Névadónk Kosáry Domokos

Névadónk Kosáry Domokos

​​​​​​​Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.)
​​​​​​​Széchenyi-nagydíjas történész, az MTA rendes tagja, egykori elnöke

Kosáry Domokos arcképe

Fotó: Gottl Egon - A kép a Rubicon szerkesztőség tulajdona.​​​​

Tanulmányait az Eötvös Kollégium tagjaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1936-ban szerzett doktorátust. Ezután tanulmányúton volt Franciaországban, Angliában, majd az Egyesült Államokban. Az Eötvös Kollégium tanáraként dolgozott 1937-től 1949-ig. Ezzel párhuzamosan az 1941-ben létrehozott Teleki Intézet igazgatóhelyettese, majd 1945-től igazgatója volt.

A második világháború után a Szövetséges Hatalmak írásban köszönték meg közreműködését a Magyarországra menekült hadifoglyoknak nyújtott jelentős segítségért. 1946-tól Szekfű Gyulát helyettesítve a Pázmány Péter Tudományegyetemen az Újkori Magyar Történeti Tanszék professzora.
A Rákosi-rendszer uralomra kerülése után, 1949-ben, mindhárom funkciójából menesztették. Mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárában (1952. október 3-tól egészen 1957 őszéig, letartóztatásáig) kezdetben önálló könyvtárosként, később önálló tudományos kutatóként, végül igazgatóként. 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának elnöke volt, ezért 1957-ben letartóztatták és 1958-ban négy év börtönre ítélték. 1960 tavaszán amnesztiával szabadult. 1960-tól 1968-ig a Pest Megyei Levéltárban dolgozott, majd 1968-tól 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, tudományos tanácsadója volt nyugdíjba vonulásáig. 1977-ben szerezte meg a történettudományok doktora címet. 1982-ben választották az Akadémia levelező, majd 1985-ben rendes tagjává és az Akadémia Történettudományi Bizottságának elnökévé. 1990 és 1996 között két cikluson át a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.

Kosáry Domokos történetírói pályája az 1930-as évek közepén kezdődött, első jelentős munkái a magyar reformkor problémáival foglalkoztak. Különösen fontos ebből az időszakból Görgey (A Görgey-kérdés és története Bp., 1936.) és Kossuth (Kossuth Lajos a reformkorban Bp., 1946.) könyve. Később is jó néhány publikációja tárgyalja a 19. század magyar történelmének különböző alapkérdéseit (pl.: Napóleon és Magyarország Bp., 1977, Széchenyi Döblingben Bp., 1981. ). Munkásságának fontos vonulata a 18. századi magyar művelődéstörténet kutatása – a témáról szóló nagyszabású monográfiáját (Művelődés a XVIII. századi Magyarországon Bp., 1980.), amely rövidített formában angolul is megjelent, a magyar és a nemzetközi szakmai közvélemény az újabb magyar történettudomány legkiemelkedőbb teljesítményei között tartja számon. Ő állította össze a magyar történészek legfontosabb kézikönyvét (Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I–III. Bp., 1951-1958.). 1994 szeptemberében jelent meg a Görgey-kérdés története I–II. (Bp., 1994. Századvég-Osiris) című munkája, mely tulajdonképpen a magyar politikai gondolkodás története a Görgey-kérdés tükrében. 1996-ban látott napvilágot a Hat év a tudománypolitika szolgálatában (Bp., 1996.) című kötet, amely az Akadémia elnöki székében töltött esztendők beszédeiből, előadásaiból, leveleiből, sajtónyilatkozatainak anyagaiból készült válogatás. 1997-ben, a könyvnapra jelent meg a Chilloni fogoly (Bp., 1997.) című könyve, amely 1957-ben, a fogságban készült olvasónapló.

Egész pályafutása során foglalkozott az elméleti-módszertani problémákkal, és tudományos megalapozottsággal, higgadtsággal foglalt állást aktuális kérdésekkel kapcsolatban. Pályája korai szakaszától kezdve a szakma egyik legtekintélyesebb, nemzetközileg széleskörűen elismert személyiségeként tartják számon. Ő dolgozta ki 1941-ben a Teleki Intézet egyik tagintézeteként létrehozott Történettudományi Intézet szervezeti felépítését és programját. Számos tudományszervezési és szerkesztői feladatot látott el.

Könyvtárunk 2008. október 29-én vette fel Kosáry Domokos nevét. Kosáry Domokos meghatározó egyénisége volt a jogelőd intézmény, az Agrártudományi Egyetem Könyvtárának, ahol 1952 októberétől 1957 őszéig dolgozott. Elévülhetetlen érdemei vannak a Központi Könyvtár létrehozásának szakmai megalapozásában.

Kosáry Domokos Gödöllőn

Kosáry Domokos, az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának könyvtárosa

Kosáry Domokos 1951. november 1-től az Országos Könyvtári Központ (OKK) ideiglenes munkatársa lett. Az OKK egyik legfontosabb feladata a könyvtárak szakmai munkájának támogatása volt. Kosáry Domokos az egyetemi könyvtárak előadójaként ekkor került kapcsolatba a Magyar Agrártudományi Egyetemmel, ahol segített az egyetem központi könyvtárának megszervezésében és állományának összeválogatásában.

Az OKK-t 1952 augusztusában megszűntették, és az agráregyetem több illetékes vezetője Kosáry széles látókörét, könyvtárügyi tájékozottságát felismerve az egyetem Központi Könyvtárában ajánlott állást a kiváló tudósnak. 1952. október 3-án ideiglenes alkalmazottként, „önálló könyvtáros” beosztásban kezdte meg munkáját. Szerzeményezési- és olvasószolgálati csoportvezetői feladatai mellett jelentést állított össze a könyvtár helyzetéről, kidolgozta a Gödöllőre költözés koncepcióját, vázolta az Egyetemi Könyvtárbizottság feladat- és hatáskörét, és ezzel megtette az első lépést a könyvtár szervezetének és működésének szabályozása felé.

Kosáry Domokos, az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója

Az Egyetem székhelye 1954 őszétől folyamatosan Gödöllőre helyeződött, így a Központi Könyvtár is itt nyert elhelyezést. A költözés után a könyvtár helyzetét minisztériumközi bizottság mérte fel, amely az elért eredmények elismerése mellett számos hiányosságra hívta fel a figyelmet. Az intézmény további fejlődését, szakmai színvonalának emelését kívánta biztosítani az egyetem vezetése azzal a döntésével, amelynek értelmében 1955. január 1-én Kosáry Domokos kapott megbízást, majd kinevezést a könyvtárvezetői teendők ellátására. Az új igazgató elképzelései szerint határozott arculatú, központi jellegű, tudományos színvonalú könyvtár kialakítása indult meg, amely az egyetemen elvárt feladatok teljesítése mellett a tudományos könyvtárak sorába is beilleszkedik.

A gödöllői berendezkedés után a könyvtár szervezeti kereteinek racionális kialakítása, a munkakörök elhatárolása volt a legfontosabb feladat. Az állománygyarapítást továbbra is Kosáry tartotta kézben. A kiadványcsere – kapcsolatok kiépítése már korábban megindult, most egyre élénkebbé vált, amelynek eredményeként jelentősen megnőtt a külföldi partnerek száma és bővült a könyvtár állománya. A gyarapítás során nagy figyelmet fordítottak a tudománytörténeti szempontból értékes régi művek beszerzésére, valamint a tájékoztatást szolgáló segédkönyvek különgyűjteményének kialakítására. A könyvtár fordító szolgálat létrehozásával segítette a külföldi szakirodalom tanulmányozását és közművelődési feladatokat is magára vállalt. A munkatársak szépirodalmi alkotásokból faliújságot szerkesztettek, évfordulókra kamara-kiállításokat rendeztek, két diákszállón vándorkönyvtárakat állítottak fel.

A hagyományos könyvtári tevékenység mellett Kosáry az intézmény tudományos jellegének megerősítésére is törekedett, két kutatási terület (1. bibliográfia; könyvtártörténet- és módszertan, 2. agrártörténet) kijelölésével. A könyvtár három kiadványsorozatban bibliográfiákat és az új szerzemények jegyzékeit közölte, míg a negyedik sorozat A kutatás és tájékoztatás segédkönyvei a kezdő kutatóknak kívánt segítséget nyújtani. Az ötödik sorozat, az Agrártörténeti tanulmányok elsődleges kutatási eredményeket és módszertani tanulmányokat közölt. A könyvtár szakmai munkájának magas színvonalát a szélesebb szakmai közvélemény is elismerte. Számos szakember kereste fel Gödöllőt tapasztalatgyűjtés céljából, és 1957. július 12-13-án az Országos Könyvtárügyi Tanács ülésének is a gödöllői Központi Könyvtár adott otthont.

Kosáry Domokos, a tudományszervező
Az agrártörténeti kutatások megindítása

Kosáry könyvtárigazgatóként is történész maradt. Volt egyetemi oktatóként felfigyelt arra, hogy az Agrártudományi Egyetem tantervében nem szerepelt az agrártörténet és ez a terület az intézmény tudományos életéből is hiányzott. Elhatározta, hogy a Központi Könyvtárat az agrártörténeti kutatások bázisává fejleszti. Tervének megvalósításához sikerült befolyásos személyek (Lázár Vilmos, Penyigey Dénes, Kiss Albert) támogatását megszereznie. Az Egyetemi Tanács 1955. július 7-én tárgyalta Kosáry javaslatát, és határozott arról, hogy befogadja az agrártörténeti kutatásokat. Az agrártörténeti hagyományok feltárásának elősegítését a könyvtár feladatai közé sorolta és megbízta az igazgatót, hogy kezdje meg az Agrártörténeti Munkaközösség megszervezését.

Az agrártörténettel foglalkozó kutatók között korábban is megvolt az igény munkájuk összehangolására, most az intézményi támogatás lehetővé tette a tudományos munkacsoport megalakulását. A Munkaközösség alakuló ülésére 1956. április 13-án került sor. A jelenlévők (Hársfalvi Péter, Hoffmann Tamás, Lányi Ottó, Lázár Vilmos, Makkai László, Nagy István, Nagy Tibor, Penyigey Dénes, S. Sándor Pál, Szabad György, Tálasi István, Torday Györgyné, Varga János, Vörös Károly, Wellmann Imre) előtt Kosáry ismertette az Egyetemi Tanács határozatát és az általa legfontosabbnak tartott teendőket. Legsürgetőbb feladatnak egy folyóirat - az Agrártörténeti Szemle – elindítását tartotta, amelynek szerkesztését magára vállalta. Bejelentette, hogy a könyvtár V. kiadványsorozataként megkezdik az Agrártörténeti tanulmányok kiadását, a gödöllői könyvtár gyűjtőkörét kiterjeszti az agrártörténeti munkákra is, valamint hogy az intézmény vállalja a munkaközösség adminisztratív feladatainak ellátását. Javasolta egy Agrártörténeti Konferencia rendezését, amely az agrártörténet jelenlegi helyzetének felmérése után a jövő feladatait fogalmazná meg. Korszakonként egy-egy főreferátum mutatná be az eddigi eredményeket, a folyamatban levő kutatásokat. A konferenciát 1956. szeptember végén kívánták megtartani.
​​​​​​​
A munkaközösség ülésén megfogalmazott tervek közül a konferencia megvalósítását a történelmi események megakadályozták. 1957 tavaszán azonban megjelent az Agrártörténeti Szemle összevont első két száma. Az ideiglenes szerkesztőbizottság tagja volt Kosáry Domokos, Lázár Vilmos, Makkai László, Penyigey Dénes, Szabad György, Szabó István, Tálasi István, Wellmann Imre, szerkesztőségi titkár Gunst Péter. A terjedelmes bevezető tanulmányban Kosáry felvázolta a folyóirat létrejöttének előzményeit, a Krónika rovatban pedig beszámolt az Agrártörténeti Munkaközösség megalakulásáról és az Agrártörténeti Konferencia tervéről. Az Agrártörténeti Szemle 1957. évi 3-4 (összevont) számát még nyomdába adta, de az 1958-ban megjelent kiadványban neve már csak egy könyvismertetés alatt olvasható.

Források:
 

Koósné Török Erzsébet - Kissné Bognár Krisztina (szerk.): Kosáry Domokos, az Agrártudományi Egyetem tudományszervező könyvtárigazgatója. Bevezető tanulmány Koósné Török Erzsébet, Solti László. Kiadja a Szent István Egyetem - Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár. Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft., 2015. 248 p., ill., részben színes Összefoglalás angol nyelven. Bibliográfia: p. 223-224. ISBN 978-963-269-369-9
Koósné Török Erzsébet, Kissné Bognár Krisztina: Kosáry Domokos, a könyvtáros, a tudományszervező könyvtárigazgató: 100 éve született Kosáry Domokos. In: TMT, 2013. 60. évf. 11-12. sz. 480-493. old.
​​​​Koósné Török Erzsébet: Tisztelgő gondolatok dr. Walleshausen Gyula (1923-2010) születésének 95. évfordulója alkalmából. In: SZIE Újság, 2018. XX. évf. 7. (235.) sz. (szeptember). 16-17. old.
​​​​​​​Kosáry Domokos, az Agrártudományi Egyetem tudományszervező könyvtárigazgatója: Időszaki kiállítás a Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltárban [kiállításvezető]. Gödöllő: SZIE KDKL, 2013.
Walleshausen Gyula: Kosáry Domokos, a tudományszervező könyvtárigazgató. In: Ferch Magda, Ormos Mária (szerk.): Hommage à Kosáry Domokos, Budapest: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akad., 2009. 48-61. old.

​​​

​​​​​​​Kosáry megemlékezés

2017. november 15-én a Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár koszorúzással egybekötött emléküléssel és kiállítással ​​​​​​​(Program) emlékezett a Könyvtár névadójára, halálának 10. évfordulója alkalmából.
A megemlékezéshez kapcsolódóan megjelent cikkek:
Hajtun György: A múlt és az elődök tisztelete nélkül nem lehet a jelenben új értékeket létrehozni.
Szent István Egyetem lapja, 2018. (XX. évfolyam) 1. szám, 21-22. oldal.
Koósné Török Erzsébet: Megalapozott tudás, kutatói felelősség, minden helyzetben emberi tartás. A 10 éve elhunyt Kosáry Domokos (1913–2007) tiszteletére.
Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2017. (26. évfolyam) 11. szám, 31-38. oldal.