38 millió forinttal támogatja az innovációs kutatásokat a MATE - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Tartalom megjelenítő
Létrehozva: 2024 április 30.
38 millió forinttal támogatja az innovációs kutatásokat a MATE
Tíz, a Proof of Concept – Innováció-finanszírozási Program keretében benyújtott kutatói és hallgatói pályázatot támogat összesen 38 millió forint értékben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A nyertes pályázatokat április 29-én hirdették ki Gödöllőn, a Szent István Campuson.
Az immáron harmadik alkalommal megrendezett program eredményhirdető ünnepségén Dr. Gyuricza Csaba felidézte, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozása idején egy új szemlélet mellett is döntöttek. Ez pedig arról szólt, hogy „a tehetséggondozást, a kiválóságok támogatását új szintre emeljük, és új szintet határozunk meg akkor, amikor támogatást adunk az oktatási és kutatási tevékenység elismerésére.” Rámutatott arra is, hogy korábban nem volt arra példa, hogy akár az innovatív tevékenységet, akár a kutatást olyan stratégia mentén építette volna fel bármelyik jogelőd intézmény, amely már a hallgatóktól kezdődően, sőt esetenként már a középiskola elvégzését követően támogatta és kiemelte volna a legkiválóbbakat.
A rektor hozzátette, hogy egy olyan koncepciót állítottak össze, ami a különböző szinteken és szakterületeken egyaránt létrehozott kiválósági és támogatási programokat az oktatáshoz, kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódóan. Ezek közé sorolható az évek óta töretlen népszerűségnek örvendő Proof of Concept – Innováció-finanszírozási Program is, amelynek anyagi támogatása kapcsán – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatási programjának megszűnését követően – úgy döntött a MATE vezetése, hogy egyetemi költségvetésből folytatja a legkiválóbb oktatói és kutatói kezdeményezések felkarolását. Újdonság, hogy immáron nem csak kutatók, de az egyetemen tanuló hallgatók is lehetőséget kaptak a programban való részvételre, így hét kutatói és három hallgatói pályázat nyerte el a mindösszesen 38 millió forintos támogatási keretösszeget.
„Olyan kezdeményezéseket támogatunk ezzel, amelyek nemcsak publikációkban testesülnek meg, hanem akár termékben, akár technológiában, know-how-ban, iparjogvédelmi oltalomban, szabadalomban is. Ezek mind nagyon fontos jelzőszámai annak, hogy az egyetemen milyen hazai és nemzetközi szinten mérhető tevékenység zajlik” – jelentette ki Dr. Gyuricza Csaba.
A nyertes pályázatokat egy, az Egyetem vezetőiből, szakértőiből és külső, ipari, üzleti, befektetői szakemberekből álló bírálóbizottság értékelése alapján választották ki, amelynek bírálati szempontjairól Dr. Posta Katalin tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettes, egyúttal a bizottság elnöke adott tájékoztatást. Nagy László, a Pályázatkezelési és Innovációmenedzsment Igazgatóság igazgatója pedig a korábbi pályázati ciklusok tapasztalatairól számolt be a jelenlévőknek.
Az eredmények kihirdetését követően a nyertes pályázóknak hét hónap áll rendelkezésre a projektek megvalósítására.
Jókainé Dr. Szatura Zsuzsanna, az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet egyetemi docense a Roncsolásmentes és nagyműszeres komplex analitikai vizsgálati módszer mézek minőségellenőrzésére elnevezésű pályázatára ötmillió forintos támogatást nyert el. Projektje kapcsán elmondta, hogy egy olyan komplex vizsgálati módszer kidolgozása a cél, mely alkalmas lesz méz, elsősorban a hungarikumnak számító akácméz minőségének ellenőrzésére, eredetiségének megállapítására, a hamisított tételek kiszűrésére. Az eredetiség megállapításának alapja egy olyan – korábban még nem létező - akácméz adatbázis lesz, mely nagyszámú minta fontos minőségi paramétereinek különböző analitikai technikákkal meghatározott számszerű értékeit tartalmazza.
„Az általunk kidolgozandó komplex módszer másik előnye és újdonsága az, hogy több minőségi paraméter bonyolult, klasszikus, sok vegyszert és energiát igénylő, ezáltal környezetszennyező mérését kiváltjuk a mintánként felvett egyetlen közeli infravörös spektrum elemzésével. Ez a vizsgálat mintaelőkészítést, ezáltal vegyszert nem igényel, gyors, úgynevezett „zöld” technika” – mondta Jókainé Dr. Szatura Zsuzsanna. Hozzátette, hogy projektjének támogatása sok segítséget jelent, hiszen az adatbázis alapján történő minősítés értelemszerű velejárója, hogy minél több minta paraméterei – ezáltal minél több mintavétel – alkossanak egy nagy adathalmazt. Ezen minták beszerzésének pedig számottevő költségigénye van.
Dr. Müller Tamás, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet egyetemi tanára kettős szerepben is érintett az idei programban. Amellett, hogy immáron másodjára nyert támogatást kutatóként, mentorként egy hallgató projektjében is segédkezni fog. Saját, Innovatív (újgenerációs) halszaporításmódszer fejlesztése című pályázata kapcsán úgy fogalmazott, hogy a tervezhető haltenyésztés egyik alapkritériuma a biztonságos állománypótlás. A halszaporításban jelenleg alkalmazott injektálási módszer problémás, hiszen nem csak fájdalmas lehet a hal számára, de fertőzési kockázatot is jelent. „Jelen pályázatunk célja, hogy átalakítsunk egy magyar terméket (amely egyike jelenleg az Európában engedélyezett kevés szaporító szereknek), hogy alkalmas legyen takarmányba keverve olyan biológiai anyagok szájon keresztül történő beadására, melyek a tápcsatorna megfelelő szakaszán felszívódnak, de nem oldódnak vízben” – magyarázta el Dr. Müller Tamás. Rámutatott arra is, hogy a héthónapos pályázati időszak a tervezett célok megvalósítása tekintetében igen intenzívnek ígérkezik, „azonban nagy segítséget jelent, hogy már rendelkezünk előkísérletekkel, így nem kell abszolút a nulláról kezdenünk a munkát. Emellett csapatunk öt tagja lehetővé teszi számunkra, hogy egy kialakított terv alapján párhuzamos munkákat végezzünk, így hatékonyabban tudjuk koncentrálni az időnket és energiáinkat a megvalósításra” – mondta.
Mentori minőségében Dr. Müller Tamás a MATE egyik hallgatójának, Tóth András munkáját fogja segíteni, aki az európai kontinentális akvakultúrát – beleértve a hazai tógazdaságokat is – érintő víz újrahasznosítási problémáira keres megoldást. Mint részletezte, egy új halászati módszer fejlesztésével lehetővé válhat a víz leeresztése nélküli ivadék lehalászása tógazdaságokban, illetve minimalizálható a mellé vagy járulékos fogás (bycatch) mértéke a tengervizekben. „Ez az első nagyobb pályázatom, ezért nagyon örülök neki, hogy sikerült nyernem. A finanszírozott összegből meg tudjuk építeni a halászati eszköz működő és tesztelt prototípusát. Továbbá már csak tapasztalatszerzésre is kiváló alkalom egy ilyen egyetemi pályázaton való megmérettetés és reménykedem benne, hogy sok hasonlóban lesz lehetőségem részt venni még a jövőben” – válaszolta kérdésünkre Tóth András