Képzések

1. A mesterképzési szak megnevezése: szőlész-borász mérnöki (Viticulture and Oenology Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles szőlész-borász mérnök

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Viticulture and Oenology Engineer

  3. Képzési terület: agrár

  4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

  4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az élelmiszermérnöki, a kertészmérnöki, a szőlész-borász mérnöki alapképzési szak.

  4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a mezőgazdasági mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a műszaki képzési területről a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki, a biomérnöki, a természettudomány képzési területen a biológia, kémia alapképzési szak.

  4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

  5. A képzési idő félévekben: 4 félév

  6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit

az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811

  8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

  A szak célja okleveles szőlész-borász mérnökök képzése, akik tisztában vannak a szakmájukat megalapozó interdiszciplináris alaptudományi (természettudományi és társadalomtudományi) ismeretkörökkel, ismerik a szőlő-bor ágazat, a borpiac jellemzőit, innovatív és naprakész eredményeit, a szakágazat évezredes hagyományait, befogadják e szakterület magyar kultúráját, európai, nemzetközi szemléletét, és készség szintjén használják a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szőlő-bor ágazat működésének alapelveiben. Képesek e speciális szakterületen szerzett tudásuk nemzetközi körben történő művelésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  8.1.1. A szőlész-borász mérnök

  a) tudása

Ismeri a mezőgazdasági termelés és a természeti erőforrások közötti sajátos viszonyt, ezen belül a szőlőtermesztés és bortermelés speciális erőforrásait.

Átlátja az agrárgazdaság és ezen belül a szőlő és borágazat szereplői nemzetgazdaságban betöltött szerepét, a termékpályák szereplőinek kapcsolati viszonyait.

Tisztában van a termelőüzemekben, intézményekben, szakmai szervezetekben zajló hatékony munkavégzés ismereti hátterével.

Biztos tudással rendelkezik a szőlészetet és borászatot megalapozó természettudományi területekről, ismeri azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket.

Ismeri a szőlőtermesztés és bortermelés kultúrájának hagyományait, hatásait az emberi intellektusra, a borfogyasztás kultúrákon átívelő, kultúrateremtő szerepét.

Részletesen ismeri a szőlő- és bortermelés gyakorlatban használt eszközeit és módszereit, tisztában van ezek jogi szabályozásával.

Részletesen ismeri – hazai és nemzetközi relációban egyaránt – a szőlészeti és borászati szakma tevékenység-rendszerének tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.

Birtokában van a szőlész-borász szakmában alkalmazható általános és speciális vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

Ismeri és érti a szőlészet és borászat működésének jogszabályi környezetét, a fennálló összefüggéseket.

Ismeri a szőlészet és borászat területén végzett vezetési feladatok különböző szintjeit, értékelésének módszereit, valamint a konfliktuskezelési technikákat.

Ismeri a szőlészet és borászat területén, magas szinten alkalmazható team- és projektmunka sajátosságait és rendelkezik az ehhez szükséges vezetői ismeretekkel.

Felismeri a gazdasági rendszere működésének hatékonyságát korlátozó tényezőket.

Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét a szőlő és borágazatban.

Ismeri a szőlészet és borászat sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Birtokában van a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereinek és eszközeinek.

Ismeri a szőlészet és a borászat alaptudományi beágyazottságának interdiszciplináris (biológiai, műszaki, gazdasági és kereskedelmi) alapjait.

Tisztában van a szőlészeti ágazat naprakész, hangsúlyosan európai szemléletű szakmai ismeretanyagával.

Naprakész ismeretekkel rendelkezik az általános és szakmaspecifikus borászati területek hangsúlyosan európai szemléletű szakmai ismeretanyagáról.

Ismeri a szakágazati technológiák (szőlőtermesztés, borászat) aktuális újdonságait.

Naprakész ismeretekkel rendelkezik a korszerű finomanalitikai módszerek alkalmazásának területén.

Tisztában van az innovatív borkészítési és -kezelési technológiák elméleti alapjaival.

Ismeri a borászati jelentőségű mikroorganizmusok genetika, élettani és ökológiai jellemzőit, a borászati fermentációk irányítását, az érzékszervi bírálatok (borminősítés) nemzetközileg elfogadott gyakorlatát.

Átlátja a termőhely- (terroir) ismeret összefüggéseit.

Birtokában van a szőlő növényvédelmére, kártevőire és korokozóira vonatkozó ismereteknek.

Tisztában van a birtoktervezés szőlőültetvény-létesítéstől a palackozóüzem tervezéséig terjedő komplex, a szőlészeti-borászati, környezetvédelmi-tájtervezési, technikai-technológiai, műszaki és ökonómiai ismeretanyagával.

Ismeri a bormarketing sajátos eszközeit és megvalósításának módját.

Ismeri a projektek irányításának és a szőlészeti termelési rendszerek ökonómia analízisének szükséges eszközeit.

Ismeri tevékenységének az élelmiszerlánc-biztonságra és emberi egészségre gyakorolt hatásait, valamint birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható olyan korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, amelyek alkalmassá teszik egészséget támogató munkaszervezés kialakítására.

  b) képességei

Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az agrárgazdasághoz, különösen a szőlő és bor ágazathoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai, valamint társadalmi események területe vonatkozásában.

Értő, elemző módon tudja követni a szőlészet és borászat meghatározó hazai és nemzetközi szakirodalmát. Képes az ezekből szerzett ismeretei szintetizálására, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.

Képes a szőlészeti és borászati tevékenységével kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.

Képes team felállítására illetve projekt kidolgozására, önálló irányítására, melynek során képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására a természettudományi, környezet- és természetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével.

Képes a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére a szőlő és bor ágazat területén.

Képes a szőlészeti és borászati problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásukhoz szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.

Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.

Képes önálló kutatási tevékenységre és kreatív részvételre fejlesztési feladatokban, kutatóintézeti és szakigazgatási tevékenységben.

Aktív résztvevő kutatási, fejlesztési projektekben.

Az irányított szervezet munkáját (tevékenységét), gyakorlati problémáit tudományos igényességgel és megfelelő módszerekkel elemzi.

Képes a szőlészet és borászat területén magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.

A szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait ismeri, feldolgozza, értelmezi és munkája során ezeket alkalmazza.

Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.

Képes megfelelően alkalmazni a szőlő- és bortermelés gyakorlatban használt eszközeit és módszereit, képes azokat különböző összetettségű, illetve különböző kiszámíthatóságú szakmai problémahelyzetekben hatékonyan alkalmazni.

Képes az ágazat vállalatainak és szervezeteinek hazai, európai és nemzetközi szintű irányítására.

Képes szaktanácsadói és tervezési feladatok ellátására.

Képes mérnöki feladatok ellátására az irányító, ellenőrző és felügyelő hatóságoknál.

Képes az ágazati tevékenység során a szőlészeti-borászati, a környezetvédelmi-tájtervezési, a technikai-technológiai, a műszaki és ökonómiai szemlélet alkalmazására.

Képes az egészség- és környezettudatos technológiák alkalmazására és hulladékkezelésre.

  c) attitűdje

Szakmai hozzáállását alapvetően meghatározza a szőlő és a bor szeretete.

Magas szintű általános és szakmai műveltséggel rendelkezik.

Felismeri és érti a fenntartható mezőgazdasági termelés szükségességét.

A szőlőtermelés terület- és vidékfejlesztésben betöltött szerepe meghatározza az ágazatban végzett munkáját.

Kritikusan közelít a szőlészethez és borászathoz kapcsolódó tudományos munkákhoz.

Megközelítési módját magas szintű információfeldolgozási és vitakészség jellemzi.

Fejlesztői és tervezői szemlélettel, kreativitással rendelkezik.

Jó koordinációs képességgel bír. Csapatmunkára való hajlandóság jellemzi.

Alkalmazkodó és fejlődési készség jellemzi, hatékonyan szervezi saját önképzését.

Motivált szakmai ismeretanyagának folyamatos bővítésében, az új ismeretek alkalmazásában.

Magas szintű információ-felhasználási és -elemző képesség jellemzi.

Elkötelezett a környezetvédelmi előírások betartatása mellett.

A mérnöki munka során előnyben részesíti az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldásokat.

  d) autonómiája és felelőssége

Önállóan képes összeállítani és végrehajtani saját munkatervét és munkaprogramját.

Szakmai felelősségtudat, etikus magatartás, környezettudatosság jellemzi.

Nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében. Mindezekért felelősséget vállal.

Önálló döntésekre képes, vállalja döntéseinek következményeit, egyenrangú partner a szakmai és szakterületek közötti kooperációban.

Képes saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.

Gazdasági tevékenységei, a kutatás illetve a döntések során a társadalmi felelősségvállalása, a társadalmi értékek képviselete jellemzi.

  9. A mesterképzés jellemzői

  9.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a szőlész-borász szakma interdiszciplináris alapozó tudományterületei

  (molekuláris biológia-genetika, gazdasági, vállalkozásszervezési és jogi ismeretek; létesítménytervezési és tájtervezési alapismeretek, üzemtan, bormarketing, termék és projekt menedzsment, szakmai idegen nyelv, filozófia, etika, szervezet- és munkapszichológia, kutatásmódszertan) 22-28 kredit;

szőlészeti diszciplinák

  (szőlőnemesítés és -genetika, szőlő-bor kultúrtörténet, szőlőélettan és határterületei, tápanyag-gazdálkodás, fajtaértékelés, a világ borvidékei, minőségi szőlőtermesztés, termelésfejlesztés, gépesítéskorszerűsítés) 21-24 kredit;

borászati diszciplinák

  (a borászati kémia és mikrobiológia, szőlőfeldolgozás, a borkezelés klasszikus elvei és gyakorlata, szőlőfeldolgozás a világ különböző borvidékein, innovatív borkészítési irányzatok és technikák, boranalitika, borok érzékszervi bírálata) 21-24 kredit;

választható szakspecifikus ismeretek 12-20 kredit

  a szakképzettséghez szükséges követelmények a következő három specializáció közül két specializáció választásával teljesíthetők:

borbírálói szakmai ismeretek (nemzetközi szintű borismeretek, borbírálat);

szőlő technológiai-növényvédelmi szakmai ismeretek (innovatív technológiák, integrált növényvédelem, vegyszerhasználat, biokultúra);

birtokgazda, birtoktervezés szakmai ismeretek (birtoktervezés, tájtervezés, szőlőültetvény létesítése, működtetése, palackozóüzem tervezése, pályázatírás, kisvállalkozás fejlesztési politika, vállakozásmenedzsment).

  9.2. A szakmai gyakorlat követelményei

  A szakmai gyakorlat a szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozó termelési egységekben, valamint – azonos arányban – a szőlő- és borágazat szakigazgatásában, kutatását végző hivatalokban, intézetekben, egyetemi tanszékeken vagy a borértékesítési tevékenységet végző gazdasági szervezeteknél végzett gyakorlat, amelynek időtartama összesen legalább négy hét.

  9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

  Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 84 kredit a következő területekről:

természettudományi, gazdasági és társadalomtudományi (fizika, kémia, matematika, általános mikrobiológia, marketing, informatika stb.) ismeretkörökből legalább 20 kredit;

szakmai alapozó ismeretekből (szőlőtermesztés, borászat, növénytan, biokémia, növényélettan, műszaki ismeretek, növénytermesztési ismeretek, állattan, élelmiszer-mikrobiológia és -higiénia, élelmiszer-ipari alapműveletek) legalább 40 kredit.

  A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.