Képzések

1. * A mesterképzési szak megnevezése: tájépítészet és kertművészet (Landscape Architecture and Garden Design)

2. * A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

- szakképzettség: okleveles tájépítész-kertművész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Architect and Garden Designer

3. Képzési terület: művészet

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a műszaki képzési területről az építészmérnöki alapképzési szak, a művészet képzési területről az építőművészet alapképzési szak.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja tájépítészek képzése, akik kreatív, formai és vizuális készségekkel és alkotó művészi képességekkel rendelkeznek, felkészültek a települések és a táj arculatának, létesítményeinek, a szabadterek (közparkok, közkertek, történeti kertek, parkok, intézményi és villakertek) funkciójukat szolgáló alakítására, művészi kvalitással bíró megformálására, táj- és kertművészeti alkotások létrehozására, illetve ilyen tervek készítésére és a megvalósulás irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. * A tájépítész-kertművész

a) tudása

Általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet és kertművészet alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról.

Ismeri a tájépítészet hazai és nemzetközi szakterületének multidiszciplináris eszközrendszerét, tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.

Képes a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez és művészeti ágakhoz kapcsolására, a tágabb rendszerben megvalósuló kapcsolat- és hatásrendszer felismerésére.

Ismeri a tájépítészet sajátos kutatási, forrásgyűjtési módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Specializáltan ismeri a tájépítészet és kertművészet főbb elméleteinek, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeit.

Behatóan ismeri a tájépítészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló alapadatokat, anyagokat, technikákat, valamint e tevékenységek végzésének körülményeit.

Ismeri a tájépítészet és kertművészet valamint más művészeti ágak, szakterületek közötti kapcsolódási pontokat.

Beható ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről.

Ismeri és érti a tájépítészet szakterületének jogszabályi környezetét, a tájépítészetre vonatkozó etikai szabályokat és szerzői jogot.

Ismeri a team és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel. Birtokában van a tájépítészeti szakterületen alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

b) képességei

Képes a tájépítészeti és kertművészeti szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.

A tájépítészeti és kertművészeti szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus természet- és társadalomtudományi, valamint művészeti elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.

Alapvető képességei a kreativitás, a fejlett térlátás és formakészség.

Képes az alkotói gyakorlat során új megközelítések, tudatosság és széleskörű átlátás kialakítására.

Alkotó módon képes használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat.

Rendelkezik mindazzal a rutin technikai képességgel - rajzkészség, ábrázolástechnika, előadáskészség - amely lehetővé teszi, hogy önálló művészi elképzeléseit egyéni módon és szakmai biztonsággal valósítsa meg.

Kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik.

Az önállóan vagy más művészeti ágak szereplőivel együttműködésben végzett tevékenysége során hatékony kommunikációra képes.

c) attitűdje

Törekszik arra, hogy alkotó módon vegyen részt önálló tájépítészeti és kertművészeti alkotások létrehozásában.

Aktívan keresi az új ismereteket, módszereket, kreatív, dinamikus megvalósítási lehetőségeket.

Kiforrott kritikai érzékkel viszonyul a tájépítészet stílusirányzataihoz, történeti, valamint kortárs alkotásaihoz.

A saját művészeti tevékenységével kapcsolatos társadalmi igényeket felismeri, azonosítja, azokra reflektál.

Aktívan keresi az együttműködést más művészeti ágak, más szakterületek szereplőivel. Társadalmilag érzékeny és elkötelezett alkotásai témájának megválasztásában és azok létrehozásában.

Motivált az ismeretanyag folytonos bővítésére, az új szakmai eredmények, alkotások megismerésére, az új művészeti és műszaki és lehetőségek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére és alkalmazására.

Nyitott, kezdeményező, empatikus.

Önmagával szemben kritikus és igényes.

Véleményét szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.

Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősséget érez a tájépítészet társadalmi felemelkedésben betöltött szerepének alakulásában.

Az önálló munkavégzésen és felelősségvállaláson túl képes a magas fokú együttműködésre, csapatmunka irányítására, koordinálására, a különböző szakterületeket összefogó (team) munkákban való részvételre, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre.

Saját szakmai, művészeti koncepciót alkot, amelyet önállóan és professzionálisan valósít meg. Összművészeti, illetve multidiszciplináris tevékenységekben is autonóm módon és felelősen tevékenykedik.

Társadalmilag érzékeny és elkötelezett alkotásai célközönségének kiválasztásában és ahhoz történő eljuttatásában.

Felelősséggel vállalja a tervezés és a kutatás etikai elveinek betartását és betartatását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

művészet (kortárs művészet, rajz és vizuális kommunikáció, kertművészeti stúdió, kertművészeti stíluskorszakok, szabadtértervezés és design, történeti kertek, tájak helyreállítása, formázás és modellezés) 45-55 kredit;

műszaki tudomány (településökológia és -fenntarthatóság, építészeti térelmélet és mai irányzatok, települési értékvédelem, urbanisztika, CAD rendszerek alkalmazása, tájvédelem és tájrendezés) 20-30 kredit;

agrártudomány (térkompozíciós növényalkalmazás) 5-10 kredit;

társadalomtudomány (település- és környezetszociológia) 2-5 kredit.

9.2. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a vezető tájépítész irányítása mellett végzett négy hetes tervezőirodai gyakorlat. A hallgatóknak a gyakorlaton objektumtervezési feladatok megoldásában kell közreműködniük.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

természettudomány (növénytan, talajtan, éghajlattan, dendrológia, növényföldrajz) területéről legalább 20 kredit;

műszaki ismeretek (rajz és formatan, ábrázoló geometria, anyagtan, informatika, szerkezettan, építészet) területéről legalább 20 kredit.