A femtoszkópia napjai 2026-ban

Éves, sorrendben a 12. konferenciánkat Prof. Dr. Bujdosó Zoltán Campus főigazgató, a MATE oktatási rektorhelyettese nyitotta meg. Mint azt a 2025-ös rendezvényünk sajtóközleményében is hangsúlyoztuk, a femtoszkópia területén kutató magyar fizikusok a PHENIX nevű nagy nemzetközi kísérlet adataira alapozva, közvetett módon megfigyelték, hogy egy különleges részecske, az η’ (éta-vessző) mezon szokatlanul nagy tömege forró és sűrű hadronanyagban lecsökken, hasonlóvá válik részecskecsaládja tagjainak tömegéhez: egy régóta keresett szimmetria helyreállt. Az eredményt a PHENIX kísérlet által mért Lévy típusú Bose-Einstein korrelációs függvények és a magyar kutatók által végzett modellszámítások összevetéséből, közvetett módszerekkel, 15 éves kutatómunka eredményeként kapták, a szakma szigorú szabályai szerint 2024 decemberében közölték és azóta számos nemzetközi konferencián meg is vitatták a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópiai Laboratóriumának kutatói. A témához kapcsolódó legújabb konferencia előadások a 2026-ös, gyöngyösi Femtoszkópia Napok során hangzottak el. Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja előadásában a legújabb, 2026-ban közölt elméleti számolások eredményeit ismertette, melyek szerint, a korábbi várakozásokkal ellentétes módon, az η’ (éta-vessző) mezon tömegének lecsökkenéséhez közel kétszer olyan magas kezdeti hőmérséklet szükséges, mint a szín szabadsági fokok megjelenéséhez, azaz a közel tökéletes kvarkfolyadék kialakulásához. A korábbi elméleti várakozás szerint a tömegcsökkenés a fehér hadronanyagban és nem pedig a színes kvarkanyagban következik be, mivel az η’ (éta-vessző) mezon maga is fehér. A PHENIX kísérlet mérései szerint a RHIC arany-arany ütközéseiben mért kezdeti hőmérséklet elég magas ennek a várakozásoknál kétszerte magasabb hőmérsékleten bekövetkező jelenségnek a megfigyeléséhez is, azaz a kezdeti hőmérséklet eléri a 4 Terakelvin, közel 4 000 000 000 000 fokot is. Ezek az új, 2026-ban közölt elméleti fizikai eredmények célszerű magyarázatot adhatnak arra is, hogy alacsonyabb energiájú nehézion ütközésekben, például a CERN SPS gyorsító kén-ólom ütközéseiben miért nem voltak láthatóak az η’ (éta-vessző) mezon tömegcsökkenésének közvetett jelei. Novák Tamás PhD, a MATE Műszaki Intézet Alkalmazott Informatika tanszékének vezetője a PHENIX Bose-Einstein korrelációs mérések közvetett eredményeit a PHENIX korábbi dilepton spektrumának elemzésével vetette össze, és elemezte az új mérések lehetőségeit ebben a csatornában. Az elemzett dilepton adatokat az elemzés után frissítette és további részletekkel gazdagította a PHENIX kísérlet, ezért azok elemzését tovább kell folytatni, a jelenlegi szép egyezés ellenőrzésére. Szép Zsolt PhD, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének tudományos főmunkatársa előadásában összefoglalta a jelenség, az úgynevezett UA(1) szimmetria helyreállásának és az η’ (éta-vessző) mezon forró és sűrű anyagban való módosulásának elméleti hátterét és modellezési lehetőségeit, rámutatva arra, hogy a közvetett módon megfigyelt tömegcsökkenés a mérési hibákon belül közel van az elméletileg lehetséges legnagyobb tömegcsökkenéshez, és megjelölve a jövőbeli elméleti kutatások lehetséges irányait. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszékének számos fiatal kutatója és BSc, MSc és PhD hallgatója számolt be Monte Carlo szimulációk vizsgálatáról, amelyek a mérések és a szimulációk összehasonlítását célozták, azonban az egyezések és a talált különbözőségek okainak valamint az eredmények módszerfüggésének a megértése további kutatásokat és vizsgálatokat igényel. Ezen a téren jelentős előrelépésre lehet szükség a kísérleti adatok további pontosításában, például a Lökös Sándor (Krakkói Magfizikai Intézet és MATE Műszaki Intézet, Femtoszkópia Laboratórium) által bemutatott részecsketípus függés, valamint a többváltozós Lévy Bose-Einstein korrelációs mérések területén.

Konferenciánk fontos része volt a Bose-Einstein korrelációs mérések, valamint a diffraktív szórás közötti kapcsolat vizsgálata. Roman Pasechnik PhD (Lundi Egyetem, Svédország) beszámolt a Tsallis-féle kiterjesztett termodinamika lehetséges alkalmazásairól a nagyenergiás proton-proton és nehézion-ütközésekben, és a 2027 tavaszára tervezett, Constantino Tsallis brazil professzor tiszteletére szervezett Nobel szimpózium előkészítéséről, valamint Csörgő Tamással, Ster Andrással és Szanyi Istvánnal végzett közös kutatásairól, akik szintén ebben a témakörben tartottak előadást. Egyik legérdekesebb eredmény a CERN LHC ATLAS és TOTEM kísérleti adatainak közös elemzése volt, melynek fő tanulsága az volt, hogy a pontosabb adatok közlése után a korábbi adatelemzéseket újra végre kell hajtani. Eredményeik szerint a kis impulzus átadással járó ATLAS és a nagy impulzus átadással járó TOTEM adatok közös keretekben értelmezhetőek, és pontosítják, egyértelműbbé teszik a korábbi, főleg a TOTEM kísérlet proton-proton adataira támaszkodva kapott Odderon-csere jelét.

Kyoichiro Ozawa, a japán J-PARC gyorsító E-16 kísérletének vezető kutatója beszámolt Japán legnagyobb természettudományos beruházásának, a J-PARC gyorsítónak a hadronfizikai alkalmazásairól, ezen belül az E-16 kísérlet eredményeiről. Ezen kísérletek fő célja az úgynevezett (phi)-mezon közegbeli módosulásának a vizsgálata. A japán KEK E325 kísérlet korábban a (phi)-mezon jelentős közegbeli módosulását figyelte meg proton-szén és proton-réz atommag ütközésekben, ezen eredmények részletes vizsgálata az új kísérletek egyik fontos célja. Az E-16 kísérlet 2025-ben kezdte meg sikeres adatgyűjtését, 2026-ban jelentek meg az első tudományos közleményei és konferencia előadásai. Kyoichiro Ozawa a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratóriumának címzetes egyetemi tanára is, ennek a kapcsolatnak köszönhetjük, hogy elsők között hallhattunk az E-16 kísérlet 2026-ban elért eredményeiről és a KEK E325 kísérlet eredményeinek ellenőrzéséről, melyek egyik fontos eredménye, hogy 99 %-os valószínűséggel az új adatelemzés is kizárta a (phi) mezon közegbeli módosulásának hiányát.

1. ábra: Japán legnagyobb természettudományos beruházásának, a J-PARC projektnek az összefoglaló ábrája K. Ozawa (Tsukuba, Japán) professzor előadásából. A (phi)-mezon közegbeli módosulását a Hadron Kísérleti Csarnok E-16 kísérletében mért adatokon vizsgálják, a következő mérési sorozatra 2026 decemberében kerül sor.
 

2. ábra: Részlet Kyoichiro Ozawa professzor (J-PARC és KEK, Tokai, Japán) előadásából, mely a Progress in Theoretical and Experimental Physics (PTEP) 2026-os számában megjelent cikkre hivatkozva jelzi, hogy a proton-atommag ütközésekben, sűrű maganyagban a (phi) mezon tömege és szélessége is 99 % biztonsággal módosul, a KEK-PS E325 kísérlet adatainak 2026-ban publikált újraelemzése szerint.
 

Az 1. ábra a J-PARC gyorsítókomplexumot, Japán legnagyobb természettudományos beruházásának távlati képét foglalja össze K. Ozawa professzor úr előadása alapján. A 2. ábra a (phi)-mezon közegbeli módosulását taglalja a japán KEK-PS E325 kísérlet adatainak legújabb, Japán vezető kísérleti és elméleti fizikai újságjában, a Progress in Theoretical and Experimental Physics (PTEP) folyóiratban 2026-ban megjelent elemzése szerint. A 3. ábra a konferencia fizikus, tanár és diák résztvevőit mutatja a MATE gyöngyösi Károly Róbert Campusán.

3. ábra: A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanárai és diákjai, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének, a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratóriumának és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontnak fizikus kutatói a MATE gyöngyösi Károly Róbert Campusán, a 2026-ban megrendezett 12. Femtoszkópiai Napok konferenciáján 2026 októberében.
 

 

Konferenciánkon hangsúlyoztuk, hogy a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópiai Laboratóriumának kutatásai nem csupán az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont femtoszkópiai kutatásaihoz kapcsolódnak, hanem keressük modell-független eredményeink és innovációink gyakorlati és ismeretterjesztési alkalmazásait is. A MATE kutatásai közül idén Unger-Plaschek Brigitta PhD, a MATE Agrár- és Élemiszergazdasági Intézetének adjunktusa mutatta be az egészségvédő élelmiszertermékek hihetőségének vizsgálatáról szóló korábbi kutatásainak eredményeit. Lakner Zoltán professzor úr pedig előadásában feltérképezte Közép-Ázsia mezőgazdasági termelési kapacitásait és fejlesztésük lehetőségeit. A tudományos és ismeretterjesztési eredményeink a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziummal való együttműködésen alapulnak. Az ismeretterjesztési szekcióban Varró Sándor professzor úr (ELI Szeged és HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest) a fiatalon elhunyt Györgyi Géza (1930 – 1973) neves elméleti munkásságát méltatva, összemérve Györgyi Géza 1962-ben magyar nyelven publikált eredményeit a 2005-ös Fizikai Nobel-díj alapjául szolgáló, Roy J. Glauber (Harvard, Cambridge, MA, USA) által 1963-ban angol nyelven publikált cikkel. A Berze Nagy János Gimnázium tanárai is meghallgatták Komjáti Nóri Berzés diákelőadását “Aludj rá egyet” címmel, mely a Harvard Egyetemen folytatott és 2023-ban Élettudományi Áttörési Díjjal is elismert kutatásokat foglalt össze. A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziummal folytatott együttműködésünk egyik kerete a 2026-ban immár 19. alkalommal megrendezett nyári Természettudományos Önképzőköri (BerzeTÖK ) táborok, melyeknek az előadásait az interneten is elérhető formában archiváltuk. Erről a témáról Krisztián András Berzés öregdiák, jelenleg BME gépészmérnök hallgató tartott előadást. Itt ismertette a 2005-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Roy J. Glauber (Harvard) 2012-es BerzeTÖK táborban tett látogatásáról készült videofelvételt is, melyet a youtube videocsatornán tettünk közkinccsé. Krisztián András Csörgő Tamással közös előadásában a femtoszkópiai ismeretterjesztés és innováció keretei között azt is bemutatta, hogy miként készíthetünk a 2x2-es Rubik kockából Higgs bozont. Elsőként a konferencia résztvevői vehették kezükbe ezt az új, innovatív természettudományos ismeretterjesztő játékot.

Ster András (HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest) szintén fontos tudománytörténeti előadást tartott, melyben ismertette Vlagyimir Naumovics Gribov (1932-1997) neves orosz elméleti fizikus, a nagyenergiás fizika, és a kvantumtérelmélet nemzetközi hírű kutatója, számos neves szakmai kitüntetés birtokosa, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja szellemi hagyatékának, a Gribov-archívum felépítésének első lépéseit. melyek a kézirat hagyaték beszkennelését és nyilvánosságra hozatalát jelentik. A kézirat hagyatékot V. N. Gribov özvegye, Nyíri Júlia fizikus Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagjának gondozására bízta, a Gribov archívum létrehozásának munkáját pedig a MATE Kiemelt Kutatócsoportok (KKPCs) programja támogatja.

Konferenciánkat Csanád Máté, az Európai Akadémia 2026-ban megválasztott rendes tagja zárta, megismételve az Európai Akadémia 2026 októberi ülésén tartott székfoglaló előadását. Az Európai Akadémiának jelenleg 22 magyar fizikus tagja van, a 2026-os jelölési fordulóban a jelöltek mintegy 25 %-át választották meg, köztük Csanád Mátét, konferenciánk rendszeres szervezőjét, akit 2026 során az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatójává is kineveztek. Eredményeihez szívből gratulálunk és további sok sikert kívánunk!
 

A kiadvány hiteléül:
Csörgő Tamás, az Európai Akadémia tagja (MATE KRC, Gyöngyös és HUN-REN Wigner FK, Budapest)
Kelt Budán és Gyöngyösön, 2026. november 3-án.