A jövő egyeteme nemcsak tudást teremt, hanem valódi változást is elér

 

Az egyetemek társadalmi és gazdasági szerepvállalásának újragondolását szorgalmazta Gyuricza Csaba, a egyetemünk rektora az Európai Élettudományi Egyetemek Szövetsége (ICA) október 15–16-án, Kolozsváron megrendezett nemzetközi fórumán. Előadásában a MATE „Cselekvő Egyetem” koncepcióját mutatta be, amelynek középpontjában a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása és a társadalmi kihívásokra adott válaszok állnak.

 A kétnapos nemzetközi tanácskozáson az európai agrár- és élettudományi egyetemek vezetői - köztük Kovács Zoltán, a MATE Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettese - az élelmezésbiztonság, az élelmiszerrendszerek ellenálló képessége, valamint a felsőoktatási intézmények társadalmi felelősségvállalásának kérdéseit vitatták meg.

A MATE rektora „A hatásorientált egyetem mint intézményi modell” és „miért kell az élettudományi egyetemeknek élen járniuk?” című előadásában hangsúlyozta, hogy az egyetemek sikerét nem kizárólag tudományos eredményeik, hanem azok társadalmi és gazdasági hasznosulása is meghatározza. Ez különösen fontos az agrár- és élettudományok területén, ahol a kutatások közvetlen hatással vannak az élelmiszer-termelésre, a környezetvédelemre és a vidéki térségek fejlődésére.

 A „Cselekvő Egyetem” modellje négy kiemelt területre épül: a hallgatók komplex fejlesztésére, a kutatási tevékenység stratégiai megújítására, az oktatói és kutatói teljesítmény társadalmi hatásának elismerésére, valamint a tudományos eredmények országos szintű hasznosítására.

A rektor példaként említette a MATE 2024-ben elindított Leadership for the Future tehetséggondozó programját, amely a hagyományos képzéseket kiegészítve készíti fel a legkiemelkedőbb hallgatókat a jövő kihívásaira. Bemutatta továbbá a 13 kiemelt kutatócsoportot támogató intézményi programot, valamint az interdiszciplináris kutatási együttműködéseket ösztönző Impact Programot. Kiemelte a Nemzeti Reziliencia Központ szerepét is, amely a tudományos kutatás, a gazdasági szereplők és a szakpolitikai döntéshozatal összekapcsolásával segíti a magyar agrárium alkalmazkodását a klímaváltozáshoz.

Előadása zárásaként az ICA tagegyetemeit közös gondolkodásra és tapasztalatcserére hívta. Javaslata szerint az intézmények sikeres kezdeményezéseiket és a megvalósítás során szerzett tapasztalataikat megosztva közösen alakíthatnának ki egy olyan módszertani keretrendszert, amely az európai felsőoktatás egésze számára iránymutatást adhat.

 

Fotók: USAMV Cluj-Napoca