Hírek

​​​​​​A Galambosi Rizskísérleti Telep szakemberei az elmúlt időszakban kiemelt hangsúlyt fektettek a rizs árasztás nélküli termesztéstechnológiájának fejlesztésére, hogy a termesztés ne korlátozódjon a speciális terepviszonyokat és rendkívüli mennyiségű vizet igénylő árasztásos körülmények közé. Normál esetben 1 kg fehér rizs előállításához 5000 l vízre van szükség, árasztás nélküli technológiával viszont ez a mennyiség legalább 50 százalékkal csökkenthető.

A technológia révén ráadásul nemcsak a termesztés vízigénye csökkenthető, hanem a sekély, mocsaras körülmények között egyébként nagy mennyiségben felszabaduló metán kibocsátása is. Ez a klímaváltozást nagyban befolyásoló hatás Magyarországon nem meghatározó, világszinten azonban jelentős problémának számít.

„Elsősorban a növények genetikai háttere felől közelítjük meg ezt a feladatot, ami azt jelenti, hogy hazai és nemzetközi partnereinkkel a rizs szárazság- és hidegtűrésének fokozásán dolgozunk. Ennek eredményeként az elmúlt években két új rizsfajta is született a kezeink között. Az egyik az SZV Szellő, ami egy rendkívül hosszú szemű fajta, nagyon jó főzési tulajdonságokkal, a másik pedig az SZV Tünde, amely a mi körülményeink között is kiemelkedő, akár 10 tonna/hektáros termésre képes” – hangsúlyozza Jancsó Mihály, a MATE Környezettudományi Intézetéhez tartozó kísérleti telep tudományos munkatársa.

 

A napi munkába a precíziós eszközöket, így a drónokat is bevonják, melyek révén még hatékonyabb eredmények érhetők el. Az agráriumban egyre népszerűbb eszközzel egyfelől a növényállomány egységességét és tápanyagellátottságát vizsgálják, másfelől pedig különböző anyagokat, növényvédőszereket juttatnak ki a területre. Utóbbi a rizs esetében azért kiemelten fontos, mert a növények a termesztési időszak nagy részében árasztott körülmények között vízben állnak, amelyben bármilyen más kisebb-nagyobb gép jelentős taposási kárt okozna.

„A rizs a nemzetközi kapcsolatok terén is egy jó hívószó. És mivel Magyarország a mai napig a rizstermesztés északi határának számít Európában, területeink tulajdonképpen egy nagy nyitott szántóföldi laboratóriumként is értelmezhetők” – mutat rá a szakember.

Ennek következtében szerteágazóak a telep nemzetközi kapcsolatai is. Az intézmény a hasonló klimatikus körülmények között dolgozó országok közül folyamatos kapcsolatban van például Chile kutatóival és nemesítőivel. Legfontosabb partnerországuk pedig a Fülöp-szigetek, amellyel a rizstermesztésen és az öntözésen túl napjainkban már az oktatásra és számos más tudományterületre is kiterjed az együttműködés.

​​​​