Hírek

Szerencsés találkozás, hogy időben és térben egyszerre rendezték idén a KÁN Egyetemi Napokat és az Állattenyésztők Napját. Utóbbit harmadszor ünnepelték Kaposváron a szakemberek. Az ágazat helyzetét értékelő eseményen előadást tartott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója. A plenáris előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, amiben rajtuk kívül Gyuricza Csaba, a MATE rektora, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója és Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke vettek részt. 

„Az elmúlt időszakban a pofozózsák szerepét töltötte be az európai agrárium, az európai állattartás pedig különösen” – mondta ki a mindannyiunk által ismert tényt Feldman Zsolt. Miközben az inputok ára elszabadult és a felvásárlás csökkent, ránk szabadult az ukrán mezőgazdasági termények vámmentes dömpingje, ráadásul az elmúlt években hatályba lépett szabályok is nehezítették a mezőgazdaság helyét és szerepét.

„De, érdekes módon, háromnegyed évvel az EP-választások előtt Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelenti Brüsszelben, hogy stratégiai párbeszédre van szükség a gazdálkodókkal, akiknek meg kell becsülni a munkáját” – mondta az államtitkár. Szerinte az EB elnökének szavai akkor volnának hitelesek, ha négy évvel ezelőtt halljuk őket, és nem kell végigszenvednünk az utóbbi három-négy évet. „Mindenesetre, ennek a minimum az új Bizottság felállásáig tartó, egyéves tűzszüneti időszaknak is örülnünk kell, mert addig is saját feladatainkra tudunk koncentrálni” – fogalmazott az államtitkár.

Kitért a megváltozott gazdasági környezetre, amit az ukrán gabona teljesen vámmentes Európába jutása okozott. A teljesen új helyzet nemcsak a szántóföldi növénytermesztést, hanem a maga módján az állattenyésztést is érinti. Ha mindez nem volna elég, idén elindult a Közös Agrárpolitika új támogatási rendszere, új kötelező és önkéntes programokkal, amelyek nemcsak a termelés gyakorlatát érintik, hanem a kapcsolódó adminisztrációban is „rettenetesen sok” változást és feladatot róttak a gazdálkodókra.

Ebben az általános gazdasági helyzetben kell dolgoznia mindenkinek, amikor a finanszírozás vált a legégetőbb kérdéssé.

„Miképpen tudja egy mezőgazdasági vállalkozás fenntartani és finanszírozni a termelését, a tevékenységét?” Erre válaszul az államtitkár elmondta, hogy idén október 16-án megkezdik a támogatási előlegek kifizetését, a mai állás szerint a területalapú jogcímek közül az alaptámogatásét, a redisztributív vagy újraelosztó támogatásét.

Az állatalapú jogcímek közül a tejhasznú tehenek termeléshez kötött támogatásának az előlegét tervezik kifizetni, Ebből jelentősebb előleg kifizetésére számíthatnak a gazdálkodók. Kisebb részben az anyajuh-támogatást is kifizetik, és a zöldség-gyümölcs ágazat is számíthat az előlegre.

Az államtitkár közölte, hogy az előlegfinanszírozás gyakorlata lényegében fennmarad, azonkívül még ősszel elindul az 5 százalékos Agrár Széchenyi Kártya Program. Emlékeztetett rá, hogy még mindig fut a Magyar Fejlesztési Bank 8 százalékos kamatú Agrár-forgóeszközhitel Programja.

Az új Agrárökológiai Programba közel 250 ezer hektár nem Natura 2000-es és mintegy 240 ezer Natura 2000-es gyeppel jelentettek be a gazdálkodók. Fontos tudni, emlékeztetett Feldman Zsolt, hogy az Agrárökológiai Program kötelezettségeit és a keretében vállalható előírásokat az Európai Bizottsággal folytatott tárgyaláson véglegesítették. Ennek kapcsán volt egy hiányérzete a legeltető állattartást folytató gazdálkodóknak, ugyanis a Natura 2000-es gyepekre kevés gyakorlatból tudtak választani az Agrárökológiai Programban.

„A most benyújtás alatt lévő KAP stratégiai tervmódosításunkba két olyan új gyepgazdálkodási gyakorlatot sikerült beilleszteni, ami majd a Natura 2000-gyepen gazdálkodók számára fog új választható kötelezettségformát jelenteni, illetve megegyeztünk az Európai Bizottsággal egy sávos szankciórendszerben, amely, lényegében, az Agrárökológiai Program tekintetében a jövőre nézve egy olyan lehetőséget biztosít, hogy a kötelezettségvállalás sérelmének mértéke szerinti arányos szankció kivetésére lesz majd a jövőben lehetőség” – tájékoztatott az államtitkár.
Elhangzott továbbá, hogy 2022-ben új pillér került az agrártámogatások állattartókhoz jutó rendszerébe: meghirdették az állatjóléti támogatásokat. A Vidékfejlesztési Programból finanszírozott állatjóléti program tavaly indult el a kiskérődzők – juh és kecske -, a méhészek és a baromfitartók számára, idén pedig, az új KAP stratégiai terv keretében, a húsmarhások számára indítanak állatjóléti programot, azonkívül folytatják a tejelő szarvasmarhát tartókét.

„Ez a támogatás komoly finanszírozási elemévé válik majd a magyar állattartásnak, amivel szerettük volna kiegyensúlyozni a támogatási rendszert” – mondta Feldman Zsolt.

Sokszor éri az a kritika az európai agrártámogatási rendszert, hogy a területalapúság miatt erősen lejt a szántóföldi növénytermesztés felé. Az állatjóléti támogatási konstrukciók kialakítása ezt ellensúlyozná.

Szintén erős eleme a támogatásoknak az állattartó telepekhez kapcsolódó beruházások finanszírozása.

Ezzel kapcsolatban az államtitkár felidézte, hogy 2020-ban indult a rendszerváltás utáni korszak legnagyobb állattartási fejlesztési programja, és a nagyobb beruházások közül több mint 805 projektet támogattak, összesen 439 milliárd forint értékben. A kisebb állattartók kisebb léptékű telepi beruházásai közül pedig 1439 projektet támogattak, 40 milliárd forint értékben. Elmondta: tisztában vannak vele, hogy az elmúlt két év gazdasági nehézségei ezek egy részének a megvalósítását nem teszi lehetővé, de amelyik mégis, az az utóbbi 30-40 év legnagyobb ilyen jellegű programjának a részeként.

A jövőről szólva Feldman Zsolt bejelentette, hogy ősszel tervezik közzétenni a 2024 végéig várható a pályázatok menetrendjét, annak érdekében, hogy a mostani nehéz gazdasági-piaci-finanszírozási környezetben tervezhetővé tegyék a közeljövőt.

A beruházások közül most is nagy hangsúlyt fektetnek állattartó telepek építésére és fejlesztésére. Tervezési szinten majd’ 360 milliárd forintot szánnak ilyen projektekre.

Beruházás esetén két újdonságra érdemes odafigyelni, figyelmeztetett az államtitkár.

„A beruházási támogatásainknál dolgozunk azon, hogy a beruházáshoz kapcsolódó, vissza nem térítendő támogatáson felül bizonyos mértékig a kapcsolódó beruházási hitel kamatterheit is támogatni tudjuk ebből a programból.
Tehát ezen dolgozunk, ez nagyon sokat lendítene a biztos finanszírozás feltételein, illetve meg fog nyílni egy könnyebb, előlegfinanszírozás lehetősége. Ennek most dolgozzuk ki a részleteit. Tehát, magyarul, a beruházások esetében bizonyos projektméretig, bizonyos beruházási konstrukciók esetében a beruházások, az igénybe vehető előleg igénylésének a lehetőségét – a korábbi 100 százalékos biztosítékadási kötelezettséghez képest – jóval könnyedebb feltételek mentén, de lehetővé fogjuk tudni tenni. Tehát mind az előlegfinanszírozás, mind pedig a kamatköltség elszámolása két olyan nóvum lesz strukturálisan a beruházási támogatásainknál, ami ezekben a nehezebb időkben is biztosabbá fogják tudni tenni lényegében ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósítását” – közölte Feldman Zsolt.

 

A KÁN Egyetemi Napok főtámogatója az MVM Next

 

Forrás: Bárdos B. Edit, Magyar Mezőgazdaság