Hírek

 

A Reproducibility of results in agricultural and life sciences című nemzetközi workshop hibrid formában került megrendezésre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezésében, meghívott nemzetközi előadók részvételével.

A kutatási eredmények reprodukálhatósága alapfeltétele a tudományos hitelességnek. Önmagában a reprodukálhatóság még nem mond semmit a kutatás minőségéről, azonban szükséges előfeltétele annak.

A reprodukálható kutatások jelentősége az agrár- és élettudományok területén különösen nagy, mivel ezek a tudományágak közvetlen hatással vannak az élelmezésbiztonságra, az emberi egészségre, a környezetvédelemre és a gazdaságra.

A szakmai program során számos hazai és külföldi kutató gondolatait ismerhették meg a résztvevők, ezzel is biztosítva a tapasztalat- és tudáscserét.

 

 

Dr. Boromisza Zsombor, a Budai Campus főigazgató-helyettese köszöntötte a jelenlévőket és az online csatlakozókat, illetve bemutatta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, azon belül is a campus képzési kínálatát. A szakmai nap témájának fontosságát méltatva aláhúzta, hogy rendkívül fontos a párbeszéd a tapasztalatokról, hiszen a MATE kiemelt célkitűzésének tekinti a hazai kutatás-fejlesztéshez való hozzájárulását, annak formálását, ezért örömmel oszt meg és vesz át jól működő, bevált gyakorlatokat.

 

 

Dr. Kovács Zoltán, az egyetem tudománystratégiai rektori megbízottja, illetve a rendezvényt is életre hívó Kutatási Kiválósági és Kiemelt Kutatócsoportok Programok vezetője tájékoztatójában részletes betekintést adott a kutatócsoportok szakterületeibe és eddig elért eredményeibe. Szólt a MATE egyre kedvezőbb megítéléséről is a különböző világrangsorok vonatkozásában. Ennek kapcsán örömének és büszkeségének adott hangot, rámutatva arra, hogy a nemzetközi láthatóságunk növelésében meghatározó szerepe van a MATE által indított és támogatott kutatásoknak. A nemzetközi szakmai nap szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a közös gondolkodás és tapasztalatcsere rendkívül fontos a jövő irányvonalainak meghatározásában.

 

 

A rendezvény első felében az egyetem nemzetköziesítésének lehetőségeit és a nemzetközi jó gyakorlatokat tekintették át a felkért előadók.
Elsőként Dr. Hynek Roubík, dékán, a Cseh Élettudományi Egyetem (CZU) Biológiai Erőforrások és Technológiák Osztályának igazgatója az akadémiai kiválóság előmozdításáról, annak növelését támogató stratégiai lépésekről, a szervezeti fejlődésről és nem utolsósorban a tudományos reprodukálhatóságról tartott részletgazdag előadást saját tapasztalataira alapozva. Bemutatta a CZU jelenlegi helyzetét és az előrelépés érdekében végzett munkát, hangsúlyozta a magas nemzetközi oktatói/kutatói/hallgatói arány fontosságát, a fejlesztési célok tudatos átgondolását, a fenntartható fejlesztési célokhoz való igazodás szükségességét, illetve saját jó gyakorlatukat a zöld campus innovatív részleteinek kialakításáról.

 

 

Békési Dávid, a MATE nemzetközi igazgatója egyetemünk külkapcsolatairól, nemzetközi megítéléséről és a külföldi partnerszervezetekkel folytatott együttműködésekről adott áttekintést.

Dr. Lakner Zoltán, a Kutatási Kiválósági és a Kiemelt Kutatócsoportok Programok szakmai tanácsadója a MATE publikációs teljesítményéről, azok nemzetközi viszonylatban való összehasonlításáról és nemzetközi szerepéről, a kutatástámogatási források összetételéről egy kifejezetten érdekes és figyelemfelhívó előadásban tájékoztatta a személyesen megjelenteket, illetve az online csatlakozókat.

Prof. Daniel Ames (Brigham Young University, Provo, UT, USA), az Environmental Modelling and Software (Elsevier) D1 minősítésű folyóirat főszerkesztője globális elemzéssel világított rá a mezőgazdasági és élettudományok reprodukálhatóságának fontosságára, különös tekintettel a számítási reprodukálhatóságra, az adatok és elemzési kódok megosztásának szükségességére a hiteles és transzparens publikációk érdekében. Szemléletes példákat mutatott be saját szakterületéről, a hidrológiai modellezésről, és az általuk fejlesztett nyílt adatbázisokról és eszközökről.

Dr. Varga Mónika, az Állattenyésztési Tudományok Intézet tudományos főmunkatársa, a Kutatási Kiválósági és a Kiemelt Kutatócsoportok Programok szakmai tanácsadója a MATE munkatársainak a HEU OSIRIS projektben való részvétele kapcsán beszélt a tudományos eredmények reprodukálhatóságának kihívásairól. Előadásában rávilágított arra, hogy a MATE szerepe a projektben az agrár és kapcsolódó élettudományok sajátosságainak képviselete, különösen a számítási reprodukálhatóság vonatkozásában. Kifejtette, hogy a következő időszakban jelentős változásnak lehetünk tanúi: a magas minősítésű folyóiratok egyre inkább beépítik gyakorlatukba, hogy a publikációkban közölt következtetéseket (legalább a FAIR alapelveknek megfelelő) adatokkal és az alkalmazott elemzési és számítási módszerek megosztásával támasszák alá a kutatók.

Hozzátette, saját munkája során is kihívásokkal szembesült, hiszen a komplex rendszerek modellezése és egy általános keretrendszer forráskódjának nyílt megosztása jelentős munkát igényel (egy néhány soros elemzési kód megosztásához képest).

Kérdésünkre válaszolva összefoglalóan elmondta, hogy „Kiemelten fontos a nyílt tudományt támogató gyakorlatok megismerése és beépítése a napi gyakorlatba. A projekt kiemelt célja, hogy ennek támogatására alakítson ki módszereket és eszközöket, illetve tesztelje azok hatékonyságát, ezen túlmenően a kutatási ökoszisztéma szereplőinek bevonásával támogassa a hatékony ösztönző környezet kialakítását.

Különösen fontos ez a Kutatási Kiválósági Program és a Kiemelt Kutatócsoportok Program tagjai számára, ezért is öröm számunkra a mai nap iránt érdeklődők nagy száma.”