Hírek

2021 februárjában egy öttagú magyar-svéd együttműködés eredményeként sikerült elsőként bizonyítékot találni az odderon-csere létezésére, a korábban már közkinccsé tett adatok újraelemzésével. Az odderon-csere magyar-svéd felfedezése egy közel 48 éves, nyitott tudományos kérdésre adott döntő választ egy új, a magyar kutatók által észrevett adategybeesés alapján. Ezt egy, a lengyel kutatók által javasolt, de magyar kutatók által továbbfejlesztett elméleti modell kereteiben kapott, magyar-lengyel odderon-felfedezés erősítette meg 2021 júliusában. Ezt 2021 augusztusában követte az amerikai FNAL D0 kísérletének és az európai CERN LHC gyorsító TOTEM kísérletének közös D0-TOTEM odderon publikációja, mely új adatok alapján állt ki az odderon-csere létezése mellett.

Az utólagos megerősítés minden tudományos felfedezés esetében fontos, és hasonlítható a sportolók eredményei esetén a dopping-vizsgálathoz, amely nélkül a sportolók eredményei, rekordjai sem hitelesíthetőek. A gyöngyösi femtoszkópia nap egyik fő eredménye az volt, hogy a lengyel tudósok modelljét alkalmazva a TOTEM-kísérlet új adataira is, magyar kutatók teljes bizonyosságot jelentő statisztikai szignifikanciával erősítették meg az odderon létezését.

Ez az új eredmény azért is fontos, mert a lengyel-magyar modell keretében a valószínűségek területéről a bizonyosság szintjére hozza az odderon-csere kísérleti adatokból történő kimutatását. Mindez egy lengyel-magyar modell keretében lezárt egy közel 50 éves tudományos problémát, új, 2022-ben közkinccsé tett TOTEM-adatok elemzésével erősítve meg a korábbi eredményeket.

Szanyi István és Csörgő Tamás szakcikke, mely a szakma egyik vezető szakfolyóiratában, a European Physical Journal C-ben jelent meg 2022 szeptemberében, ide kattintva olvasható. Ez az új cikk már a címében is jelzi, hogy bizonyosságra váltja át a 2021 júliusában, ugyanebben a folyóiratban, de a korábbi mérések elemzésével kapott eredményeket.

A Femtoszkópia 8. napján számos más új eredmény is elhangzott a femtométer, azaz a 10^-15 m tartományban, tehát a méter milliomod részének a milliomod részének az ezredrésze távolságokon történt mérések és elméleti számolások legújabb eredményeivel kapcsolatban. Főleg az európai CERN laboratórium NA61, CMS és TOTEM kísérleteinek, illetve az amerikai RHIC gyorsító PHENIX és STAR kísérleteinek a mérési eredményeit, illetve ezek elméleti értelmezéseit vitatták meg a résztvevők.

Ezek közül a PHENIX kísérlet új, előzetes eredményét övezi nagy várakozás, mert ez egy részecskefizikai szimmetria helyreállításának vizsgálatához szolgáltathat részletes adatokat. Az előzetes eredmények nem cáfolják azokat a korábban szakfolyóiratokban már közölt elméleti jóslatokat, melyek szerint a tékozló fiúként viselkedő, hasonló felépítésű társainál jóval nagyobb tömegű eta’ mezon ikertestvéréhez hasonló tömegűvé válik a RHIC gyorsító PHENIX kísérletében mért 200 GeV-es arany-arany ütközései során. Ráadásul ez a részecskefizikai fogyókúra rendkívül gyors: az eta’ részecske tömegének közel ⅓-át veszti el, majd nyeri vissza egy szempillantásnál is jóval rövidebb idő, 10^-23 másodperc alatt.

​​​​​​Összeállította és hitelesítette:
Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, az ELTE címzetes egyetemi tanára, a MATE Károly Róbert Campus Femtoszkópia Laboratóriumának és a Wigner Fizikai Kutatóközpont Femtoszkópia kutatócsoportjának a vezetője