A szakirányú továbbképzés megnevezése angolul: Management of Historic Gardens postgraduate specialisation programme
A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: történetikert-kezelő szakmérnök
A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése angolul: Engineer in Management of Historic Gardens
A szakirányú továbbképzés besorolása:
3.1 képzési terület szerinti besorolása: agrár képzési terület
3.2. a végzettségi szint besorolása:
- ISCED 1997 szerint: 5A
- ISCED 2011 szerint: 6
- az európai keretrendszer szerint: 6
- a magyar képesítési keretrendszer szerint: 6
3.3 a szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
- ISCED 1997 szerint: 622
- ISCED-F 2013 szerint: 0812
A felvétel feltétele(i):
Agrár vagy műszaki képzési területek valamelyikén, legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett oklevél és mérnöki szakképzettség.
A képzési idő félévekben meghatározva: 4 félév
A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
A képzés célja és a szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség):
7.1. A képzés célja: a tájépítészeti örökségvédelem szakterületen a hazai történeti kertek, temetők, emlékhelyek, fasorok és egyéb tájépítészeti objektumok értékőrző kezelésére képes szakemberek képzése. A végzettek a tájépítészeti kertvédelem objektumainak speciális építési, fenntartási, üzemeltetési és fejlesztési munkálatait, kezelési terveinek elkészítését, s a szakterülethez kapcsolódó egyéb projektek menedzselését és felelős vezetését is végzik, a szakterület új fejlesztési eredményeinek alkalmazásával.
7.2 Szakmai kompetenciák:
A történetikert-kezelő szakmérnök
7.2.1 Tudása:
A végzett
- képes a műemléki kertvédelemre vonatkozó átfogó tudás mellett a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez kapcsolására, az interdiszciplináris kapcsolat- és hatásrendszer felismerésére;
- általános és specializált ismeretekkel rendelkezik a műemléki kertvédelem és kertművészet alapjául szolgáló folyamatokról és koncepciókról;
- specializált ismeretekkel rendelkezik a szakági kutatás és forrásgyűjtés módszereiről, lehetőségeiről;
- specializált ismeretekkel rendelkezik a műemléki kertvédelem és kertművészet főbb elméleteinek, alapelveinek, stíluskorszakainak és irányzatainak, fontosabb alkotásainak részterületeiről;
- behatóan ismeri a tájépítészeti alkotói tevékenységek alapjául szolgáló alapelveket, adatokat, anyagokat, technikákat, valamint e tevékenységek végzésének körülményeit;
- szerteágazó ismeretekkel rendelkezik általában a tájépítészet, s ezen belül speciálisan a kertépítészet, kertművészet, kertfenntartás és -menedzsment, turisztika, illetve más szakterületek közötti kapcsolódási pontokról;
- beható ismeretekkel rendelkezik a tájépítészet szakmaként, illetve a kulturális intézményrendszer részeként való működéséről;
- magas szinten ismeri a műemlékvédelemre vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályokat, elveket, az etikai szabályokat és a szerzői jogot;
- rendelkezik vezetői képességekkel is, hiszen munkája során alvállalkozókat, beosztottakat irányít;
- ismeri a szakterület szakmai szókincsét anyanyelvén és angolul.
7.2.2. Képességei:
Képes
- az önálló munkavégzésen és felelősségvállaláson túl a magas fokú együttműködésre, csapatmunka irányítására, koordinálására;
- a különböző szakterületeket összefogó (team)munkákban való részvételre, társszakmákkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre;
- a tanulmányai során elsajátított szaktudásra támaszkodva kreatívan cselekedni és reagálni, felismerve a meglévő problémákat, vagy váratlanul előálló és új stratégiai megközelítést követelő helyzeteket;
- a fenntartói, kezelői gyakorlat során új megközelítések kidolgozására;
- a történetikert-kezelési feladatokat szakterületi és térségi szempontból is azok komplexitásában látni és megoldani;
- széleskörű szakmai látásmódja révén kommunikálni és együttműködni a társ-szakmák képviselőivel;
- használni a tevékenysége alapjául szolgáló technikai, anyagi és információs forrásokat;
- az önállóan vagy más szakmák szereplőivel együttműködésben végzett tevékenysége során hatékony kommunikációra;
- alkalmazni a műemlékvédelem alapelveit és etikai normáit;
- az információk feldolgozására és kezelésére, valamint a kertművészeten és tájépítészeten kívül is kifinomult kritikai ítélőképességgel rendelkezik;
- az alá besorolt szakmai állomány irányítására;
- rutinos technikai képessége birtokában az önálló, a fenntartáson túl terjedő, alkotó elképzeléseinek - az örökségvédelem elveit szem előtt tartva - szakmai biztonsággal történő megvalósítására.
Jellemző képességei:
problémafelismerő és –megoldó képesség;
analitikus és szintetizáló gondolkodás;
széleskörű műveltség;
empátia, szociális érzékenység;
műszaki érzék, kreativitás és innovatív szellemiség, alkotói motiváltság, fejlett térlátás, magas szintű növényismeret és zöldfelület-fenntartási jártasság;
igényesség, komplex látásmód;
környezetben, ökológiában való gondolkodás.
7.2.3 Attitűdje:
- a széleskörű szakmai ismeretek mellett erős szakmai identitás és proaktív gondolkodás jellemzi, ami rendszeres kezdeményezést, vezetői és formálói gondolkodást jelent.
- a szakmai környezetben nagyfokú nyitottsággal rendelkezik a hagyományos és az új megközelítést hordozó alkotások társadalmi megismertetésére és megértetésére;
- a komplex szakmai ismeretek birtokában rendelkezik a különböző szakterületek munkafolyamatainak összehangolása és irányítása iránti elhivatottsággal;
- tudatosan együttműködik az állami, önkormányzati, vagy magán szférával;
- fontosnak tarja a hatékony műemléki kertvédelem és menedzsment megvalósítását;
- feladatának érzi az örökségvédelem társadalmasítását, különös tekintettel az élő örökségünkre;
- rendelkezik a szakterületen évről évre megjelenő korszerűbb technológiák, újabb növényfajok és fajták megismerésének iránti fogékonysággal;
- szakmai kérdésekhez konstruktívan, együttműködési szándékkal áll hozzá, kezdeményező, fogékony az újdonságokra;
- motivált ismeretei folytonos bővítésére, az új szakmai eredmények, alkotások megismerésére;
- befogadó mások véleménye, az ágazati, regionális, nemzeti és európai értékek iránt.
7.2.4 Autonómiája és felelőssége:
- önállóan képes felelős döntéseket hozni és tervezési feladatokat elvégezni a történeti kertek, temetők, emlékhelyek, fasorok és egyéb tájépítészeti objektumok értékőrző kezelése vonatkozásában;
- a táj- és kertvédelem objektumainak speciális építési, fenntartási, üzemeltetési és fejlesztési munkálatait felelősségteljesen végzi és irányítja;
- a kertépítészeti kezelési tervek elkészítését, s a szakterülethez kapcsolódó egyéb projektek menedzselését és felelős vezetését végzi;
- a szakterület új fejlesztési eredményeit tudatosan és önállóan alkalmazza;
- a munkájával és magatartásával kapcsolatos szakmai-jogi-etikai normákkal, szabályokkal él;
- felelősen irányítja a beosztott munkavállalókat és alvállalkozókat.
A szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül:
8.1.Természettudományos ismeretek: 4-10 kredit
8.2. Gazdasági és humán ismeretek: 18-26 kredit
8.3. Szakmai és specifikus ismeretek: 39-47 kredit
8.4. Differenciált szakmai ismeretek: 14-24 kredit
8.5. Terepgyakorlat/Szakmai gyakorlat: 15 kredit
8.6. Szakdolgozat: 15 kredit
Számonkérés és záróvizsga
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt vizsgák letételéből, valamint a gyakorlatok elvégzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgából tevődik össze.
A záróvizsga:
A záróvizsgára bocsátás feltételei:
a tantervben előírt kollokviumok sikeres letétele,
független bíráló által elfogadott szakdolgozat.
A záróvizsga részei: a záróvizsga szóbeli része komplex – a két félév során tanult ismereteket, különösen a szaktárgyi témaköröket magába foglaló – komplex vizsga és a szakdolgozat sikeres megvédéséből áll.
A záróvizsga eredménye: a bíráló véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott érdemjegy és a szóbeli szaktárgyi komplex vizsgára adott érdemjegy egy tizedesre kerekített átlaga.