Képzési és kimeneti követelmények

 

1. A mesterképzési szak megnevezése: agrármérnöki (Agricultural Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

• végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
• szakképzettség: okleveles agrármérnök
• a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

• a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
• a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 18 kredit
• intézményen kívüli gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit
• a szabadon választható tárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit

6.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 620/0810

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

• A képzés célja agrármérnökök képzése, akik a szakmai, társadalmi, közösségi elvárásoknak sokoldalúan képesek megfelelni, a gyakorlati és elméleti tudás interdiszciplináris módon megvalósul személyükben.
• Az agrártudományok területén szükséges természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alap- és alapozó ismereteket, valamint az ezekre épülő mezőgazdasági szakmai ismereteket képesek szintetizálni és az agrárszakmában jelentkező feladatok megoldása során alkalmazni.
• A tervezési és szervezési feladatokat magas szinten tudják ellátni.
• Alkalmasak a tudományos munka végzésére, szakirányú továbbképzésbe történő bekapcsolódásra. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

  7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

  7.1.1. Az agrármérnök

  a) tudása

• Biztos tudással rendelkezik az agrártudomány és az agrártudománnyal rokon természettudományi területeken is, ismeri azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit, az ezeket felépítő fogalmi rendszereket, a minőségbiztonsági követelményeket.
• Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó folyamatokat (az agrárgazdálkodás természettudományi és műszaki feltételrendszerét), a köztük lévő összefüggéseket.
• Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.
• Ismeri a fenntartható mezőgazdasági tevékenység, az élelmiszer-termelés valamint az élelmiszerlánc-biztonság alapelveit.
• Ismeri az ökoszisztémák működését, a mezőgazdasági termelés hatásait a természetes ökoszisztémákra.
• Ismeri a mezőgazdasági tevékenység víz-, környezet-, és energetikai-gazdálkodási vonatkozásait.
• Ismeri a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását.
• Ismeri a gazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyát.
• Részletesen ismeri az agrárágazat működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékmegtartó és -fejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait.
• Az agrárágazat és a vele szorosan összefüggő területek (közgazdasági, jogi, stb.) részletes ismeretének birtokában felismeri a gazdasági rendszerek működésének hatékonyságát korlátozó tényezőket.
• Ismeri az emberi jólét és az agrárágazat kapcsolatát, az agrárágazat kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét, hagyományait.
• Széleskörű általános műveltséggel, társadalom- és agrártörténeti ismeretekkel rendelkezik.
• Részletesen ismeri – hazai és nemzetközi relációban egyaránt – az agrárágazat tevékenységrendszerének tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.
• Birtokában van a szakterületen alkalmazható általános és az agrárgazdaság egészében alkalmazható korszerű döntéselőkészítési, problémamegoldási, vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.
• Ismeri a vezetési funkciók különböző szintjeit, értékelésének módszereit, valamint a konfliktuskezelési technikákat.
• Ismeri a team és projektmunka sajátosságait.
• Ismeri szakterületének kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
• Van rálátása az Európai Uniónak, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, a fennálló kölcsönhatásokra.
• Választott kutatási szakterületén ismeri a hazai és nemzetközi szakirodalmat.
• Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.
• Ismeri, érti szakterülete speciális szókincsét, magyar és legalább egy idegen nyelven egyaránt.

  b) képességei

• Képes az agrárágazati szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására, annak fenntartható megoldására.
• Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.
• A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság összefüggéseit a mezőgazdaság területén alkalmazza.
• Képes az élelmiszerlánc folyamatában gondolkodni.
• Alkalmazza a termelés élelmiszerlánc-biztonsági és minőségbiztosítási elemeit.
• Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.
• Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására.
• Az agrármérnök képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni és döntéseket hozni az agrárágazathoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.
• Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.
• Képes természet-, műszaki, gazdaság- és társadalomtudományi ismeretei szintetizálására, ezek figyelembevételével önképzése hatékony megszervezésére.
• Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes a természet- és társadalomtudományi módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására az agrárgazdaság területén.
• Képes az agrárgazdaság tevékenységrendszerének meghatározására, megtervezésére, megszervezésére, működtetésére.
• Képes a meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és ellenőrzésére, annak szükség szerinti újratervezésére.
• Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.
• Képes csoport vagy projekt tevékenységek kialakítására és azok önálló irányítására.
• Az irányított szervezet munkáját (tevékenységét), gyakorlati problémáit tudományos igényességgel és megfelelő módszerekkel elemzi.
• A szervezet munkájának korszerűsítése érdekében képes a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.
• Az agrárgazdaságra vonatkozó elemzéseit képes ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.
• Képes szakterületén magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.
• A szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait feldolgozza, értelmezi és munkája során ezeket alkalmazza.
• Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására (adatbáziskezelés, adatelemzés, döntéstámogató rendszerek), szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.
• Ismereteit szaktanácsadási tevékenysége során alkalmazni képes.
• Képes szakmája hiteles, társadalmilag koherens közvetítésére.
• Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét javító-támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.

  c) attitűdje

• Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
• Elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdaság iránt.
• Kezdeményező, határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
• Önmagával szemben is kritikus és igényes.
• Folyamatos önképzésre törekszik nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.
• Nyitott az agrárágazat paradigmaváltozásaira.
• Fogékony a hatékony, korszerű, innovatív, megoldást jelentő eszközök, módszerek, technikák, modellek és eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.
• Felismeri az értékeket, értékek mentén dönt.
• Felismeri és elfogadja döntésének korlátait és kockázatát.
• Munkavégzésében jogkövető magatartás jellemzi, és ezt elvárja beosztottjaitól is.
• Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.
• Megfontolt, véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá, azokat következetesen képviseli.
• Szakmáját hitelesen közvetíti.

  d) autonómiája és felelőssége

• Az általa irányított szervezetben, szervezeti egységben nagyfokú önállósággal rendelkezik az átfogó és a speciális szakmai kérdések kidolgozásában, a szakmai nézetek képviseletében. Mindezekért felelősséget vállal.
• Gyakorlati tapasztalatai birtokában önállóan dönt meghatározott agrártermelési munkafolyamatok megvalósítási módjáról, az igénybe vett eszközökről.
• Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket.
• Vállalja döntéseinek következményeit.
• Felelősséget érez a közreműködésével előállított élelmiszerek és takarmányok biztonságát illetően.
• Felelősséget érez az agrárgazdálkodás vidéken betöltött szerepét illetően.
• Általános társadalmi, agrárgazdasági és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben saját álláspontot alakít ki, és azt vitában megvédi.
• Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet a szakmai együttműködések kialakítására.
• Jelentős mértékű önállósággal végzi az átfogó és a speciális szakmai kérdések végiggondolását, az adott források alapján történő kidolgozását.
• Felelősséget vállal az általa irányítottak munkájáért.

  8. A mesterképzés jellemzői

  8.1. Szakmai jellemzők

  A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

• Az agrártudomány természettudományos alapjait megteremtő szakterületek a természeti erőforrásokhoz kapcsolódóan [matematika, statisztika és biometria, kémia (szervetlen-, szerves, bio-, agrokémia), növénytan, növényélettan, állattan, állatélettan, ökológia, mikrobiológia, mezőgazdasági biotechnológia, genetika] 50-60 kredit;
• Az agrártudomány műszaki-informatikai alapjait megteremtő szakterületek (mezőgazdasági műszaki ismeretek, agrárinformatika, agrometeorológia, precíziós gazdálkodás) 15-20 kredit;
• Az agrártermelés biztonságos feltételeinek megteremtéséhez és fenntartásához kapcsolódó ismeretek (mezőgazdasági alapismeretek, talajtan, növénygenetika és növénynemesítés, földművelés-földhasználat, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, takarmányozástan, állatgenetika és állatnemesítés, szaporodásbiológia, állattenyésztés, halgazdálkodás, állat-egészségtan, legelő- és rétgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás, környezet-gazdálkodás, mezőgazdasági vízgazdálkodás, termékfeldolgozás és élelmiszer-minőség, élelmiszerlánc-biztonság, vidékfejlesztés, munkavédelem és munkabiztonsági ismeretek) 110-125 kredit;
• Az agrárágazat gazdasági, gazdálkodási és jogi környezetének ismeretkörei (agrártörténet, jogi ismeretek, közigazgatási ismeretek, agrárpolitikai ismeretek, közgazdaságtan, vállalkozási ismeretek, számvitel és pénzgazdálkodás, termékmarketing, agrárgazdálkodás, agrárökonómia, számvitel és pénzgazdálkodás) 30-45 kredit;
• Vezetési, ismeretszerzési és -átadási szakterületek (vezetési és kommunikációs ismeretek, munkahelyi etikett, humánerőforrás-menedzsment, konfliktuskezelés, tárgyalástechnika, idegennyelvi ismeretek, szaktanácsadás, projektmenedzsment, kutatási módszertan) 10-25 kredit;
• A képző intézmény által ajánlott, választás szerinti szakmai ismeretek 25-35 kredit.

  8.2. A szakmai gyakorlat követelményei:

  A szakmai gyakorlat több elemből épül fel. Az első négy félévben a felsőoktatási intézmény tangazdaságában, tanüzemeiben és kutatóintézeteiben kell félévenként 40 óra szakmai gyakorlatot teljesíteni a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet területén. A szakmai törzsanyag tantárgyaihoz nemcsak tantermi, hanem terepi gyakorlatok is tartoznak. Ezen kívül a második és negyedik félévet követően 80-80 órás nyári gyakorlatot, továbbá a hatodik és nyolcadik félévet követően pedig 160-160 órás nyári gyakorlatot kell teljesíteni, melyeknek összesített kreditértéke 12 kredit.

Egyéb információk:

​​​​​​​Agrármérnöki osztatlan szak (Gödöllő)
Dr. Póti Péter (poti.peter@uni-mate.hu)
Agrármérnöki osztatlan szak (Kaposvár)
Dr. Szász Sándor (szasz.sandor@ni-mate.hu)
Agrármérnöki osztatlan szak (Keszthely)
Dr. Dublecz Károly (dublecz.karoly@uni-mate.hu)

Szakkoordinátor: Dr. Tóth Zoltán egyetemi docens
Tel.: (+36) 83/545-043, e-mail: toth.zoltan[at]uni-mate.hu
Képzésért felelős intézet: Növénytermesztési-tudományok Intézet
Szakfelelős: Dr. Póti Péter

További információ: 
MATE Georgikon Campus
8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.,
Telefon: (83) 545-190
E-mail: felveteli.georgikon[at]uni-mate.hu