Hírek

Számos pályatárs és tanítvány gyűlt egybe az ország több részéről a MATE-n, hogy a korszakalkotó professzort megünnepeljék. Az ünnepség külön színfoltjaként bemutatták a Zöld úton a klíma- és energiaválság kezelésében című kötetet, melynek szerzői Dr. Dudits Dénes, Dr. Gyuricza Csaba, Kovács Kornél L., Molnár István és Bagi Zoltán voltak. 

Dr. Gyuricza Csaba rektor köszöntőbeszédében méltatta Dudits Dénes professzor munkásságát, melyet több szempontból is úttörőnek nevezett, valamint beavatta az ünneplőket a most megjelent kötet születésének történetébe. 

Dr. Posta Katalin, a MATE tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese és a Genetikaés Biotechnológia Intézet igazgatója, ismertette Dr. Dudits Dénes életútját és szakmai pályafutásának fontosabb állomásait. Az előadás részeként megismerhették a hallgatók az akadémikus impozáns publikációs listáját, illetve elismeréseit, díjait is. 

Dr. Dudits Dénes előadásában beszámolt az újonnan megjelent kötet tartalmáról és az abban szereplő kutatások jelentőségéről. 

Az ünnepség végén több pályatárs is köszöntőszavakat intézett az akadémikushoz és ajándékokkal kedveskedtek neki. 

Dudits Dénes 1943. október 5-én született Mosonmagyaróváron. Középiskolai tanulmányait a nagy múltú győri Révai Miklós Gimnáziumban végezte, majd 1962-ben felvételt nyert a gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol 1966-ban vette át kitüntetéses diplomáját. 

Egyetemi doktori címét 1968-ban a növénygenetika tudományterületén szerezte „Indukált mutánsok tanulmányozása borsóban” című munkájával, majd

1972-ben megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa címet „Mutációs genetikai és nemesítési vizsgálatok borsón” tézisével. 

1974-ben vendégkutatóként egy évig a kanadai National Research Council-nál dolgozott és szerzett jártasságot a növényi protoplasztok fuzionáltatásában és a szomatikus hibridizációban. 

1982-1983 között vendégprofesszori meghívásnak tett eleget Bostonban a Massachusetts General Hospital Molekuláris Biológiai Osztályán, illetve a

Harvard Egyetem Orvosi Karán, ahol jártasságot szerzett a rekombináns DNS-módszerek alkalmazásában. 

Az akadémiai doktori értekezését 1984-ben nyújtotta be „Szomatikus hibridizáció, növény protoplasztok fúziójával” címmel, melyet sikeresen védett meg. 

A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta levelező tagjai közé, 1995-ben rendes tag lett. 2008-2014 között az Akadémia élettudományi alelnöke pozíciót is betöltötte. 

Tudományos előremenetelének kulcsfontosságú helye az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Genetikai Intézete, ahol 1971-ben kezdte meg munkásságát. 

1981-től az MTA SZBK Genetikai Intézet Növényi Szomatikus és Sejtgenetikai Csoport vezetője lett. 

1989-2005-ig az MTA Szegedi Biológiai Központ Növényélettani, később Növénybiológiai Intézet Sejtosztódási és Differenciálódási Csoport vezetője lett. Ezzel párhuzamosan kinevezték a Növénybiológiai Intézet Igazgatójának és az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgató-helyettesének. 

1997-2009 között a már nemzetközileg is elismert MTA SZBK főigazgatója lett. 

1986-ban az alma materen, a gödöllői Agrártudományi Egyetemen címzetes egyetemi tanári címet kapott a Genetikai és Növénynemesítéstani Tanszék felterjesztésében. 

1996-ban a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara Honoris Causa díjat adományozott számára. 

2005-ben újabb címzetes egyetemi tanári címet kapott, ezúttal a Szegedi Tudományegyetemtől, ahol 2013 óta professor emeritus.