A tudományos színvonal fenntartása mellett számunkra kiemelten fontos, hogy a konferencia – a nevéhez hűen – összekapcsolja a képzést és a gyakorlatot. Célunk, hogy hidat képezzünk a tudományos kutatás, a pedagógusképzés és a pedagógiai gyakorlat között. A pedagógiai kutatók számára mindig is komoly kihívást jelentett, miként lehet a korszerű elméleti ismereteket a mindennapi nevelési gyakorlatban értelmezni, alkalmazni, majd ezek összekapcsolásával új tudást létrehozni. Az évente megrendezett konferencia elsődleges célja a kezdetektől az volt, hogy elősegítse a hazai és határon túli neveléstudományi műhelyek párbeszédét, a kapcsolatrendszer erősítését, továbbá találkozási és publikálási lehetőséget biztosítson egyetemi oktatók, kutatók, doktori képzésben résztvevők és gyakorlati szakemberek számára. A képzés és a gyakorlat közötti kapcsolódási pontokat kívántuk erősíteni azzal is, hogy az évente két alkalommal ülésező Dél-Dunántúli Regionális Pedagógusképző Fórum tavaszi ülését a konferencia programjához illesztettük, tartalmas szakmai programokat kínálva ezzel az együttműködő partnereinknek. 

A Konferencia első napjának délelőtti részében az MTA közoktatás-fejlesztési kutatási projektek dél-dunántúli régióban megvalósított programjainak eredményeiről hallhattunk beszámolót, ahol Kárpáti Andrea az MTA közoktatás-fejlesztési kutatási projektek jelentőségét ismertette, s erre épülve Podráczky Judit, az MTA-MATE Kora Gyermekkor Kutatócsoport vezetője „Óvodai szokásalakítás a sikeresebb iskolakezdés szolgálatában” címmel, majd Rákosy-Vokó Zsuzsa, az MTA-PTE Innovatív Egészségpedagógia Kutatócsoport vezetője „Innovatív megoldások az iskolában a függőségek megelőzéséhez” címmel tartott projektbeszámolót. Felkért hozzászólók Karácsony Ilona Hajnalka, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és Mészárosné Darvay Sarolta, a Selye János Egyetem egyetemi docense voltak.

A programot gazdagító plenáris előadások a pedagógiai praxisban jelentkező gyakorlati problémákra reflektálva teremtik meg a hidat a képzés és a gyakorlat mindennapi valósága között. Kárpáti Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára „Kreatív gondolkodás és mesterséges intelligencia: a művészetpedagógia kihívásai és esélyei” című előadásában ismertette, milyen technikai, tematikus és esztétikai változásokat hozott a mesterséges intelligencia első három éve, Can Togay János MI-támogatott munkáival illusztrálva bemutatta a képességstruktúrát, amely ezen az új képi kifejezési területen szükséges, valamint  jó példákkal illusztrálta, hogyan gazdagíthatja a művészetpedagógiát az MI, mint kreatív lehetőség alkalmazása. 

Fejes József Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense „Olvasástámogatás az alsó tagozatot követően: kihívások és lehetőségek” című előadásában abból a jelenségből indult ki, mely szerint egy-egy tanuló iskolai kudarcainak hátterében gyakran a gyenge olvasási teljesítmény áll.  Bár az olvasási képesség fejlettsége jelentős szerepet játszik a tantárgyi eredmények alakulásában, a felső tagozaton és a középiskolában oktató pedagógusok gyakran nem tekintik feladatuknak az olvasás fejlesztését, vagy nem érzik magukat felkészültnek e feladatra. Az előadás e helyzet okait és következményeit tárta fel és mutatott be néhány lehetséges megoldást. 

A kétnapos konferenciának összesen 267 fő regisztrált résztvevője volt, a rendezvényen 5 szimpózium, 124 tematikus előadás és 22 poszter került bemutatásra. 

Az esti gálavacsora alkalmával a résztvevők szakmai és baráti eszmecsere mellett pihenték ki az izgalmas szakmai programot, melyet oktatóink, munkatársaink és hallgatóink előadása színesített. 

Remek hangulatú, tartalmas összejövetelt zártunk!