érdekelni a halas szakma. Nagyszüleim szintén itt Gödöllőn végeztek agrármérnökként, ők ajánlották részemre az Egyetemet, jelentkezés előtt körbejárva a témát, kiderült, hogy az országban csak itt volt Állattenyésztő mérnök BSc szakon Tógazdasági haltenyésztés szakirány. További előnyt jelentett részemre, hogy budapestiként elérhető távolságban tudtam tanulni ezt a szakmát.


Mit kaptál az egyetemtől? A tanároktól és mentoroktól, a közösségtől.

Képzéseim során egy átfogó látásmódot kaptam kaptam az Egyetemtől, aminek a későbbiekben rengeteg hasznát vettem, nagyon hasznos, hogy nem csak a szakmai tantárgyakra fókuszáltak, hanem több egyébb tudományterületet is érintettünk. A tanáraim és a konzulenseim végig segítették a tanulásomat.

Milyen szakmai karrierút áll mögötted?

2014-ben a BSc elvégzése után egyből felvettek állattenyésztő/állatgondozónak a Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaház/akvárium egységébe, de a munka mellett tovább folytattam levelezőn a képzéseimet. A Halászati-halgazdálkodási szakmérnök szak elvégzése után kerültem 2016-ban a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségéhez, ahol főmunkatársaként részt vettem az ágazati érdekképviselet munkájában. 2017-ben ez a szervezet átalakult, új neve Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet lett, amelynek kezdete óta én vagyok az ügyvezető igazgatója. 2018. április 5-én a Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetet a halászat és az akvakultúra ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el. Magyarországon a hetedik elismert szakmaközi szervezet a MA-HAL, míg az Európai Unión belül a MA-HAL az első szakmaközi szervezet a halászati és az akvakultúra ágazatban. Az Európai Unióban a mezőgazdasági ágazatok piacszabályozásában egyre fontosabb szerepet töltenek be az egyes ágazatokban működő szakmaközi szervezetek. E szervezetek az egyes ágazatok valamennyi szereplőjét – a termelőt, feldolgozót és a kereskedőt – közös és azonos célok elérése érdekében foghatja össze, ezért a működése igen hatékony piacszabályozó eszköz szerepét töltheti be, növeli a teljes élelmiszerlánc működésének kiszámíthatóságát, átláthatóságát és stabilitását. Az érdekképviseleti munka mellett 2018. óta dolgozom halászati szakmérnökként a Tógazda Halászati Zrt.-ben segítve a vezérigazgató munkáját. A cég 9 megyében 78 halastavon, közel 1700 hektáron végez tógazdasági haltermelést, így méretlt tekintve Magyarország egyik meghatározó vállalkozása.


Miért érdemes továbbtanulni?

​​​​​​​Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság egyre hatékonyabban és fenntarthatóbban tudjon működni még több hazai innovációra van szükség, az alap- és mesterképzések kitűnő alapot adnak ahhoz, hogy a PhD-ra jelentkező hallgatók a képzés során megvalósítsák saját ötleteiket, így kutatásaik eredményeivel hozzá tudnak járulni az agrárium fejlődéséhez.