Képzések

Képzési információk

Képzési és kimeneti követelmények

1. A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Science and Technology Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

• végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
• szakképzettség: okleveles élelmiszermérnök
• a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Science and Technology Engineer
• választható specializációk: élelmiszer-biotechnológia, élelmiszeripari folyamattervezés, élelmiszergazdasági termékkezelés és logisztika, élelmiszertechnológia és termékfejlesztés, borászat és borgazdálkodás

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az élelmiszermérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a mezőgazdasági mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, műszaki képzési területről a biomérnöki, a vegyészmérnöki és a környezetmérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

• a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
• a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 25 kredit
• az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
• a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 541/0721

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja élelmiszermérnökök képzése, akik az élelmiszer-tudományi területen a szakmájuk iránt elkötelezett szakemberek, rendelkeznek a megfelelő tanulási eredményekkel, ismerik és alkalmazzák a szakterület legújabb tudományos eredményeit, tájékozottak a természettudományi és műszaki tudományi területeken. Képesek megszerzett szakmai tudásuk alkotó alkalmazására a különböző élelmiszeripari ágazatokban. A megszerzett élelmiszer-tudományi és ezzel összefüggő élelmiszerlánc komplex ismeretének birtokában képesek a teljes élelmiszeripari vertikumban rendszerszemléletű munka szervezésére és irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az élelmiszermérnök

a) tudása

• Részletekbe menően és rendszer szinten ismeri az élelmiszer előállítás általános és specifikus jellemzőit, összefüggéseit, határait, élelmiszerlánc-biztonsági összefüggéseit, jogszabályi környezetét, a legfontosabb fejlődési irányait, elméleteit, az ezeket felépítő terminológiát és az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia kapcsolódását a rokon szakterületekhez.
• Komplex módon ismeri és elemzi az élelmiszer-ipari nyersanyagokban az élelmiszer előállítás és élelmiszer forgalmazás során lejátszódó változásokat.
• Érti és ismeri a hagyományos és újszerű élelmiszer feldolgozási technológiákat, képes a termékfejlesztés során új összetételű élelmiszerek létrehozására.
• Ismeri az emberi jólét és az élelmiszeripar kapcsolatát, az élelmiszeripar kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét, hagyományait, a releváns egészségvédelmi vonatkozásokat, az élelmiszerlánc-biztonságot és az élelmiszer minőséget, valamint az emberi egészséget veszélyeztető tényezőket a teljes élelmiszerlánc folyamatában.
• Részletesen ismeri és alkalmazza a teljes élelmiszerláncban használatos eszközöket és módszereket, tisztában van ezek jogi szabályozásával.
• Ismeri a gazdaság, a társadalom és az élelmiszerlánc viszonyát.
• Ismeri és érti az élelmiszerlánc jogszabályi környezetét, a fennálló összefüggéseket.
• Birtokában van az élelmiszerlánc egészében alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek, konfliktuskezelési technikáknak, team és projektmunka sajátosságainak.
• Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az élelmiszerláncban, van rálátása az Európai Unió, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, a fennálló kölcsönhatásokra.
• Ismeri az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
• Jól ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit, eszközeit.
• Ismeri, érti az élelmiszer előállítás egészére vonatkozó speciális szókincset, magyar és legalább egy idegen nyelven egyaránt.

b) képességei

• Tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói szemlélettel végzi az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, a tudomány eszköztárával képes feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
• Képes az élelmiszertudomány szakterületén a korszerű gyakorlati módszerek és megoldások, valamint a fontosabb kutatási irányok és metodikák alkalmazására.
• Az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia egyes résztémáiról önálló, szaktudományos témájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
• Az élelmiszerlánc szemlélettel kapcsolatban képes szakmailag megalapozott saját álláspont kialakítására és annak vitában való megvédésére általános gazdaságpolitikai, társadalmi, valamint speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.
• Képes ismeretei szintetizálására, önképzése hatékony megszervezésére, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.
• Képes az élelmiszeripari vertikumban és a kapcsolódó területeken vezetési feladatok ellátására, önálló irányítására, team vagy projekt kialakítására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
• Képes az élelmiszeripari folyamatok koordinációjára, az élelmiszerláncra vonatkozó elemzéseit képes ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.
• Képes részt venni kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozásában és menedzselésében.
• Magas szinten használja az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia szakterületek ismeretközvetítési technikáit, értő, elemző módon követi és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait.
• Képes az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén.
• Képes szakterületén magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
• Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.

c) attitűdje

• Elkötelezett az élelmiszermérnöki szakma és az emberi egészség értékei iránt, ismeri és vállalja annak alapvető értékeit és normáit, törekszik azok kritikai értelmezésére és fejlesztésére, a problémák szakmai alapokon történő megoldására.
• Nyitott, motivált és fogékony a korszerű és innovatív élelmiszeripari eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
• Nyitott az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia paradigmaváltozásaira.
• Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő módszerek és eszközök alkalmazására.
• Elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt, mely során jogkövető magatartás jellemzi.
• Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
• Önmagával szemben is kritikus és igényes, törekszik arra, hogy az élelmiszertudomány és élelmiszer technológia legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
• Véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá.
• Csoportmunka során megfelelő alkalmazkodóképesség, tolerancia és kooperatív magatartás jellemzi.
• Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása, valamint az egyén és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítése.

d) autonómiája és felelőssége

• Nagyfokú önállósággal rendelkezik az átfogó és speciális élelmiszeripari szakmai kérdések felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában.
• Nagyfokú önállósággal tervez és irányít élelmiszeripari folyamatokat.
• Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek biztonságával kapcsolatban.
• Egyenrangú partnerként vesz részt kutatás-fejlesztési feladatok megoldásában.
• Felelősséggel tárja fel a szakterületi kapcsolódásokat, vállalja és viseli tevékenységének más szakterületeket érintő következményeit.
• Döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
• Projektcsoportban autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
• Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket, vállalja döntéseinek következményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

• az élelmiszer-tudományi ismeretek interdiszciplináris alaptudományi beágyazottságát megteremtő, a mesterfokozathoz szükséges természettudományi ismeretek (élelmiszer-kolloidika és reológia, mikrobiológiai biztonság és minőség, táplálkozástudomány, élelmiszer enzimológia) 7-12 kredit;
• az élelmiszer-mérnöki szemléletet megvalósító korszerű műszaki, módszertani ismeretek (méréselmélet és kísérlettervezés, műszeres analízis, élelmiszeripari transzportfolyamatok) 8-12 kredit;
• az élelmiszer-mérnöki szemléletet megvalósító korszerű technológiai innovációs ismeretek (élelmiszer-technológia és termékfejlesztés, csomagolási ismeretek, üzemtelepítés, környezet-, víz- és energiagazdálkodás) 7-12 kredit;
• gazdasági és humán ismeretek (vezetési és kommunikációs ismeretek, élelmiszer-ökonómia és -marketing, élelmiszer-ipari folyamatirányítás, élelmiszergazdasági innováció) 10-14 kredit;
• élelmiszerlánc szemléletet kialakító ismeretkörök (élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés, minőségirányítás és élelmiszerbiztonság, élelmiszerlánc-biztonság) 3-6 kredit.

9.1.2. Az ágazati területeknek megfelelő, a képző felsőoktatási intézmények által ajánlható specializációk kreditaránya 33-42 kredit.

A választható specializációk és azok szakterületei

a) élelmiszer-biotechnológia specializáció: mikrobiális genetika, molekuláris biológia, biomérnöki műveletek, bioreaktorok és rögzített sejtek, alkoholos erjedési folyamatok, fermentált és funkcionális élelmiszerek, fehérjemérnökség;

b) élelmiszeripari folyamattervezés specializáció: számítógépes adatfeldolgozás, rendszertervezés, mérésértékelés, élelmiszer-ipari folyamatszabályozás, optimálási módszerek, környezetvédelem;

c) élelmiszergazdasági termékkezelés és logisztika specializáció: élelmiszeripari alapanyagok előkezelése, tárolása, beszállításszervezés és áruismeret, készlet- és raktárgazdálkodás, élelmiszer-szállítási technológiák és rendszerek, csomagolási rendszerek, termékforgalmazás pénzügytana;

d) élelmiszertechnológia és termékfejlesztés specializáció: élelmiszeripari alapanyagok előkezelése és tárolása, élelmiszeripari technológiák és termékfejlesztés (tartósítóipari, állatitermék-, gabona-, édes- és zsiradékipari technológiák, különleges eljárások), adalékanyagok technológiai funkciói, feldolgozás-technológiák tervezése, érzékszervi minősítés, szellemei tulajdon- és iparjogvédelem;

e) borászat és borgazdálkodás specializáció: szőlőtermesztési alapok, szőlőfajta és termőhely ismeret, borászati technológiák, borászati kémia és analitika, borászati mikrobiológia, nemzetközi és magyar borjog, bormarketing, borkereskedelem, érzékszervi minősítés.

9.2. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú gyakorlat.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 80 kredit az alábbi területekről:

• természettudományos ismeretek legalább 30 kredit (ezen belül matematika, informatika, fizika ismeretekből legalább 10 kredit, kémia és biológia ismeretekből legalább 10 kredit, mikrobiológia és biokémia ismeretekből legalább 10 kredit);
• gazdaság- és társadalomtudományi ismeretek legalább 10 kredit;
• szakmai ismeretek legalább 40 kredit (biokémia, élelmiszerkémia, fizikai kémia, analitika, minőség és biztonság, műszaki ismeretek, élelmiszertechnológiai ismeretek, alapanyag-ismeret).

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.