Hírek

​​​​​​​Dr. Szendrő Zsolt 1947-ben született Gödöllőn. 2016 óta az MTA levelező tagja. A MATE professor emeritusa. Az MTA Agrártudományi Osztályának osztályelnök-helyettese, több bizottság tagja. Szűkebb szakterülete a kisállattenyésztés, azon belül a nyúltenyésztés (szelekció, tartás, viselkedés és állatjóllét, reprodukció, hústermelés és hús-minőség).

Levelező taggá választása óta 8 D1-es, 11 Q1-es és 10 Q2-es közleménye jelent meg. Vezetésével fontos megfigyeléseket tettek a nyulak tartásának az állatjóllétre gyakorolt hatásáról. Megállapították, hogy szelekcióval hatékonyabban lehet a zsírtartalmat növelni, mint csökkenteni. Több gyógy- és fűszernövény kedvező hatását kimutatták a termelésre és a húsminőségre. Vizsgálták a hőstressz hatását a nyulakon. Bebizonyították, hogy már a fiatal szopósnyúl is képes szilárd takarmányt fogyasztani.

Scopus-hivatkozásainak száma évente 100 és 250 közötti, h-indexe 19. Vezetésével 15-en szereztek PhD-fokozatot. Tanítványai és munkatársai közül négyen az MTA doktorai, öten egyetemi tanárok lettek.

Dr. Gócza Elen 1965-ben született Székesfehérváron. 2014 óta az MTA doktora. A MATE Genetika és Biotechnológia Intézet Állatbiotechnológia Tanszékének vezetője, tudományos tanácsadó, címzetes egyetemi tanár.

Az állat-biotechnológia területén belül alkalmazott embriológiai, illetve őssejtkutatással foglalkozik. Nevéhez fűződik a hazai embrionális őssejtkutatás alapjainak megteremtése. Részt vett egy azóta is széles körben alkalmazott eljárás, az ún. tetraploid komplementációs technika kidolgozásában. Kutatásai során igazolta, hogy az őssejtspecifikus mikro-RNS-ek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az egér-, nyúl- és baromfiőssejtek sejtciklusának szabályozásában és a korai differenciálódási faktorok expressziójának gátlásában.

A több mint 100 tudományos közleményére kapott független hivatkozások száma meghaladja az 1100-at, h-indexe 13. A MATE Állatbiotechnológiai és Állattudományi Doktori Iskola törzstagja, eddig 7 PhD-hallgatója végzett, jelenleg 5 PhD-hallgató munkáját irányítja.

Az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottság titkára (2013–2020) volt, 2020-tól az elnöke, az MTA Agrártudományok Osztálya nem akadémikus közgyűlési képviselője (2019), az MTA Doktori Tanács tagja (2020–). Több éven keresztül az OTKA Élettudományi Kollégium Agrár2 Bizottság tagja. Több kutatási ösztöndíj nyertese: Soros-ösztöndíj (1997), Bolyai-ösztöndíj (1998), DAAD-ösztöndíj (2011), kitüntetései: a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára (2019), Akadémiai Díj (2021).

Dr. Helyes Lajos 1956-ban született Sárváron. A MATE egyetemi tanára, a Doktori és Habilitációs Központ főigazgatója, a Kertészettudományi Intézet igazgatója, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke, valamint a Növénytudományi Doktori Iskola vezetője. Szűkebb szakterülete a kertészeti növények, kitüntetetten a zöldségfajok termésképzésére, beltartalmi értékeire ható abiotikus és biotikus tényezők kutatása.

A hazai öntözési kutatásban elsőként foglalkozott a növényállományok felszínhőmérséklete és a vízellátottság kapcsolatának vizsgálatával; ezen adatok alapján sikerült optimalizálni az öntözések idejét. Nevéhez fűződik a zöldségfajok antioxidáns hatású fitonutrienseinek értékelése és a hazai ökológiai adottságokhoz való technológiai alkalmazása. Legjelentősebb nemzetközi elismertségét az ipari paradicsomon folytatott kutatásban érte el. Tudományos közleményeinek száma 308, ezekből 105 a kertészettudomány vezető nemzetközi folyóirataiban jelent meg. Munkáira eddig 2167 független hivatkozás érkezett, h-indexe 27. Témavezetése mellett 12 hallgató szerzett PhD-fokozatot. A Kertgazdaság, a Columella és az International Journal of Horticultural Science szerkesztőbizottsági tagja. Elismerései: Széchenyi István-ösztöndíj (2001), Pro Facultati Scientiae Agrariae (2014), FM Nagyváthy János-díj (2016), FM Pro Alimentis Hungariae (2017), Pro Negotio Universitatis díjak (2018), a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2021). Tagja a MAB Agrártudományi Bizottságának és az Országos Doktori Tanácsnak. Több évtizedes, eredményes oktatói munkája, valamint nemzetközi tudományos tevékenysége alapján vált a magyar kertészeti tudomány nemzetközileg kiemelkedő, iskolateremtő egyéniségévé.