Képzések

Képzési információk

A szakkal kapcsolatos bővebb információk

Képzési és kimeneti követelmények

1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (Mechanical Engineering in the Agriculture and Food Industry)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

• végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
• szakképzettség: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
• a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in the Agriculture and Food Industry

3. Képzési terület: agrár

4. A képzési idő félévekben: 7 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

• a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)
• a szakdolgozat elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
• intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 30 kredit
• a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 521/0715

7. Az alapképzési szak képzési célja és szakmai kompetenciák

A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki, alkalmazott biológiai, gazdasági és humán ismereteik birtokában képesek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazott gépészeti, műszaki berendezések üzemeltetésére és fenntartására, gépészeti technológiák bevezetésére, a kutatás és műszaki fejlesztés átlagos bonyolultságú feladatainak megoldására, a termelés, gépüzemeltetés irányítási feladatainak végrehajtására. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben való folytatására.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

7.1.1. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök

a) tudása

• Ismeri a mező- és élelmiszer-gazdasági tevékenység egészére vonatkozó alapfogalmakat, tényeket, főbb jellegzetességeket és összefüggéseket.
• Ismeri az alkalmazási szakterületek (élelmiszer-alapanyag, élelmiszer-ipari nyersanyag, takarmány előállítás, továbbá élelmiszer-ipari feldolgozási műveletek és technológiák), valamint a releváns műszaki tárgykörök alapvető tényeit, irányait és határait. Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
• Ismeri a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ipari feldolgozás energia-, környezet- és egészségtudatos műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi, műszaki, alkalmazott-biológiai és élemiszer-biztosági elveket, összefüggéseket, eljárásokat és mindezeket a műszaki logika szabályai szerint értelmezni tudja.
• Ismeri és érti az élelmiszer-gazdaság szakterületein végbemenő folyamatok általános összefüggéseit, kölcsönhatásait, rendelkezik az ehhez szükséges legfontosabb elméleti és módszertani alapokkal, a kapcsolódó gyakorlati ismeretekkel.
• Ismeri a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ipari feldolgozási technológiák gépesítési feladatait.
• Ismeri a termelési folyamatok műszaki kiszolgálásához szükséges gépek és berendezések működését, a termeléshatékony géprendszerek kialakításának és összeállításának minden alapvető kritériumát.
• Birtokában van mindazon ismereteknek, amelyek segítségével energiatakarékos és környezetkímélő, ugyanakkor termeléshatékony géprendszer-üzemeltetés, szervizelés és műszaki fejlesztés valósítható meg.
• Ismeri az élelmiszergazdaság hatékony működtetéséhez szükséges általános műszaki kiszolgálási és gépforgalmazási ismereteket, azok gyakorlati alkalmazását.
• Tisztában van az élethosszig tartó tanulás, az életpálya-tervezés fontosságával, szakmai előmenetelének lehetőségeivel.
• Ismeri az élelmiszer-gazdaság alapvető gazdasági, gazdálkodási, vállalkozási és jogi szabályait, azokat kreatív módon alkalmazni tudja.
• Birtokában van a szakterületének műveléséhez szükséges infokommunikációs ismereteknek.

b) képességei

• Képes az élelmiszer-gazdaság műszaki kiszolgálásához és fejlesztéséhez kapcsolódó műszaki ismeretrendszert alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
• Feladatai végrehajtásakor képes az adott alkalmazási terület műszaki irányításához szükséges legfontosabb elméleteket, eljárásrendeket, valamint az azokkal összefüggő terminológiákat alkalmazni.
• Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megoldására.
• Képes használni, megérteni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakterületeinek jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
• Képes az élelmiszer-gazdaságra jellemző termelési, termék-előállítási rendszerek és folyamatok műszaki modellezésére.
• Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
• Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
• Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
• Képes mezőgazdasági termelési eljárások és élelmiszer-ipari termékfeldolgozó technológiák megvalósítását lehetővé tevő gépek és géprendszerek összeállítására, telepítésére, üzemeltetésére, szervizelésére.
• Képes a vidékfejlesztési, településmérnöki és településüzemeltetési eljárások műszaki feladatainak ellátására, beleértve a szakkommunikációs és a műszaki logisztikai folyamatok előkészítését, irányítását.
• Képes az élelmiszergazdasági folyamatok, illetve az azokat segítő műszaki kiszolgálási, logisztikai, biztosítási, pénzügyi tevékenységeket szolgáló számítógépes hálózatok működtetésére, egyszerű programok alkalmazására, bővítésére.
• Képes az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás műszaki vonatkozásaiban oktatási, szakhatósági, szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátására.
• Képes kis és közepes méretű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalkozások létrehozására és irányítására.

c) attitűdje

• Vállalja és hitelesen képviseli az agrárműszaki tudományág társadalmi szerepét, annak alapvető viszonyát a világhoz.
• Munkájában és teljes kapcsolatrendszerében felelősséggel képviseli a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szakma értékrendjét, nyitott a szakmailag megalapozott kritikai észrevételekre.
• Nyitott és fogékony a korszerű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológiák megvalósítását és továbbfejlesztését szolgáló műszaki, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására és hiteles közvetítésére.
• Fogékony az élelmiszergazdasági tevékenységhez kapcsolódó gépek, berendezések működéséhez, üzemeltetéséhez, szervizeléséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges ismeretek befogadására. Felelősségtudata a K+F+I tevékenységhez kötődő jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
• Elfogadja a szakmai fejlődés, valamint az életpálya-tervezés fontosságát. Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
• Kritikusan fogadja el a munkahelye munka- és szervezeti kultúráját, etikai elveit, de törekszik arra, hogy a problémákat kollektív szakmai együttműködésben oldja meg.
• A mérnöki munka során előnyben részesíti az egyének és a társadalom egészségét javító, környezetbarát megoldásokat.

d) autonómiája és felelőssége

• Önállóan tervezi és választja ki az élelmiszer-gazdaság adott szakterületi tevékenységéhez megfelelő gépeket, berendezéseket.
• Önállóan tervezi és irányítja a termelőtevékenységet biztosító gépek, berendezések energetikai, műszaki üzembiztossági, környezetvédelmi és szervizelési feladatait.
• Önállóan tartja a kapcsolatot a gép- és alkatrész-forgalmazókkal valamint a releváns szerviz hálózatokkal.
• Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. A következményekért felelősséget vállal.
• Felelősségtudata a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normákat, szabályokat illetően is megnyilvánul.
• Öntevékenyen tárja fel az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
• Önállóan és felelősségteljesen tervezi meg saját szakmai előmenetelét.

8. Az alapképzés jellemzői

8.1. Szakmai jellemzők

8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

• alkalmazott matematikai és természettudományos ismeretek (matematika, fizika, műszaki kémia, mechanika, informatika, ábrázolás és térinformatika, általános műszaki ismeretek) 30-45 kredit;
• gazdasági és humán ismeretek (mikro- és makroökonómia, vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági jog és etika, minőségügyi ismeretek, infó-kommunikáció, humán és menedzsment ismeretek, EU agrárpolitika) 10-20 kredit;
• mezőgazdasági és élelmiszer-ipari diszciplínák (növénytani, állattani, talajtani ismeretek, élelmiszer-ipari műveletek és folyamatok, higiénia és minőségbiztosítás, növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, élelmiszer-technológiai és élelmiszerlánc-biztonsági ismeretek) 10-20 kredit;
• általános gépészmérnöki diszciplínák (anyagismeret, hő- és áramlástan, gépelemek, elektro- és irányítástechnika, logisztika- és anyagmozgatás, gép- és épület-szerkezettan, gyártás- és javítástechnológiák) 22-36 kredit;
• energetikai és környezetipari diszciplínák (települési és környezetműszaki ismeretek, műszaki logisztika, a melioráció és mezőgazdasági vízgazdálkodás gépesítése, környezettechnika, energiagazdálkodás, élelmiszer-ipari gépek és berendezések, munkavédelem, üzemeltetési és üzemfenntartási ismeretek) 18-28 kredit;
• mezőgazdasági és élelmiszeripai gépesítés diszciplínái (erőgépek, munkagépek, géprendszerek, ágazati gépesítés, gépüzemeltetés, gépfenntartás, műszaki fejlesztés) 18-28 kredit;
• IT és precíziós technológiák műszaki ismeretei (műszaki informatika, képfeldolgozás és távérzékelés, felhasználói szoftverek, irányítás- és szabályozástechnika, méréstechnika) 10-20 kredit.

8.1.2. A specializáció a felsőoktatási intézmény által ajánlott intézményspecifikus műszaki ismeret, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 20-30 kredit.

8.2. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat három részből álló, féléves időtartamú (tizenkettő-tizenöt hét) gyakorlat, amelynek részei

• a szakmai alapképzéshez kapcsolódó legalább egy hét időtartamú gyakorlati képzés, szakmai tanulmányút,
• a szakmai alapozó képzéshez kapcsolódó legalább négy hét gépi munkavégző gyakorlat,
• a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó legalább hat hét szakmai-vezetői gyakorlat.