Növénytermesztési Kutató Központ

Növénytermesztési Kutató Központ

Burgonyakutató állomás, Keszthely

Az ország egyetlen burgonyakutatásra és nemesítésre szakosodott intézete, a burgonyaágazat kutatási háttérintézménye. Fő feladata a burgonya kórokozóival, kártevőivel, az abiotikus stresszekkel szemben rezisztens fajták kinemesítése. Kutatási területei az alapkutatáson át a gyakorlati (technológiai) fejlesztésekig mind ezt a célt szolgálják. Munkatársai burgonya agrotechnikai, termesztéstechnológiai, minőség vizsgálatokat, kórtani, fajta összehasonlító kísérleteket, valamint termesztés és feldolgozás-technológiai szaktanácsadást is végeznek. További feladatuk a fajták fenntartása, szaporítása és forgalmazása. Ehhez in vitro génbank, laboratóriumi háttér, izolátor sátrak, tárolókapacitás, 70 ha szántóföldi és 10 ha kísérleti terület áll rendelkezésre. Az Állomás kutatói előadások és gyakorlatok tartásával részt vesznek az Egyetem graduális és posztgraduális képzéseiben. Főbb fajtáik: Balatoni rózsa, Botond, Démon, Hópehely, Katica.

Iregszemcsei állomás

Eszmei jogelődjét, az Iregszemcsei Növénynemesítő Telepet 1936-ban létesítette a Mauthner Ödön Magkereskedő és Magnemesítő Rt. Az Állomás 253 ha szántóterületen végzi nemesítési, növénytermesztési és vetőmag-előállítási tevékenységét. Fennállása óta széleskörű kutatási/fejlesztési tevékenységet folytat különféle szántóföldi növények agrotechnikai, termesztéstechnológiai és teljesítmény összehasonlító vizsgálatai terén. Feladata a fehérjedús szemes és szálastakarmányok, illetve étkezési célra felhasználható hüvelyes növények (szója, borsó, csicseriborsó) nemesítése, fajtafenntartása és termesztéstechnológiájának kidolgozása, fémzárolt vetőmag előállítása, forgalmazása. Az Állomás 8 szója, 4 takarmányborsó, 2 csicseriborsó, 3 bab (pl a népszerű Juliska), 1 szümcső fajtával és 4 saját napraforgó hibriddel rendelkezik.

Kompolt és Tass-pusztai állomás (Fleischmann Rudolf Kutatóintézet) 

A kutatóintézet több, mint 100 éve szolgálja a magyar növénynemesítés céljait. Úttörő jelleggel, a múlt század elején itt honosítottak meg ma már alapvető, modern nemesítési célokat és módszereket (pl fajtahibridek előállítása). Az alapító Fleischmann Rudolf által nemesített gabonafajták hosszú ideig meghatározóak voltak a hazai köztermesztésben, de az Intézetben előállított egyéb fajták is rendkívül sikeresek voltak (pl bab, kender, akác). A jelenlegi kutatómunka fő témái az 1960-as évek óta folyó őszi és tavaszi árpa nemesítési programok, amik eddig is számos elismert takarmány és sörárpa fajtát eredményeztek. Az Állomáson e mellett saját, illetve honosított fajták fenntartási munkája folyik búza, zab, évelő rozs, borsó, kender, tarka koronafürt, szója, fehér mák és lucerna esetében. A nemesítési munka mellett termesztéstechnológiai kutatás-fejlesztés és vetőmagtermesztés is folyik. A kutatóhely a Gyöngyösi Campus gyakorlati oktatási helyszíne.

A Növénytermesztési és Agrotechnikai állomás, Szeged

Feladata a hazánkban termesztett fő szántóföldi növényfajok (kalászosok, kukorica, napraforgó, szója, őszi káposztarepce) és alternatív fehérjenövények (csicseriborsó, homoki bab, szegletes lednek, takarmányborsó) jövedelmező termesztéstechnológiájának fejlesztése a növényvédelem és a tápanyaggazdálkodás területén. A szántóföldi kutatások a Szeged-Öthalmi Kísérleti Telepen és a Fülöpszállási Kísérleti Telepen valósulnak meg. Itt több évtizede műtrágyázási tartamkísérletek folynak, amik olyan élő laboratóriumnak tekinthetőek, amelyek lehetővé teszik a növénytermesztési eljárások és technológiák hatásainak tanulmányozását. Az előbbieket kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok a szegedi központ legújabb technikákat képviselő műszereivel és berendezéseivel történnek. A kutatás-fejlesztési tevékenység ellátását hazai és nemzetközi kapcsolatok segítik, valamint a kutatók aktívan részt vesznek a felsőfokú graduális- és posztgraduális képzésben.

A Növénytermesztési Kutató Központ válogatott publikációi

• Esztergályos & Polgár 2020 The effect of chemical treatments on the tuber dormancy of Hungarian potato varietie POTATO RESEARCH; Q2; Vol. 64/3 327-337. DOI: 10.1007/s11540-020-09479-5
• Kristó et al 2020 Impact of nutrient supply ont he relative development of yield components of winter wheat COLUMELLA: Journal of Agricultural and Environmental Sciences 7:2 pp.25-32., 8 p