Gépészmérnök mesterszak (MSc)

Utolsó frissítés: 2023 november 14.

A BSc képzettségre alapozó MSc-s mesterszakok mélyebb elméleti ismereteket, specializált végzettséget adnak.

Az élet számos területén kiemelten az iparban az alapképzésen túlmutatóan rendszerszinten is képes koncepciók kidolgozására, új gépészeti technológiák fejlesztésére, kutatására és modellezésére. Képes szervezési és irányítási feladatok elvégzésére akár nemzetközi szinten is.

A gépész mesterképzés célja olyan gépészmérnökök képzése, akik képesek a gépészeti rendszerek és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére, irányítására és karbantartására; a gépipari technológiák és eljárások, új anyagok és gyártástechnológiák kifejlesztésére, energiahatékony és környezettudatos alkalmazására; vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására; a műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására; hazai, illetve nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok irányítására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Mivel foglakozik egy gépészmérnök?
Önállóan vagy csapatban akár a csapat irányítójaként gépek, berendezések, rendszerek, tervezésével, karbantartásával, üzemeltetésével, minőségbiztosítással, folyamatok szervezésével, kapcsolattartással magyar vagy idegen nyelven.

Milyen munkakörben dolgozhat egy gépészmérnök?
Vezető és beosztott mérnöki munkákban egyaránt, mint pl. karbantartómérnök, folyamatmérnök, projektmenedzser, támogató mérnök, rendszerintegrátor, tervezőmérnök, stb.. (érdeklődési körtől és tapasztalattól függően)
bővebben:
Betölthető munkakörök:

• Tervező, konstruktőr
• Gyártástervező, szerszámtervező
• Folyamatmérnök, üzemeltető
• Szervízmérnök, szervízvezető
• Karbantartó mérnök
• Mérnök üzletkötő
• Termelésirányítási és minőségbiztosítási mérnök

Milyen jellegű vállalkozásokban dolgozhat egy gépészmérnök?
Egyéni vállalkozástól elkezdve nagy multikig. Minden vállalati méretnél van létjogosultsága.
bővebben:
- Multi: (fogaskerék vagy, előrejutási lehetőség van, elvileg jól lehet tanulni, a hibákat rendszerint egy darabig elviseli a rendszer, a fizetés elég jól kalkulálható)
- Kis cég: (bele a közepébe, de kezdőként nehéz, nehezen tolerálja a hibákat)
- Középvállalat: (a kettő közé, lehet ilyen is meg olyan is cége és főnöke válogatja)
Végzés után milyen előnyöket ad a mesterképzés az alapképzéshez képest?
A megszerzett plusz elméleti és gyakorlati tudáson túl, azokon a munkahelyeken ahol létezik az előrelépés lehetősége előnyt jelent a magasabb szintű végzettség. Számos kutatási, fejlesztési területen valamint több szakmérnöki képzés esetében követelmény a résztvevők felé az MSc végzettség. A doktori fokozat megszerzése is csak MSc végzettség után lehetséges.

Milyen doktori PhD szakokon lehet továbbtanulni?
Az MSc Gépészmérnök szakon végzettek jogosultak szinte bármilyen PhD képzésre jelentkezni, de jellemzően valamilyen műszaki irányultságú doktori iskolába jeletkeznek.

Mennyi ideig tart a mérnökképzés mesterszakon?
A mesterszakon (MSc) a Gépészmérnök képzés 4 félév, mind tavaszi mind pedig őszi kezdés esetén.

Miben tér el a LEVELEZŐ képzés a nappali munkarendtől?
A levelező képzésben a mintatanterv teljes egészében megegyezik a nappali munkarendben tanulókéval, tehát adott félévben ugyanolyan tantárgyak vannak nappali-, és levelező tagozaton.
A levelezős munkarendben a kontaktórák időbeosztása, rendszerint az alábbiak szerint alakul:
Az első alkalmak jellemzően a meghirdetett nappali órakezdéseket megelőző héten szerdától szombatig 4 nap. Ezt követően a félév során további 6 péntek + szombat kerül kijelölésre. Ez alapvetően kéthetente van, de az aktuális nemzeti ünnepek és szabadnapok befolyásolják a konkrét dátumokat.

Milyen alapszakokról lehet MSc gépészmérnök képzésre jelentkezni?
A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki alapképzési szak.
Meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető:
a műszaki képzési területről az anyagmérnöki, a biztonságtechnikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki, az építőmérnöki, a műszaki földtudományi, a műszaki menedzser, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a közlekedésmérnöki, a járműmérnöki, a mechatronikai mérnöki és a villamosmérnöki, az agrár képzési területről a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szak.

Mit jelent a kreditelismerési eljárás?
​​​​​​​A kreditelismerési eljárás során megvizsgálásra kerül, hogy a jelentkező megszerzett kreditjei milyen mértékben feleltethetők meg (esetünkben a Gépészmérnök BSc) szakon szerzett krediteknek. Az eljárás során lényeges, hogy nem automatikusan kerülnek összeadásra a valaha megszerzett kreditek, hanem az adott témacsoportokon belül, az alapképzésen (pl.  Gépészmérnök) kapható kreditekkel kerülnek összehasonlításra a hozott kreditek.

Egy példa:
A beszámítás során a természettudományos tárgyak területén 20 kredit beszámítása szükséges.
A jelentkezőnek matematikából és fizikából összeadhatóan lenne 20 kreditje, azonban nem tanult áramlástant, hőtant, anyagismeretet, és mechanikát sem. A felsorolt témacsoportok elengedhetetlen alapismereteket tartalmaznak a Gépészmészmérnök MSc képzéshez, ezért az eljárás során különbözeti tárgyakat kell előírni a jelentkező számára. Ebben az esetben, az itt felsorolt témakörökből szerezhető kreditértékeket (figyelembe véve a mindenkori BSc Gépészmérnöki mintatantervet és a képzésen adott krediteket) arányosítani kell az elfogadható kreditek mértékével.

A kreditelismerési eljárásra az Egyetem elektronikus felületet működtet, amely a Kreditelismerési eljárás menüpont alatt érhető el. A weboldalon megtalálhatók az egyes mesterképzések bemeneti szakjai is. Az Egyetem minden kreditelismerési kérelem benyújtására kötelezett jelentkező részére a jelentkezés során megadott e-mail címére értesítést küld a kérelem benyújtásának szükségességéről.

Hogyan kell jelentkezni, mik a szabályok?
A jelentkezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos általános információk megtalálhatók a www.felvi.hu honlapon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. fejezetében. Az elektronikus jelentkezés és a dokumentumok elektronikus feltöltése is itt történik: www.felvi.hu

Hány ponttól lehet felvételt nyerni?
A felvételi eljárásban a Felvi.hu-n feltöltött adatok alapján számítják a pontokat. A ponthatár évről évre változik.

Általános szabályok
A jelentkezés benyújtása előtt a jelentkező mindenképpen tanulmányozza a www.felvi.hu honlapon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. sz. táblázatát, amelyben megtalálható, hogy az adott mesterképzésre való jelentkezéshez milyen alapképzésben szerzett oklevél szükséges. Ha ez alapján nem rendelkezik teljes kreditértékű oklevéllel, úgy a megjelölt felsőoktatási intézménynél ún. előzetes kreditelismerési eljárást kell kezdeményeznie. Részletes információk az érintett intézményektől kérhetők. A felvételi eljárás során a kreditelismerési határozatot NEM kell benyújtani! A további tudnivalók megtalálhatók a Felsőoktatási felvételi tájékoztató Előzményként elfogadott szakok, kreditelismerés c. fejezetében.
Mesterképzés esetén a jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni, amely tartalmazza a többletpontokat is. Azon jelentkezők számára, akik esélyegyenlőség jogcímen többletpontra jogosultak, jogcímenként külön-külön kell meghatározni a maximálisan kapható pontokat, és az összes jogcímet figyelembe véve – az esélyegyenlőségben részesítendők többletpontja – nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.

Intézményi szabályok
Az Egyetem a mesterképzéseknél egységes felvételi pontrendszert alkalmaz az alábbiak szerint:

1. Maximum 50 pont szerezhető a mesterképzés bemeneti feltételeit teljesítő szakon szerzett oklevél oklevél-átlaga alapján. Amennyiben a Jelentkező oklevele nem tartalmazza az oklevélátlagot, akkor azt a jelentkezőnek oklevélmelléklettel, törzslap kivonattal vagy leckekönyvvel szükséges igazolnia. A számítás módja: oklevélátlag két tizedesjegyes számértéke szorozva 10-zel és a matematikai kerekítés szabályai szerint egész számra kerekítve. Amennyiben a Jelentkező az oklevélátlagot nem igazolja, akkor az alábbiak szerint történik a pontszámítás az oklevél minősítését alapul véve és számértékre konvertálva: elégséges minősítésű oklevél esetén: 2x10, közepes minősítésű oklevél esetén: 2,5x10, jó minősítésű oklevél esetén: 3,5x10, jeles minősítésű oklevél esetén: 4,5x10, kiváló minősítésű oklevél esetén: 4,8x10). Oklevélátlag hiányában az oklevél minősítése alapján számítandó felvételi pontok rögzítéséhez, amennyiben az oklevél nem tartalmaz minősítést az oklevélmelléklet vagy leckekönyv benyújtása szükséges.
2. Motivációs elbeszélgetés alapján 40 pont.
   A motivációs elbeszélgetést online módon bonyolítják le az egyes szakoknál megadott időpontban/időintervallumban. A motivációs elbeszélgetés online elérési útjáról az Egyetem minden jelentkezőt elektronikus üzenet formájában értesít a felvételi jelentkezés során megadott e-mail címén.
3. A többletpontokról röviden
   A Jelentkezők részére több jogcímen adható többletpont, de a megszerzett többletpontok összege nem haladhatja meg a 10 pontot.
   ​​​​​​​Nyelvtudásért abban az esetben jár a többletpont, ha a Jelentkezőnek két eltérő nyelvből van a pontszámítás részét képző szintű nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű dokumentuma.

Publikáció jogcímén kizárólag tudományos folyóiratban megjelent publikáció alapján adható többletpont.

Felvételi pontok összefoglalva:

• motivációs beszélgetés: maximum 40 pont és
• oklevélátlag alapján: maximum 50 pont

Lehetséges többletpontok részletezve:
Maximum 10 többletpont adható.

• Esélyegyenlőségi maximális pont: 10 pont (fogyatékosság: 5 pont; gyermekgondozás: 5 pont; hátrányos helyzet: 5 pont)
• 2. nyelvvizsga / felsőfokú (C1) komplex: 10 pont
• 2. nyelvvizsga / középfokú (B2) komplex: 5 pont
• intézményi TDK 1-3. hely: 5 pont
• matematika szigorlat: 5 pont
• mechanika szigorlat: 5 pont
• OTDK 1-3. hely: 10 pont
• OTDK részvétel: 3 pont
• publikáció: 5 pont
• sporteredmény: országos bajnokság 1-3. hely: 3 pont
• sporteredmény: Világ- és Európa-bajnokság 1-3. hely: 5 pont
• szakmai tevékenység: 4 pont
• tudományos konferencia részvétel: 3 pont

A motivációs beszélgetés pontos időpontjáról minden jelentkezőt külön értesítést kap.

Milyen tárgyakat fogok tanulni?
A képzés során egy előre meghatározott rendnek (mintatanterv) megfelelően kell a tantárgyakat felvenni. A képzés során természettudományi ismeretek, gazdasági és humán ismeretek, gépészmérnöki szakmai ismeretek, és szabadon választható tantárgyakból kell megszerezni az előírt krediteket.

A képzés során a következő tárgycsoportokat különböztetjük meg:

• „A” Mindenki számára kötelező
• „B” A választott specializációhoz köthető kötelező tantárgy
• „C” Szabadon választott tantárgy

A félévek során tanult tárgyak megoszlása:

Ősz 1:

• Mérnöki matematika
• Villamosságtan és méréselmélet
• Haladó műszaki Gazdaságtan
• Mérnöki tervezés és fejlesztés
• Rugalmasságtan
• Szabadon választható (″C″) tárgy

Tavasz 1:

• Műszaki hő- és áramlástan
• Gyártási rendszerek
• Lengéstan
• Mérnöki Anyagok
• Adatmérnöki ismeretek
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*

Ősz 2:

• Számítógépes szimuláció
• Vállalkozási Ismeretek
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*
• Diplomamunka készítés 1.

Tavasz 2:

• Mérnöki etika
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*
• Szabadon választható (″C″) tárgy
• Diplomamunka készítés 2.
• Szakmai gyakorlat**

**A 2. félévet követően 4 hetes szakmai gyakorlati időszak következik 160 óra kiméretben, amely gyakorlat teljesítése, kritérium követelmény!

Milyen specializációk közül választhatok?
A következő specializációk közül lehet választani:

• Műszaki fejlesztő
• Gépészeti mechatronika
• Műszaki folyamatok és járműrendszerek
• Ipari folyamatok

Az egyes specializációk csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

Műszaki Fejlesztő
A gépészmérnök feladata gyakran kutatásból és gyakorlati tapasztalatból nyert, már létező tudásra támaszkodó munka, amelynek célja új anyagok, termékek, szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy meglévők lényeges javítása. A műszaki fejlesztési tevékenység, tulajdonképpen ezekre a mérnöki feladat területekre fókuszál.
Ezzel összhangban az oktatott tárgykörök a következők:

• tervezés elmélet (számítógéppel támogatott tervezés és modellezés),
• a mérnöki feladatmegoldások gyakorlati és elméleti háttere (tervezői munka fázisai, termékpálya, megoldáskeresési eljárások),
• rendszertechnikai és automatizálási feladatok,
• projektfeladatok (tervezési, elemzési esettanulmányok elsajátítása).

A specializációs tantárgyak:

• Komplex mérnöki tevékenység
• Projektfeladat 1. (tervezés, rekonstrukció)
• Gépészeti automatizálás
• Számítógépes modellalkotás
• Projekt feladat 2. (fejlesztés)
• Rendszertechnika
• Additív technológiák

Gépészeti Mechatronika
A képzés fő területe a korszerű ipari automatizált berendezések ismerete, olyan képzés, mely során a hallgatók elsajátítják a mechatronikai rendszerek tervezés, gyártás, üzemeltetés területén használatos legkorszerűbb csúcstechnikai-technológiai módszereket, eszközöket, azok alkalmazását és legfontosabb összefüggéseiket.  A képzés célja olyan gépipari mechatronikai szakemberek képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések, ipari mechatronikai rendszerek és folyamatok tervezésére, modellezésére, szimulációjára, megvalósítására, üzemeltetésére és fenntartására, új technológiák, módszerek és eszközök ipari bevezetésére, illetve alkalmazására. A képzés kellő mélységű gyakorlati és elméleti ismeretet nyújt ezeknek a tudásszinteknek az átadására. A képzés során a hallgatók elsajátítják mechatronikához tartozó szabványos nyelvezetet az automatizált berendezések dokumentációinak szakszerű és analitikus értelmezését. A szaktárgyak képzése gyakorlati műhely körülmények között történik, aminek során minden egyes tantárgy jelentős mennyiségű gyakorlati feladatot tartalmaz, amit a hallgatók részben kisebb csoportmunkában, részben egyedileg oldanak meg, elsősorban az erre a célra fejlesztett, ipari elemekből összeállított oktató berendezéseken.
A specializációs tantárgyak:

• CNC gépek számítógépes programozása
• Arányos hidraulikus és pneumatikus irányítás
• Programozási technikák
• Gépek funkcionális biztonsága
• Mechatronikai Projektfeladat
• Beágyazott rendszerek
• Folyamatirányítás

Műszaki folyamatok és járműrendszerek
A műszaki folyamatok és járműrendszerek specializáción végzett gépészmérnöki mesterszakos hallgató irányító szerepet tölthet be az energetika, járműtechnika és ipari folyamatmérnökség területéhez kapcsolódó folyamatok és rendszerek tervezésének és működtetésének területén. Elhelyezkedhet vállalatoknál, kutató-fejlesztő intézetekben, felügyeleti szerveknél és felkészült lehet önálló vállalkozás irányítására is.
A műszaki folyamatok és járműrendszerek specializáció képzésének célja, hogy olyan széles látókörű, az élet minden területén helytálló műszaki szakemberek kerüljenek ki a gépészmérnöki karról, akik alkalmasak a műszaki folyamatokkal és rendszerekkel kapcsolatos feladatok tervezésére, felügyeletére és irányítására.
A specializációt abszolváló hallgató képes a szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására. Megérti és használja szakterületének jellemző szakirodalmát. Képes irányítani és ellenőrizni a releváns műszaki folyamatokat. Ezen ismertek elsajátításához a Járműtechnika Tanszék jól felszerelt, modern Motor és járműtechnikai, Hő- és áramlástechnikai laboratóriumai hathatós támogatást adnak. A specializáció tantárgyai valamint a Tanszék ipari kapcsolatrendszere biztosítják, hogy a hallgatók megfelelően magas színvonalú diplomadolgozatot készítsenek az intézet irányítása mellett.
A specializációs tantárgyak:

• Járművek irányítórendszerei
• Járműtechnológia
• Elektromechanika
• Hő- és anyagtranszport folyamatok
• Programozható vezérlők
• Projekt feladat
• Hajtó és kenőanyagok

Ipari folyamatok
A specializáció tantárgyai lefedik a gyártási-, termelési rendszerek tudásigényeit. A specializáción végzett okleveles gépészmérnökök alkalmasak a gépipari alkatrész- és szerszámgyártás, valamint a szerelés technológiai folyamatainak tervezése termelési folyamatok, technológiák koncepciójának kidolgozására, modellezésére, tervezésére, üzemeltetésére, irányítására és karbantartására, továbbá irányítási, szervezési és innovációs feladatok ellátására. Képesek a korszerű és precíz termelés feltételeinek megteremtésére, minőségi folyamatok kialakítására (gyártási folyamatok fejlesztése és optimalizálása, valamint gyártást kiszolgáló eszközök, rendszerek tervezése és fejlesztése). A specializáció kidolgozásánál figyelembe vettük a konkrét vállalati igényeket! A specializáción végzett okleveles gépészmérnök irányító szerepet tölthet be a gyártástervezés és irányítás, a gyártóeszköztervezés, gyártórendszerek telepítése és üzemeltetése, a termelésirányítás és a minőségbiztosítás területén. Elhelyezkedhet vállalatoknál, cégeknél és a kutató intézettekben, de felkészült lehet önálló vállalkozások irányítására is.
A specializációs tantárgyak:

• Műszaki felületek technológiái
• Különleges gyártástechnológiák
• Gépészeti automatizálás (Mechatronikai rendszerek)
• Számítógépes modellalkotás
• Projekt feladat
• Additív technológiák
• CNC folyamatok

Milyen gyakorlati foglalkozások vannak?
A szakhoz tartozó kötelező tantárgyak, elméleti és gyakorlati foglalkozásokból épülnek fel szinte minden esetben, ezeken túl kötelező „nyári” szakmai gyakorlaton részt venni.

A szakmai gyakorlat a képzésnek azon része, amely a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott időtartamban (4 hét). A szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett elméleti tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására valós vállalati körülmények között, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására.
A szakon kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni. Az erről szóló pontos információkat megtalálja a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendeletben, illetve a www.felvi.hu honlap Szakleírások menüpontjában.

Milyen gyakornoki lehetőségeket kínálnak?
A hallgatóknak lehetőségük van, egy un. KOOPERATÍV szakmai képzésre jelentkezni. A kooperatív képzésben a gépészmérnök hallgató, az adott ipari vállalkozásnál lényegében mérnöki munkát végez. Ebben a konstrukcióban, a hallagató a hét 4 napján a vállalkozásnál dolgozik, egy napon pedig az egyetemen tanul.

Kooperatív szakmai képzés
A Kooperatív szakmai gyakorlat során a hallgatók a tanulmányok mellett szakmai tapasztalatot is szerezhetnek egy-egy neves nemzetközi cégnél.

• A MATE Műszaki Intézet egyik specialitása,
• jelentkezés (fakultatív),
• tanulmányok folytatása egyéni tanulmányi rend keretében,
• heti 4 nap gyakorlat az üzemben,
• heti 1 nap a tanulmányokra az egyetemen,
• gyakorlat után igen jó elhelyezkedési lehetőség,
• több, mint 40 partnercég.

Külföldi ösztöndíjak
A magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló külföldi hallgatók száma minden évben növekszik. A Bologna Folyamatnak köszönhetően a tanulói mobilitás kulcsfontosságú kérdés az Európai Unió számára. A különböző európai egyetemek egyre nagyobb számban kínálnak ösztöndíjakat, ezzel is elősegítve a tanulói mobilitás ösztönzését.  Ezen programok segítségével a világ több, mint 50 országában, a legkülönfélébb kurzusokon lehet részt venni.

• ERASMUS
• CEEPUS

További információ a felvételi eljárással kapcsolatban

• MATE TECH-INFO, szeptemberben induló mesterképzések
• MATE TECH-INFO, keresztfélévben induló mesterképzések

Bővebb tájékoztatás a képzésről az alábbi elérhetőségeken kérhető:

Lágymányosi Attila, egyetemi adjunktus
​​​​​​​(06-28 522-000/1481 mellék, Lagymanyosi.Attila@uni-mate.hu)