Képzések

1. A mesterképzési szak megnevezése: tájépítész mérnöki (Landscape Architecture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles tájépítész mérnök

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Landscape Architect

  3. Képzési terület: agrár

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a földmérő és földrendező mérnöki, a kertészmérnöki, a természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, műszaki képzési területről az építészmérnöki, az építőmérnöki, a környezetmérnöki, a vízügyi üzemeltetési mérnöki, a természettudomány képzési területről a földrajz, a környezettan alapképzési szak.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit

az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 581/0731

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A képzés célja tájépítész mérnökök képzése, akik alapul véve hazánk természeti erőforrásait, természeti és kulturális örökségeit, valamint ismerve azok táji, települési differenciáltságát képesek a fenntartható fejlődés és az élhetőség követelményeinek megfelelő fejlesztésekre és tervezésre a szabadtér építészeti objektumok, települések, térségek szintjén is. Akik felismerik a más tudományterületekkel (műszaki tudományok, természettudományok, társadalomtudományok, gazdaságtudományok és művészetek) való kapcsolódásokat, kölcsönhatásokat; szükség szerint új kapcsolódásokat alakítanak ki. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  8.1.1. A tájépítész mérnök

  a) tudása

Ismeri a tájépítészet hazai és nemzetközi szakterületének multidiszciplináris eszközrendszerét, tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.

Széleskörű általános műveltséggel rendelkezik, ismeri a tájváltozások társadalmi, kulturális és ökológiai összefüggéseit, ismeri a fenntarthatóság, az élhetőség időszerű követelményeit és alkotó módon alkalmazza a tervezés során.

Érti a műszaki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát.

A tájépítészet a vele szorosan összefüggő tervezési területek (műszaki szakterület, területi és településtervezés és -fejlesztés) részletes ismeretének birtokában felismeri a tervezési rendszer hatékonyságát, az egymásra épülését biztosító tényezőket.

Ismeri és érti a tájépítészet szakterületének jogszabályi környezetét, a fennálló összefüggéseket.

Ismeri tájépítészet sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Ismeri a tájépítészet szakmai komplexitásából, a képzés unikális jellegéből és a közérdek hosszú távú érvényesítésére törekvő szemléletéből származó átfogó és speciális viszonyokat.

Ismeri a team- és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel.

Birtokában van a tájépítészeti szakterületen alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

  b) képességei

Értő, elemző módon követi a tájépítészet meghatározó hazai és nemzetközi szakirodalmát.

A tájépítészeti szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.

Képes a tájépítészeti, műszaki, ökológiai szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, a megoldások egészségtudatos megfogalmazására.

Aktív résztvevő a tájépítészeti kutatási, fejlesztési projektekben, alkotó résztvevő a tájépítészeti tervezési projektekben.

Képes korszerű informatikai eszközök és programok alkalmazására a tájépítészeti tervezés és kutatás területén, továbbá szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.

Képes arra, hogy a tájépítészet szakterületén anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven publikációs tevékenységet folytasson.

Képes tevékenységének környezet- és egészségtudatos módon való megszervezésére, végzésére, különböző munkái révén a társadalom szellemi, lelki, fizikai egészségének fejlesztésére.

  c) attitűdje

Hivatástudata tükrözi azt a szakmai identitást, ami a tájépítész szakterület kiemelkedő közösségi szerepét jelenti.

Folyamatos önképzésre törekszik, annak érdekében, hogy ismeretei szintetizálására nem csak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is képes legyen.

Nyitott és fogékony a korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.

Nyitott, kezdeményező, empatikus. Önmagával szemben kritikus és igényes.

Fontos számára a tudományos kutatás és a műszaki tervezés etikai szabályainak és normarendszerének betartása.

Véleményét szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.

Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak.

  d) autonómiája és felelőssége

Nagyfokú önállósággal rendelkezik a tájépítészeti és településtervezési szakági tervezési feladatok megoldásában. Mindezekért a jogszabályban előírt gyakorlati éveiben korlátozott, a gyakorlat megszerzése után teljeskörű felelősséget vállal.

Felelősséget érez a tájépítészet társadalmi felemelkedésben betöltött szerepének alakulásában.

Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket, vállalja döntéseinek következményeit.

Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet a szakmai és társadalmi együttműködések kialakításában.

Egyenrangú partner a szakmai és szakterületek közötti kooperációban.

Felelősséggel vállalja a tervezés és a kutatás etikai elveinek betartását és betartatását.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

műszaki tudomány (települési környezetvédelem, kortárs építészet, városépítészet, út- és közműtervezés) 6-10 kredit;

természettudomány és agrártudomány (tájökológia, élőhelyismeretek, növényalkalmazás, vidékfejlesztés) 6-10 kredit;

társadalom- és gazdaságtudomány (szociológia, közigazgatási és jogi ismeretek) 4-8 kredit;

művészet (szabadkézi rajz és tervezésgrafika, digitális tervezési technikák) 6-8 kredit;

szakmai törzsanyag (településtervezés, zöldhálózat és zöldfelületi rendszer, kert- és szabadtérépítészet, települési és táji örökségvédelem, tájtervezés, területrendezés és területfejlesztés, releváns egészséggel kapcsolatos ismeretek) 42-58 kredit;

választható szakspecifikus ismeretek (szabadtértervezés és design, tájterhelhetőség, tájrehabilitáció, kertművészeti stíluskorszakok, turisztika, zöldfelület gazdálkodás, kertépítészeti növényalkalmazás, tájmodellezés, tervezésgrafika) 8-12 kredit.

  9.2. A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott négy hét időtartamú, önállóan teljesítendő, intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlat, amelynek kreditértéke 5 kredit. A szakmai gyakorlat tervezési, táj- és kertépítész, építész, területrendezési vagy településtervezési tervezési jogosultsággal rendelkező mérnököt vagy szakértőt foglalkoztató tervező, fejlesztő vagy program irodában végezhető gyakorlat.

  9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma a

természettudományos alapismeretek (matematika, informatika, ábrázoló geometria és rajz, környezettan, növénytan, Magyarország tájföldrajza, dendrológia) területéről 10 kredit;

gazdasági és humán alapismeretek (mikro- és makroökonómia, vállalkozási ismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, kommunikáció, filozófia) területéről 10 kredit;

tájépítészeti szakmai ismeretek (táj-, település és kertépítészet történet, építészet, geodézia és tereprendezés, út- és közműépítés, táj-, kert- és szabadtérépítés, természetvédelem, tájrendezés, térinformatika, környezetvédelem, EU-agrárpolitika település- és zöldfelület-gazdálkodás) területéről 40 kredit.

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 40 kredittel rendelkezzen.

  A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.