Képzések

Képzési információk

Képzési és kimeneti követelmények

1. A mesterképzési szak megnevezése: gyermekkultúra (Culture of Early Childhood)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

• végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
• szakképzettség: okleveles gyermekkultúra szakos szakember
• a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Educator in Early Childhood Culture Studies
• választható specializációk: gyermekkultúra az iskoláskor előtt, gyermekkultúra az első iskolaévekben

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: pedagógusképzés képzési terület alapképzési szakjai

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

• a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
• a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
• az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit;
• a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142/0188

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák:

A gyermekkultúra szakos szakember átfogóan alkalmazza és kutatja a kultúra és a nevelés összefüggő rendszerét a nevelési, a tanulási folyamatok tekintetében, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, nemzeti identitásra és a különböző szociokulturális környezetben élő gyerekek kulturális kötődéseire. Az intézményes nevelés első szakaszaiban és a közművelődés színterein a nevelési környezet valamennyi szereplőjével együttműködve támogatja a gyermekek fejlődését a kultúra értékeinek tevékeny elsajátítása során. Felkészült tanulmányai doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A gyermekkultúra szakos szakember

a) tudása

• Ismeri a kora gyermekkori nevelés társadalmi jelentőségét.
• Alapvető ismeretekkel rendelkezik a kultúra és a nevelés korszerű elméleteiről, azok rendszerként való értelmezéséről.
• Ismeri a gyermekkultúra értelmezésének főbb elméleteit, a kultúrák kölcsönös kapcsolatát.
• Ismeri a gyermekkultúra jelentőségét a kora gyermekkori személyiség- és közösségfejlesztésben, a nemzeti, kulturális identitás formálódásában.
• Alapvető ismeretekkel rendelkezik a gyermekek és közösségeik, családjaik szociokulturális kötődésének, fejlődésük támogatásának megfelelő nevelési eljárásairól, pedagógiai gyakorlatukról.
• Ismeri a gyermekkultúra területeinek érzelmi nevelést és élményalapú tanulást szolgáló lehetőségeit a kora gyermekkorban.
• Ismeri azokat a nemzetközi és hazai kutatásokat, amelyek a gyermek kulturális tevékenységének komplex képességfejlesztő hatásait vizsgálják a gyermekjáték, az ének, a zene, a tánc, a vizuális kultúra, továbbá a gyermekszínjáték, a drámajáték, a fotó, a film, a televíziózás, a rádiózás, az internet kultúrája, valamint az óvodai és iskolai ünnepek, az óvoda kultúrája, az iskola kultúrája területén.
• Ismeri a kora gyermekkori kulturális tevékenységek, színterek, személyiség- és közösségfejlesztés pedagógiai fókuszú kutatásának módszereit.

b) képességei

• A gyermekkultúra eszköztárát képes az érzelmi nevelés, az élményalapú gyermeki tanulás folyamatainak szolgálatába állítani.
• Felkészült a gyermekkultúra és a nevelés hazai és nemzetközi eredményeinek kritikai értelmezésére.
• Képes a helyi társadalmi sajátosságoknak, hagyományoknak, a gyermekintézmények nevelési céljainak megfelelő kulturális programok tervezésére, koordinálására, megvalósítására, intézményük nevelési gyakorlatának megújítására.
• Képes szakértőként részt venni a gyermekkultúra és a nevelés összefüggéseit, a kultúra tevékeny művelésének a gyermeki fejlődésben játszott szerepét elemző kutatásokban.

c) attitűdje

• Tiszteli és ápolja a nemzeti hagyományokat.
• Pedagógiai és kutatói tevékenysége célja a gyermeki személyiség sokoldalú fejlődésének szolgálata.
• Képviseli az emberi jogok tiszteletét, a családi, a nemzetiségi, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megbecsülését.
• Elkötelezett a különböző szociokulturális kötődésű gyerekek inkluzív közösségi nevelése iránt.
• Nyitott az együttműködésre, közös innovációk fejlesztésére és megvalósítására.
• Elfogadja és hasznosítja munkája szakszerű bírálatát.

d) autonómiája és felelőssége

• A köznevelés intézményeiben és a gyermekkultúrát támogató művelődési színtereken tevékenységét önállóan tervezi.
• Tevékenysége feltételeit lehetőségei keretei között önállóan biztosítja.
• Feladatait terveinek, szakmai meggyőződésének megfelelően, a körülményekhez alkalmazkodva, következetesen hajtja végre.
• A gyerekekért folytatott munkáját felelősségtudat jellemzi.
• Tevékenységét az egyetemes értékek, a szakmai etika elvei által meghatározott felelősséggel végzi.

9. A mesterképzés jellemzői:

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

• neveléstudomány (a gyermekkultúra és a kora gyermekkori nevelés és összefüggésrendszere, kutatásának módszertana), pszichológia (a kora gyermekkori fejlődés kutatásának új irányai, adekvát módszerei) 12-14 kredit;
• társadalomtudomány (gyermekfilozófia, művelődésfilozófia - a kora gyermekkor és a digitális világ, környezetkultúra) 8-10 kredit;
• kultúraelmélet (a gyermekkultúra értelmezési keretei, helye az esztétikai, művészetpszichológiai, kulturális antropológiai elméletek rendszerében) 8-10 kredit;
• a gyermekkultúra közvetítésének területei (a szabadidő és a játék pedagógiája, ének-zene, mozgás- és táncművészet, irodalom, drámapedagógia, bábművészet, vizuális művészetek, médiapedagógia, természet és művészet) 30-33 kredit.

9.1.2. Választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációk, amelynek kreditaránya 30-35 kredit:

a) gyermekkultúra az iskoláskor előtt specializáció:

• a gyermekkultúra kutatása és gyakorlata: a kultúra értékei iránti fogékonyság megalapozása és a kreatív gyermeki tevékenység a személyiségfejlődés szolgálatában; játék, ének-zene-mozgás-ritmus, báb és dráma, vizuális alkotások - az első hat életévben;
• a gyermekkultúra nevelési színterei: bölcsőde, óvoda, művelődési ház, a természeti és az épített környezet mint élmények forrása és közege, további meghatározó közösségi művelődési terek: bábszínház, játszóház, játékgyűjtemények;

b) gyermekkultúra az első iskolaévekben specializáció:

• a gyermekkultúra kutatása és gyakorlata: a kultúra értékeihez való kreatív viszony formálása a személyiségfejlődés szolgálatában: játék, ének-zene-ritmus, tánc- és mozgásművészet, báb és dráma, a vizuális alkotások, a hagyományos és a digitális kultúra - kisiskoláskorban;
• a gyermekkultúra nevelési színterei: iskola, könyvtár, a természeti és az épített környezet mint élmények forrása és közege, további meghatározó közösségi művelődési terek: múzeum, gyermekszínház, művelődési ház.

9.2. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a köznevelés, a közművelődés, a gyermekkultúra intézményeiben, különböző színterein végzett terepmunka, a két specializációnak megfelelően, vezetőpedagógus irányítása mellett folytatott egyéni szakmai gyakorlat, melynek időtartama legalább 60 óra, 10 kredit.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma az alapképzésben szerzett 50 kredit a neveléstudomány, a társadalomtudomány, a kultúraelmélet 9.1.1. pont szerinti területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.