Hírek

Létrehozva: 2026 október 22.

120 éves a hazai halászati kutatás

120 év tudományos munka, nemzetközi sikerek és a magyar halgazdálkodás fejlődését meghatározó kutatási eredmények. Jubileumi konferencián ünnepelték a hazai halászati kutatás és a szarvasi Halászati Kutatóintézet (HAKI) fennállásának 120. évfordulóját október 21-én. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rendezvényén a résztvevők nemcsak az elmúlt több mint egy évszázad eredményeit idézték fel, hanem a magyar akvakultúra jövőjét meghatározó kihívásokról és lehetőségekről is egyeztettek.

A magyar halászati kutatás története egészen 1906-ig nyúlik vissza, amikor Darányi Ignác kezdeményezésére megalakult a Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás. A kezdetben néhány szakemberrel működő intézmény az évtizedek során nemzetközileg is elismert kutatási központtá fejlődött. A később Szarvason otthonra találó tudományos műhely napjainkban a MATE Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézetének Halászati Kutatóközpontjaként folytatja munkáját.

A jubileumi konferencián Béres András, a MATE Szent István Campusának főigazgatója tolmácsolta Gyuricza Csaba rektor üdvözletét. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a 120 éves jubileum nem csupán egy jelentős évforduló, hanem annak bizonyítéka is, hogy az intézet generációkon át képes volt alkalmazkodni a változó szakmai kihívásokhoz.

A főigazgató kiemelte, hogy a HAKI a MATE egyik kiemelkedő tudományos műhelye, amelynek eredményei mögött kutatók, szakemberek és a mindennapi működést biztosító munkatársak generációinak elkötelezett munkája áll. Külön köszönetet mondott azoknak az egykori és jelenlegi dolgozóknak, akik hozzájárultak az intézet szakmai örökségének megőrzéséhez.

A kutatás és a gyakorlat együtt formálja az ágazat jövőjét

A rendezvényen Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója a tudomány, a szakpolitika és a termelői szféra együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Mint rámutatott, a HAKI egyik legnagyobb értéke, hogy kutatási eredményei nemcsak tudományos publikációkban jelennek meg, hanem közvetlenül hozzájárulnak a halgazdálkodás fejlődéséhez. Az intézet emellett már korán felismerte a nemzetközi tudástranszfer jelentőségét, és kutatási tapasztalatait a világ számos országában hasznosították.

Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazatnak a következő évtizedekben minden korábbinál nagyobb szüksége lesz a kutatói háttérre. A klímaváltozás, az energia- és takarmányköltségek emelkedése, valamint a nemzetközi piaci verseny új megoldásokat követel. Ugyanakkor a digitalizáció és az adatvezérelt termelés olyan lehetőségeket nyit meg, amelyek tovább erősíthetik a kutatóintézetek és a gazdálkodók együttműködését.

Huzsvai Dóra, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását és az innovatív termelési technológiák elterjesztését emelte ki. Beszédében hangsúlyozta a fiatal szakemberek bevonásának, a kiszámítható ágazati életpálya kialakításának és a hazai halfogyasztás népszerűsítésének fontosságát. A fejlesztésekhez a MAHOP Plusz program is támogatást biztosít.

Hodálik Pál, Szarvas polgármestere köszöntőjében az intézet város életében betöltött meghatározó szerepét méltatta. Kiemelte, hogy a HAKI nemcsak tudományos és gazdasági szempontból jelent értéket Szarvas számára, hanem nemzetközi kapcsolataival is hozzájárult a város fejlődéséhez.

120 év eredményei és új kutatási lehetőségek

A köszöntőket követő szakmai előadások átfogó képet adtak a hazai halászati kutatás múltjáról és jövőjéről. Gyalog Gergő a HAKI 120 éves történetét, Váradi László az intézet nemzetközi akvakultúra-fejlesztésben betöltött szerepét, Halasi-Kovács Béla pedig a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását és a jövőbeni lehetőségeket mutatta be.

Szűcs István az országos halászati kutatás és oktatás fejlődéséről tartott előadást, míg Goda Pál a közgazdaság-tudományi kutatások és az adatgyűjtés halgazdálkodásban betöltött jelentőségét ismertette. Bozánné Békefi Emese a termelői szervezetek és kutatóhelyek együttműködését, Lévai Ferenc pedig az egykori kutatók örökségét és a következő generációk előtt álló feladatokat helyezte előtérbe.

Az ünnepi programot a „Természet – Emberek – Halak” című filmösszeállítás, valamint a jubileum alkalmából elhelyezett emléktábla avatása zárta.

A 120 éves évforduló egyszerre jelent visszatekintést egy kiemelkedő tudományos örökségre és előretekintést a magyar halgazdálkodás jövőjére. A HAKI célja változatlan: kutatási eredményeivel, innovatív megoldásaival és nemzetközi kapcsolatrendszerével hozzájárulni egy versenyképesebb, fenntarthatóbb hazai akvakultúra megteremtéséhez.